A Magyar Építész Kamara elnöksége 2016. 01. 08-án közleményt adott ki, amely szerint a 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvényben, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendeletben foglalt, a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű lakóépület építésének egyszerű bejelentési eljárását nem tartja szakmailag elfogadhatónak.
A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye
A Kormány 1032/2015 (I. 30.) számú határozatában döntött az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekrõl. Az erre épülõ 1567/2015 (IX.4.) Korm. határozatba foglalt intézkedési terv kiemelten kezeli a lakossági építkezések ügyintézésének egyszerûsítését és hatékonyabbá tételét, a teljes építésügy átfogó felülvizsgálata mellett.
A Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara között létrejött stratégiai együttmûködési megállapodás alapján egy éve dolgozunk közösen a szakmánkat felügyelõ helyettes államtitkársággal, ennek eredményeként koncepció szinten kialakult egy szakmai garanciákat tartalmazó komplex rendszer. Ez egyértelmûvé tette az építési folyamat szereplõinek (az építtetõ, az önkormányzat, a hatóság, a tervezõ) jogait, kötelezettségeit és felelõsségét. A javasolt rendszer biztosította volna a bürokrácia csökkentésére irányuló kormányzati szándék megvalósíthatóságát és az épített környezet jó építészeti minõségét.
A 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet e rendszernek csak egy kis szegmensét szabályozza, ami nem tükrözi az egy éves munka eredményét. Ez a Magyar Építész Kamara elnöksége számára nem elfogadható.
A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított:
– az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet),
– az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga,
– a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem),
– az építészeti-mûszaki terv alapján történõ kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerûsége,
– a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minõség biztosítása.
A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott:
– az építési folyamatban résztvevõ tervezõk joga, kötelezettsége és felelõssége,
– az építési folyamatban résztvevõ további szereplõk joga, kötelezettsége és felelõssége,
– az egyszerû bejelentési eljárást „értékelõ” kijelölt jegyzõ és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyzõ jogköre.
A hatályba lépett jogszabályban nem egyértelmû az egyszerûsített bejelentési dokumentáció tartalma.
A fenti problémák kezelésére a Magyar Építész Kamara elnöksége javasolja:
– az építési, kivitelezési tevékenység mûszaki tervdokumentáció alapján történjen,
– a tervezõ kövesse végig felelõsséggel a megvalósítás teljes folyamatát,
– a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közmûellátottságra vonatkozó elõírásainak,
– a bejelentés során az eljáró illetékes jegyzõ hívhassa fel az építtetõ figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak,
– a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmû.
A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra is felajánlja, hogy szakmai segítséget nyújt a Miniszterelnökségnek a kitûzött célok elérése érdekében.
Budapest, 2016. január 8.
a MÉK elnöksége
Szóljon hozzá