Az MMK prioritásaival az új közbeszerzési törvény kapcsán kiemelten az építőiparral összefüggő beszerzések feltételeire való koncentrálás céljával működik a Bizottság, a törvény teljes megalkotásában részvételünk és tudásunk nem releváns. Ez az érdekképviseleti csoport a jelenleg kormányrendeletekben szabályozott építőipari beruházásokkal kapcsolatos jogszabályok módosítását, újraírását kell, hogy kezdeményezze, kodifikációját segítse. Prioritásként négy fontos kérdéskört vázolt a Bizottság: eljárások egyszerűsítése, értékelési szempont, értékhatárok és fizetési feltételek.
Eljárások egyszerûsítése kapcsán a Bizottság feltárta, hogy az eredeti törvényalkotói szándék, miszerint az eljárások különbözõsége az eljárások értéke és sürgõssége szerint került differenciálásra, ma már nagyon távol áll ettõl. A különbözõ lobbik, érdekképviseletek a számukra fontos eljárások kapcsán sok speciális szabályt tetettek be a törvénybe, s így jelenleg tizenhárom egymástól nagyon különbözõ eljárás mûködik. Mindegyik a saját kivételeivel, „kiskapuival”. Ennek megszüntetése alapvetõ cél, nemcsak az átláthatóság és az egyszerûsítés céljainak okán, hanem a korrupció csökkentése érdekében.
Értékelési szempontokról sokszor, sok fórumon szó volt, felesleges a legolcsóbb ár és összességében legelõnyösebb ajánlatok összevetésérõl hosszabban értekezni. Emlékeztetni kell a résztvevõket, hogy az Unió a közpénzek hatékony elköltését szorgalmazza közbeszerzési irányelveiben, nem pedig az olcsó beszerzéseket.
Harmadik prioritásként az értékhatárok megemelését szorgalmazta az MMK Bizottsága, hisz az értékhatárok a jelenleg hatályos törvény hatályba lépése óta nem változtak. Az Építész Kamara és az ÉVOSZ képviselõinek a 8 és 25 mFt-os jelenleg érvényben lévõ értékhatárokkal kapcsolatosan nincs aggályuk, mi több álláspontjuk szerint ha ezeket megemelnék, tovább nõne a korrupció gyanús esetek száma. Az MMK az érveket látva elfogadta ez utóbbi álláspontot, így értékhatárok növelése lekerült a prioritások körébõl.
Negyedik prioritásként a fizetési feltételek újragondolását fogalmazta meg az MMK. A körbetartozás ott kezdõdik, amikor az állami beruházó késedelmesen fizet, és elõleg nélkül a vállalkozók nem tudnak elõfinanszírozni, így alvállalkozóikat is csak a beruházó fizetése után fizetik ki. E célt hivatott szolgálni a Kbt. 305. § módosítása is, azonban jelzi, hogy ennél rosszabbul nem is lehetett volna, mert amellett, hogy a beruházói EU-s pénzek kifizetésénél sem tud mûködni, a vállalkozókat is folyamatosan önrevízióba hajtja, mi több ÁFA-t kénytelen elõlegezni, mely a likviditásukat tovább rontja.
Ezeken túl a prioritásokhoz az alábbi megfontolandó témaköröket javasolta a Bizottság:
– Mérnöki vállalási díjak képzése és szerepe a beruházások, és azon belül a közbeszerzési eljárás során (keret megállapítás, kirívóan alacsony ár, stb.)
– A FIDIC szerzõdéses rendszer és a Kbt. viszonya rendezendõ (legalább ne legyen ellentétes)
– Kbt mint jogszabály helye a magyar jogban (mit ír felül..)
– EU vonatkozó Zöld Könyvével történõ összhang megteremtése.
A Bizottság fontosnak tartja a fentieken túl, hogy az új Kbt. építési beruházásokra vonatkozó paragrafusait hozzáigazítsák a FIDIC szerzõdéses rendszerekhez, a világ építési beruházásainak a fele FIDIC szerzõdések alapján valósul meg. Az MMK javasolta, hogy tervdokumentációból pályáztatni ne lehessen, hanem csakis Mûszaki Tender Dokumentáció képezhesse a pályáztatás alapját, melyet arra jogosult aláírásával kell, hogy ellásson.
Szóljon hozzá