Üzemidő-hosszabbítás, szélerőműparkok, rendszeregyensúly

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlése több évtizedes hagyományra visszatekintő konferencia és kiállítás, amely évek óta a hazai villamosenergia ipar legnagyobb szakmai rendezvénye. Több mint 1400 résztvevő és 155 előadás jelzi a találkozó szakmai súlyát. Az évente megrendezett eseménynek idén Balatonfüred adott otthont. A hálózatüzemeltetők, az energiatermelők, a gyártók és a szolgáltatók szakemberei mellett az egyetemek, illetve a kutatás és a szabályozás képviselői is részt vesznek a közös gondolkodásban. A rendezvény célja a tapasztalatok megosztása, az új technológiák bemutatása, illetve az energiaellátás előtt álló feladatoknak a megvitatása. Olyan kérdésekről esik szó, amelyek a háztartások és a vállalkozások mindennapjait egyaránt befolyásolják. Hogyan őrizhető meg az áramellátás biztonsága? Hogyan illeszthetők a rendszerbe a megújuló energiaforrások, és milyen fejlesztésekre van szükség a változó fogyasztói igények kiszolgálásának érdekében? Az idei központi téma is ezt foglalja össze. Hogyan teremthet stabilitást egy rugalmasan alkalmazkodó villamosenergia rendszer? A MEE szerepe ebben a párbeszédben egyértelmű. A felmerülő kérdésekre szakmai alapon adhat válaszokat műszaki tényekre, tudományos ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra építve, és teret ad a különböző szakmai álláspontok megvitatásának.

A sajtótájékoztató résztvevői:

• Dr. Táczi István MEE Szakmai és Tudományos Bizottság vezetője (moderátor)
• Dr. Molnár Ferenc MEE elnöke
• Balasa Levente Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője
• Batta Gergő MAVIR Zrt. operatív vezérigazgató-helyettes
• Katona Ádám E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettes
• Králik Gábor Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Energetikáért felelős elnökhelyettes)
• Mármarosi István Pannonwatt Energetikai Megoldások Zrt. Operatív és műszaki igazgató
• Kiss Ernő Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség – elnök, ügyvezető igazgató
• Torda Balázs OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója

Mostanában hallani lehet arról, hogy a szélerőmű projektek esetleg újra elkezdődnek Magyarországon. Mit lehet erről tudni, hogyan lesznek már a közeljövőben is ilyen projektek, vagy ez még távolabbi jövőre vonatkozik?

Futó projektek most is vannak. Ezek alapvetően a nyugat magyarországi részen épülő erőműveket jelentik. Ezt több száz megawattos mértékben tervezik a beruházók megépíteni, ehhez az elosztók a szükséges hálózatfejlesztéseket már végzik. Az, hogy a mostani kiírt szélerőmű tenderből milyen projektek fognak létrejönni, azt meglátjuk. Az biztos, hogy aki szeretne csatlakozni a hálózathoz, az tud majd csatlakozni. Azt azért tudni kell, hogy ezeknek a projekteknek az átfutási ideje több év, és a mostani kiírásban is nem véletlen szerepel az, hogy 2030-ra kell építési engedélyt szerezni, mivel előzetesen szükség van környezetvédelmi hatásvizsgálatra, szélmérésre és még számos dologra.

Az elkövetkező négy évre a kormányzat tervei szerint két ágon lehet indulni ezeken a tendereken. (Szerkesztő megjegyzése: Kapacitástender (Hálózati csatlakozási jog). Ez az ág határozza meg, hogy ki csatlakozhat a villamosenergia-hálózatra, azaz ki kap engedélyt a megtermelt áram betáplálására. Támogatási tender (METÁR-rendszer) Ez az ág a megtermelt energia értékesítésének pénzügyi megtérülését és támogatását szabályozza.)

Ne felejtsük el azt se, hogy kolokált módon is (Szerkesztő megjegyzése: A kolokáció, azaz a meglévő csatlakozási pontok és kapacitások közös használata, egy olyan innovatív megoldás, amely lehetőséget kínál az energiaellátás optimalizálására és a megújuló energiaforrások integrációjára.) lehet ilyen erőművet építeni, és ez üdvözítő lenne, mert nem jár hálózatfejlesztéssel, vagy nem olyan mértékűvel.

A kolokációs erőművekben nagy lehetőség van akár a már meglévő szélerőművek mellett is, mivel adott esetben ezeknek a csatlakozási pontoknak kicsi a kihasználtsága, és kolokációval sokkal jobban lehet a meglévő hálózatot és ezek kapacitási lehetőségét kihasználni. Érdekességképpen a Magyar Szélerőmű Társaságnak volt egy tanulmánya, ami egy magyarországi szélerőmű mellett működő napelemes erőművet vizsgált és éves viszonylatban mindössze 7% volt az átfedés a termelésben. Tehát nagy lehetőségek vannak ebben, amit érdemes kihasználni, és nem csak naperőműveket, vagy csak szélerőműveket telepíteni, hanem szélerőműveket és naperőműveket is építeni ugyanazokon a területeken.

A 7% hét százalékos átfedés menedzselésére például nagyon jó megoldást jelenthetnek az ipari energiatárolók, tehát ezeknek az együttesével lehetne biztosítani Magyarország energiafüggetlenségét, import energia kitettségének a csökkentését.

A Paksi Atomerőművel kapcsolatban milyen stratégia várható a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítása és Paks 2 kapcsán?

Ez az erőműprojekt akkor tud működni, ha van társadalmi beágyazódottsága. Látni kell, hogy ezen dolgozni kell, mivel az ott élő embereknek ezzel együtt kell élni. Szöul távhőellátását például atomerőművel oldják meg. A világon azért nagyon sok olyan hely van, ahol az atomerőmű működőképességétől nem tartanak. Kínában számtalan olyan atomerőmű van, aminek az elsődleges energiatermelése nem is villamos energia, hanem ipari gőz és gőz.

Az atomerőmű mérete egy másik kérdés, amit szem előtt kellene tartani. Olyan villamosenergia rendszert kell méretezni, ahol a tartamdiagram alapján meg lehet határozni, hogy mi az, ami alapellátáshoz szükséges mennyiség. Ez 8000-8500 óra (333-365 nap). Ha nézzük a különböző import export, vagy akár a fogyasztásban lévő napi adatokat, akkor azt lehet látni, hogy a tél és a nyár az nagyon eltér. Az átmeneti időszakok is rettenetesen változékony mennyiségeket mutatnak, és erre kell felépíteni a számításokat – kezdte Králik Gábor, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese.

A problémát szemléltetve milyen út az, ami gyakorlatilag télen felfagy, nyáron felmelegszik és annak következtében deformálódik. A köztes időszakban meg nem lehet használni, mert karbantartják. Valahol ez a helyzet a villamos energia rendszerben is, hogy a négy évszak, ami minket körülvesz ebben az éghajlati övezetben, erre nagyon nehéz méretezni.

A téli csúcs, amikor nincs napsütés, alapvetően hideg van, néha hó fedi a napelem paneleket, akkor egészen rekordmagas fogyasztások mérethetők a villamosenergia rendszerben. Erre is fel kell tudni készülni. Ebben az esetben egyébként 99%-ban a vételezett villamos energiát a hálózat közvetíti valamilyen szállítás formájában, és fel kell tudni készülni arra az időszakra is, amikor a hálózatról való vételezésnek a mértéke az egészen elenyésző.

Saját célra történő termeléssel, vagy akár most már tárolással is teljesen más módozatban működik a rendszer. Az, hogy ez az egész jól működjön pénzügyileg, műszakilag, ez nagyon sokrétű kérdés megválaszolásával jár. Azt atomerőmű ebben egy markáns tényező.

Atomerőmű projekt kapcsán, még ha csak az üzemidő hosszabbításra gondolunk is, fontos kérdés a szakember utánpótlás is. Az egész energetikai szektor szenved az utánpótlás problémájától. Ha erre nem figyelünk, akkor kiszorulunk még egy iparból a világban.

Mi lesz a jövőben a megújuló energia szerepe Magyarországon? Gondolva akár a paksi vészhelyzetre, vagy akár a nagymértékű aszályra.

Rendszerszempontból egységesen kell gondolkodni, tehát nem kiragadva egy-egy technológiát. A MAVIR és minden más TSO is technológiafüggetlen. Olyan mixet kell tudni felépíteni, ami összességében hatékony, ki tudja szolgálni az igényeket és garantálja, hogy az egész rendszernek a működése az összességében a legolcsóbb legyen. A fontos kérdés, hogy a teljes rendszer ellenálló képessége milyen. Ezt az idei nyár jól példázza.

A fő kérdés, hogy a teljes magyar villamosenergia rendszer működőképes-e, hatékony-e és lehetőleg ki tudja szolgálni az igényeket a lehető legolcsóbban. És ezután jön, hogy versenyképesek vagyunk-e Európában? Nyilván azok a termékek, amiket itt állítunk elő ezen a kilencvenhárom ezer négyzetkilométeren, fontos, hogy eladhatóak is legyenek, mert az lesz fenntartható, ami eladható – folytatta Králik Gábor, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese.

Ha az építőipar szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést, Magyarországnak vannak kötelezettségei az Európai Unió tagjaként épületenergetikai szempontoknak való megfelelésre. Ezek azok a szempontok, amik alapvetően a passzívház vagy az aktív háznak a létrehozását teszik kötelezővé. Magyarország korábban mindig felmentést kért ez alól. Ahhoz, hogy valaki passzív házat vagy aktív házat tudjon megépíteni, nem csak megfelelő épületszigetelésre van szükség, hanem például megújuló energiák alkalmazására. Ezek nem teszik lehetővé alapvetően azt, hogy energiahálózattól függetlenek legyenek. Természetesen csatlakozni kell a hálózathoz, viszont törekedni kell arra, hogy a megújuló energiákat minél jobban hasznosítsuk – tette hozzá Kiss Ernő az MNNSZ elnöke.

Siemens Zrt., mint technológiai partner, beszállító hogyan látja az energiastratégiai kérdést?

Siemens a mostani konferencián is beszél arról, hogy milyen projektek vannak, amire fel kell készülni, ami jelen pillanatban a világban versenyképességet eredményez. Ez a legújabb technológiákra történő felkészülés. Állandóan felmerülő kérdés, hogy van-e elegendő villamosenergiánk az energiarendszerben. A villamosenergia, a gáz stb. milyen arányban vannak jelen és hogy kell ezzel a jövőben számolni? Egyre több olyan új technológiai jön be, mint például a mesterséges intelligencia. Az elektromos autózás, elektromos logisztika olyan tendenciák, amelyek Nyugat-Európában de az egész világon egyre inkább általánossá válik. Példaként Ausztriában is egyre több kisebb nagyobb adatközpont létesül. Ezeknek az energiaellátását mindenképpen biztosítani kell, ami nagy kihívás. Kihívás az is, hogy a villamos rendszert hogyan lehet olyan érzékelőkkel felszerelni, amelyek „látják”, hol vannak szűkösségek, hol vannak extra potenciálok, hova lehet bármilyen beruházást ésszerűen elhelyezni.

Ezek a projektek nem fognak megállni a határoknál, mivel a kritikus infrastruktúránk adatait tárolni kell, tehát ezeket az ipari beruházásokat folytatódni fognak a határ ezen az oldalán is. Nagyon érdekes például, hogy a Lidl cégcsoport saját maga épít adatcentert és hozzá egy kétszáz megawattos erőművet. Pontosan azért, mert ezeket az adatokat adatszuverenitás miatt nem akarja máshova kiadni. Ezek a projektek már Ausztriában vannak és ezekhez villamosenergia kell. Látszik, hogy a villamosenergia hálózat technológiai befolyásolni fogja a gazdasági fejlődést az országban – osztotta meg gondolatait Balasa Levente Siemens Zrt. divízióvezetője.

Az E.ON csoport egy multinacionális vállalat, amely elosztóhálózatot is üzemeltet. Azzal a tudással, amit nemzetközi szinten elér a vállalat mit tud extraként behozni a magyar piacra?

Fontos tény, hogy a villamosenergia rendszer problémáival nem vagyunk egyedül. Tehát hasonló kihívásokkal nem csak a magyar villamosenergia rendszer küzd, hanem a világon mindenütt és így Európában is, Németországban is jelen vannak azok a dilemmák. A megújulók csatlakoztatása, hogyan lehet a fogyasztóoldalt befolyásolni, egyáltalán milyen technológiák jönnek szóba, amikor arról beszélünk, hogy miként lehet ezeket a szűkületeket kezelni, hogyan lehet a csúcsokat letörni (peak shaving). Az E.ON egyrészt nagyon sok gyakorlati nemzetközi tapasztalat áll rendelkezésre, másrészt pedig meg lehet nézni, hogy milyen megoldásokat próbáltak már ki a világ pontjain a hasonló problémákra, abból mi működött, mi nem, és így gyakorlatilag nem kell újra feltalálni a kereket – mondta Katona Ádám E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettes

A rugalmasság és stabilitás központi üzenete az idei Vándorgyűlésnek. Az elosztóhálózat szemszögéből nagyvállalatként ez mit jelent?

Rendszeregyensúlyt. A villamosenergia mindig egy pillanatnyi termék és minden pillanatban a fogyasztást és a termelést egyensúlyban kell tartani. Ez azért nagyon fontos, mert különben másokra vagyunk utalva. Az elosztóhálózaton jellemzően hasonló kihívások vannak. Rendkívüli problémát okoz a egyrészt a megváltozó energiairány. Például egy novemberi estén több mint hétszáz megawattot fogyasztás veszünk ki a hálózatból, viszont lehet olyan pillanat, amikor kétszáz megawattot betáplálunk a magyar villamosenergia-rendszerbe. Gyakorlatilag minden megfordul, a feje tetejére áll, és ez nagy problémát jelent az elosztóhálózatnak.

A házak tetején lévő HMKE erőművek, naperőművek, bizonyos szempontból nagyon jók, viszont ez az a szegmens, ahol elég jelentős méretű, több száz megawatt szabályozatlan teljesítmény. Tehát nem tudjuk őket vezérelni, ezért előfordul nagyon sokszor, hogy megfordul az energiairány. Feszültségemelkedést hoznak létre visszafelé a transzformátor felé, ami nagyon káros.

Nagyon fontos, hogy hosszú távon gondolkodjunk, rendszerszinten, ne csak parciálisan egy-egy projekt erejéig. Rendszerszinten kell nézni, hogy milyen technológiát alkalmazunk.

A jelenlegi energiatárolókkal a napszaki kiegyenlítést meg lehet segíteni, de nem tudjuk tárolni a nyári bőséges energiát a téli hónapokra. Kulcskérdés, hogy mi az a technológia, amit a jövőben be lehet építeni fixen a hálózatainkba. Ez alapvetően szabályozási kérdés. De van, ami nem technológiai kérdés, A rezsicsökkentés lehetővé tette, hogy a lakosság nagyon alacsony villamosenergia-tarifával jusson villamos energiához, ami innentől kezdve mindenféle energiahatékonysági intézkedést, fejlesztést ellehetetlenít. Ugyanakkor látszott, hogy amikor a paksi atomerőmű terhelés csökkentése, illetve teljesítmény csökkentésekor a lakosság összefogott, valamint a vállalatok is, jelentősen csökkenteni lehetett csúcsidőben a fogyasztást. Alapvetően tehát szemléletváltozásra van szükség – mondta Torda Balázs OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója.