Sürgető a megújulóenergia-termelés hosszú távú támogatásának mielőbbi rendezése, új alapokra kellene helyezni az atomerőműről szóló társadalmi párbeszédet, valamint megfelelő feltételek kellenének az ágazat infrastruktúrájának szinten tartásához és fejlesztéséhez – összegezte Mártha Imre, az ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. vezérigazgatója az energetikai ágazat problémáit.
A nemzeti energiastratégia „szép és jó”, csak meg kellene valósítani – fogalmazott. Mártha Imre egy hasonlattal jellemezte a helyzetet: olyan, mintha „egy Michelin csillagos étterem sztárséfje csak a receptet vinné ki az éhes vendégnek”.
Az energetikai ágazat „hibernált” állapotban van: nincsenek nagy erõmûberuházások, a Mavir lényegében befejezte az átviteli hálózat fejlesztését, és a korábbi évek intenzív beruházásaihoz képest új elemek nem nagyon épülnek. Hiányoznak a feltételek a megújulóenergia-termelõ beruházásokhoz is, pedig ezek elengedhetetlenül fontosak lennének az európai uniós vállalások teljesítéséhez és a foglalkoztatás bõvítéséhez.
Ez utóbbi példájára Mártha Imre elmondta, hogy az ELMIB-nél három biomassza erõmû-beruházást terveznek, de úgy tûnik, hogy ebben a kormányzati ciklusban itthon már nem kerül sor egyetlen nagyméretû megújulótermelõ berendezés avatására sem a bizonytalan szabályozási környezet miatt. Az új támogatási rendszert, a METÁR-t a legutóbbi információk szerint csak 2013-ban vezetnék be. Ezek a beruházások éveket vesznek igénybe, és csak biztos jogszabályi környezetben finanszírozhatók. Az ELMIB által tervezett három kiserõmû közvetlenül hatvan, közvetve 200-250 embernek adna munkát.
Jelenleg lényegében egyetlen erõmûprojekt van a kormány „radarján”, az új paksi blokkok építése. Ennél viszont már mutatkozik a „Bõs-Nagymaros” szindróma. A gigaberuházás energetikai szempontból indokolt, de az információk hiánya miatt mára megosztottá vált a politika, s a jelek szerint egyre csökken az atomenergia társadalmi támogatottsága Magyarországon is. Új alapokra helyezett társadalmi párbeszédre lenne szükség: mindenki értse, hogy miért szükséges az atomerõmû, és mennyire biztonságosak az új technológiák, máskülönben a projekt Bõs-Nagymaros sorsára jut. A szakember hangsúlyozta, hogy a japán fukusimai erõmû katasztrófájának tanulságaiból okulva a paksi bõvítéssel meg kellene várni az új technológiák piaci megjelenését.
A forráshiány miatt elmaradt fejlesztések már a következõ 3-5 évben fizikailag észlelhetõ problémákat okozhatnak a belföldi rendszerekben. Gyakoribbak lehetnek az erõmûvi üzemzavarok, az áramkimaradások, vagy a szünetelõ gázszolgáltatás – vélekedett Mártha Imre. Hozzátette: minden bizonnyal nõ az áramimport is a berendezések elavultsága és a korszerûsítések elmaradása miatt. A szakértõ szerint a gyengébb forint, a magasabb kamat, a különadók rárakódnak az energiaárakra. Ez nemcsak a magyarországi vállalkozások versenyképességét rontja, hanem a hatósági ár ellenére „átszivárog” a lakossághoz is, mert az energetikai szektoron kívüli cégek nem tudják „lenyelni” a többletköltségeiket.
Mártha Imre az MTI-nek adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy igen rövid az idõ a Gazprom orosz céggel az új hosszú távú gázszerzõdés megkötésére. Egy ilyen szerzõdés tetõ alá hozása bonyolult és évekig tart, s nem szabad megfeledkezni arról, hogy az érvényben lévõ néhány éven belül lejár. Magyarázatként hozzáfûzte: minél rövidebb idõ alatt próbál valaki egy ilyen szerzõdést megkötni, annál drágábban juthat a termékhez, ez esetben a földgázhoz. A szakember hozzáfûzte: a megállapodás megkötését nem segíti a belföldi gázpiacon is tapasztalható bizonytalanság, illetve a régi és új szereplõk „bénultsága”.
Forrás: MTI
Szóljon hozzá