Hírek

Jó ütemben halad a MAVIR hévízi 400/132 kV-os alállomásának 132 kilovoltos bővítése, illetve egy új transzformátor beillesztésének feladataival a munkákkal megbízott MVM XPert.

A jellemzően 10–15 MW alatti teljesítményű létesítmények nemcsak alacsony szén-dioxid-kibocsátásuk miatt jelentenek vonzó alternatívát, hanem azért is, mert meglévő vízügyi infrastruktúrák – például csatornák, gátak vagy öntözőrendszerek – hasznosításával gyakran kisebb környezeti beavatkozással valósíthatók meg. A technológia hozzájárulhat az energiabiztonság növeléséhez, a helyi energiatermelés erősítéséhez és a villamos hálózat rugalmasságának javításához.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közzétette a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázatot, melynek benyújtási határideje 2026. október 30. A pályázók hat járásban kilenc hálózati csomópontra pályázhatnak, melyeken a betáplálásra rendelkezésre álló, kiosztható összteljesítmény 702 megavoltamper (MVA)

A modern épületek villámvédelmi tervezése egyre összetettebb feladat. A tetőkön elhelyezett napelemes rendszerek, HVAC berendezések, antenna-rendszerek, klímagépek és egyéb műszaki berendezések miatt gyakran nem biztosítható az előírt biztonsági távolság (s) a villámvédelmi rendszer és a fémszerkezetek vagy elektromos rendszerek között. Ilyen esetekben villámcsapáskor veszélyes átütések és kisülések alakulhatnak ki, amelyek károsíthatják az épületet, a berendezéseket vagy akár leállást is okozhatnak.

Ahol a modernizációt épületszerkezeti körülmények, lehetőségek akadályozzák, innovatív, sokszor vezeték nélküli megoldásokra van szükség. Szerencsére a B.E.G.-nek itt is megvan a megfelelő válasza: a LUXOMESH®.

Az energiahatékonyság ismét kiemelt kérdéssé vált az épületek üzemeltetésében. A 2026-os energiapiaci folyamatok jól szemléltetik, hogy az energia ára és rendelkezésre állása továbbra sem tekinthető állandó adottságnak. Az IEA adatai szerint 2026 második negyedévében az Európai Unió átlagos spot nagykereskedelmi villamosenergia ára több mint 30%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Eközben az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek, a növekvő villamosenergia igény és az új nagyfogyasztók megjelenése további kihívásokat jelentenek a villamosenergia rendszerek számára.

A kormány több tájékoztatójában elhangzott, hogy uniós források felhasználásával hozzá kell látni az energiatároló kapacitások kialakításához. A magyar mérnökök már közel fél évszázada részletes terveket készítettek ennek a rendszerszintű problémának a kezelésére. Így jutottunk el Prédikálószéktől a paksi kényszerhelyzetig – az energiatárolás hiánya ma már nem elméleti vita, hanem ellátásbiztonsági és versenyképességi kérdés. Wagner Ernő cikke.

Történelmi pillanat előtt állhat a hazai atomenergia-ellátás a következő napokban. Az 1982-ben indult paksi atomerőmű történetében még sosem volt példa arra, hogy mind a négy blokk egyszerre leálljon, most viszont valósággá válhat ez a forgatókönyv.

Az Európai Bizottság új villamosítási cselekvési terve egyértelműen kimondja, hogy az energiaárak jelenlegi szerkezete akadályozza az elektrifikációt és ezen változtatni kell. A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ra a lakossági villamosenergia-ár legfeljebb 2,5-szerese, az ipari felhasználók esetében pedig maximum kétszerese legyen a földgáz árának. A cél nem csupán a hőszivattyúk terjedésének felgyorsítása, hanem az ipari villamosítás, az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság erősítése is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.