Az energiahatékonyság ismét kiemelt kérdéssé vált az épületek üzemeltetésében. A 2026-os energiapiaci folyamatok jól szemléltetik, hogy az energia ára és rendelkezésre állása továbbra sem tekinthető állandó adottságnak. Az IEA adatai szerint 2026 második negyedévében az Európai Unió átlagos spot nagykereskedelmi villamosenergia ára több mint 30%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Eközben az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek, a növekvő villamosenergia igény és az új nagyfogyasztók megjelenése további kihívásokat jelentenek a villamosenergia rendszerek számára.
Ebben a helyzetben egyre kevésbé elegendő kizárólag energiahatékony berendezésekben gondolkodni. Az épület tényleges fogyasztását mérni, elemezni és (ahol lehetséges) A tényleges megtakarításhoz szükség van a fogyasztás mérésére, az üzemállapotok nyomon követésére és az egyes rendszerek összehangolt szabályozására. Az energiahatékonyság következő lépcsője ezért az aktív energiamenedzsment.
Mérés nélkül nincs optimalizálás
Az első lépés a megfelelő mérési struktúra kialakítása. Egy épület főmérőjének összesített fogyasztási adata önmagában kevés információt szolgáltat arról, hogy hol és mikor használjuk fel az energiát. Alméréssel külön vizsgálható például a HVAC-rendszer, a világítás, az elektromos gépészeti berendezések vagy más jelentős fogyasztói csoportok terhelése.
A pillanatnyi teljesítmény és az időbeli fogyasztási görbék alapján azonosíthatók a csúcsterhelések, az indokolatlan alapfogyasztások vagy az üzemidőn kívüli terhelések. Az így rendelkezésre álló adatok pedig már nemcsak monitoringra, hanem automatizált beavatkozásra is használhatók.
A KNX a mérési adatot vezérlési információvá alakítja
Egy KNX-rendszerben a fogyasztási adatok összekapcsolhatók az épület egyéb állapotinformációival: jelenléttel, helyiséghőmérséklettel, nyitásérzékeléssel, megvilágítási értékekkel vagy a gépészeti rendszerek üzemállapotaival.
Így például használaton kívüli helyiségben automatikusan módosítható a fűtési vagy hűtési alapjel, nyitott ablak esetén korlátozható a helyiség fűtése vagy hűtése, a világítás pedig jelenlét és természetes megvilágítás alapján szabályozható. Az automatikus árnyékolás nyáron a hőterhelés csökkentésével a hűtési energiaigény mérsékléséhez is hozzájárulhat.
A KNX szerepe tehát nem egyszerűen az egyes készülékek kapcsolása, hanem az, hogy a különböző épületfunkciók információi egy közös automatizálási rendszerben használhatók fel.
Terhelésmenedzsment: amikor nem csak a kWh számít
A villamosenergia-felhasználás optimalizálásánál a felhasznált energia mennyisége mellett a pillanatnyi teljesítményigény is fontos. Hőszivattyúk, villamos HMV-termelők és más nagyobb fogyasztók egyidejű működése jelentős teljesítménycsúcsokat eredményezhet.
Megfelelő mérés és vezérlés mellett előre meghatározott prioritások alakíthatók ki. A rendszer szükség esetén egyes fogyasztók teljesítményét korlátozhatja. A terhelésmenedzsment így a rendelkezésre álló villamos teljesítmény tudatosabb kihasználását támogatja.
Az Elektro-Kamleithner megoldásai az energiahatékony üzemeltetéshez
Az Elektro-Kamleithner megközelítésében az energiahatékonyság nem egyetlen készülék telepítését jelenti, hanem mérésből, automatizálásból és felügyeletből álló rendszer kialakítását.
KNX-alapú megoldásokkal lehetőség van a világítás, árnyékolás és helyiséghőmérséklet-szabályozás összehangolására, fogyasztási adatok integrálására, valamint különböző villamos és gépészeti rendszerek közötti kommunikáció kialakítására. Nagyobb épületeknél a KNX a BMS és az energetikai monitoring terepi adatforrásaként is használható: a fogyasztási és üzemi adatok központilag megjeleníthetők, historizálhatók és elemezhetők.
A cél így nem egyszerűen a fogyasztás csökkentése. Az épület működéséről rendelkezésre álló adatok alapján ott és akkor kell energiát felhasználni, ahol arra valóban szükség van. A jelenlegi energiapiaci környezetben ez nemcsak energiahatékonysági, hanem üzemeltetési és gazdaságossági kérdés is.
Kapcsolat: Elérhetőségeink – Elektro Kamleithner
Szóljon hozzá