Címke: Energetika

Miért válhat Ázsia az energiaintenzív iparágak központjává, miközben Európa az energiaválság utóhatásaival küzd? Hogyan alakítja át a globális villamosenergia-kereslet alakulása a gazdasági erőviszonyokat, és miért nem tudja az EU lekövetni az új szerkezeti trendeket? A válaszok sokkal mélyebbek, mint az árkülönbségek – a tét pedig Európa gazdasági és társadalmi jövője a következő évtizedekben.

A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el a Thomas Edison által több mint száz éve feltalált vas-nikkel akkumulátor technológiájának továbbfejlesztése során. Az általuk kidolgozott innovatív megoldás lényege, hogy ha szilikátot adnak az akkumulátor elektrolitjához, akkor az csökkenti a töltési és a kisütési ciklusok során fellépő gázképződést, és ezáltal jelentősen javul az akkumulátor teljesítménye, biztonsága, élettartama, illetve fenntarthatóbbá válik az üzemeltetése. A megoldás tehát ígéretes alternatívát jelenthet a lítiumion-akkumulátorokkal szemben, különösen a nagy léptékű hálózati energiatárolás esetén.

Az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban alkalmaznak szivattyús-tározós erőműveket. Hazánkban is időről-időre felmerül egy hasonló fejlesztés terve, de több évtized után idén először készül próbafúrásokon alapuló, részletes megvalósíthatósági tanulmány az energetikai szempontból indokolt beruházásról.

Az öt legnagyobb piac termelése összességében 3,7%-kal csökkent az előző év márciusához képest. Franciaország volt az egyetlen ország, ahol növekedés volt tapasztalható; itt a termelés 11,7%-kal emelkedett. A növekedés főként a nukleáris, nap- és vízierőművi termelésnek köszönhető. Németországban a termelés 15,3%-kal csökkent, ahol nemcsak a nukleáris termelés esett vissza, hanem az összes fosszilis energiaforrásból származó termelés is csökkent. Összességében az öt legnagyobb piacon a fosszilis energiaforrásokból származó termelés 27%-kal esett vissza, míg a megújuló energiaforrásokból származó termelés 11%-kal nőtt. A megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) részaránya a termelési mixben 45%-ra emelkedett, míg az előző évben csak 36% volt.

Az Elektrotechnikai Tagozat társfinanszírozásával, az Épületgépészeti Tagozat vezetésével elkészült az új energetikai jogszabály (9/2023. (V. 13) ÉKM r.) alapján átdolgozott értelmezési és számítási metodika, amely közel 550 oldal terjedelemben segít az új módszer elsajátításában.

Az Elektrotechnikai Tagozat társfinanszírozásával, az Épületgépészeti Tagozat vezetésével elkészült az új energetikai jogszabály (9/2023. (V. 13) ÉKM r.) alapján átdolgozott értelmezési és számítási metodika, amely közel 550 oldal terjedelemben segít az új módszer elsajátításában.

Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be.

Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely a lakáspiacon is rendkívül erősen érezteti hatását. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot.

Az Australia-Asia Power Link keretében a világ legnagyobb naperőműve, a leghosszabb tengeralatti nagyfeszültségű egyenáramú vezetéke és a legnagyobb akkumulátortelep létesülne. A tervezett vezeték a mintegy 5,8 millió lakosú Szingapúrt az ausztrál szigetállam északi partján fekvő Darwinnal kötné össze. A mintegy 5000 km hosszúságú vezetékből kb. 4200 km haladna a tenger alatt, ami természetesen világrekord lenne. A projektet két privát befektető vállalat fejleszti.

Összekapcsolódtak a közép-kelet-európai országok alkotta 4M MC régió (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia) és a nyugat-európai országokat lefedő MRC régió árampiacai.