Kína energetikája

Az elõadás elején közelebbrõl is megismerkedhettünk a távoli Kínával, hogy megtudjuk, mi is lehet sikerének titka napjainkban, kezdve a kínai nyelvi érdekességekkel, illetve azzal, hogy a világ harmadik legnagyobb területtel rendelkezõ országa önmagában egy hatalmas, változatos tájakkal tarkított ország. Az elõadó külön kiemelte Kína éves csapadékmennyiségét, mely évi 6200 km3, melynek 44 %-a kerül felszíni, zömmel energetikailag hasznosítható vízfolyásokba. Legnagyobb folyója, a Jangce, melynek vízhozama 15000-90000 m3/s között ingadozik az év során. Kína 1,3 milliárd lakosával ma a világ legnépesebb országa, s GDP-je már az 5 billió dollárt is meghaladta.

Az általános bevezetõ után az elõadó egy meghökkentõ táblázattal tért át az energetikai kérdésekre, mégpedig Kína és az Egyesült Államok fõbb energetikai jellemzõinek bemutatásával. Kína 2005-2007 között közel 75%-kal növelte erõmûvei elméleti beépített teljesítõképességét (EBT), ami annak köszönhetõ, hogy évente 13%-kal nõ villamosenergia-fogyasztása. E villamosenergia-igény kielégítésére hatalmas erõmûvi beruházások folynak jelenleg is Kínában. Ezek túlnyomó többsége szén tüzelõanyagú, aminek következtében Kína a világ legnagyobb CO2 kibocsátójává vált, melynek megoldását a CO2 befogására és tárolására alkalmas ún. CCS (Carbon Capture and Storage) technológia elterjedésében látják.

A megújuló energiaforrások területén Kínának óriási potenciálja van a vízenergia-hasznosításában. Dr. Kozák Miklós nyugalmazott egyetemi tanár adataiból kiderült, hogy a gazdaságosan kiaknázható kapacitás 1270 TWh/év, ami a 2007-es fogyasztás 42%-át tenné ki, így ez csak részben tudná kiváltani a szén alapú energiatermelést. Kína vízenergia potenciál kiaknázási törekvéseit nem csak a tiszta energiára való áttérés szándéka hajtja, hanem más funkciót is ellátnak a vízerõmûvek. Többek között védelmet nyújtanak a pusztító árvizektõl, melyek állandó fenyegetettséget jelentettek Kínának a közelmúltban is. A folyószabályozásokra legjobb példát a Három Szurdok Vízerõmû adja, mely a Jangce középsõ folyásán több száz kilométer hosszan lát el árvízvédelmi és folyamszabályozási funkciót is. A Három Szurdok Vízerõmû megdöbbentõ méretekkel rendelkezik. A tározó hossza 660 km, térfogata 40 km3, és építése során 1 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét, mert az elárasztani kívánt területen éltek. A tömör vasbeton súlygát háromrészes, 2310 m hosszú és 185 m koronamagasságú. A bal parton, iker-rendszerû, ötlépcsõs, kamránkként 280×34 m-es hajózsilip-rendszer biztosítja az egyidejûleg kétirányú vízi közlekedést a Jangcén. A gát megépülése utána a 10 millió t/év áruszállítás közel ötszörösére emelkedett. Az építés során szó szerint hegyeket mozgattak meg az építõmunkások: 102 millió m3 földet emeltek ki, 27 millió m3 betont és 355000 t betonacélt használtak fel. Az elsõ 14 gépegységet a General Electric Canada Inc. által vezetett nemzetközi konzorcium szállította kínai partnerek gyártási és szerelési közremûködésével, míg a többi egységet már kizárólag kínaiak gyártották. Az erõmûben 32 db 700 MW-os Francis-turbina és 2 db 50 MW-os házi üzemû hidrogenerátor adja a világcsúcsnak számító 22500 MW elméleti beépített teljesítõképességet.

A világ legnagyobb villamosenergia-ipari cége, a Kínai Állami Átviteli Hálózati Társaság biztosítja, a kínai villamosenergia-ipar növekedését az ország gazdasági és társadalmi fejlõdése érdekében. A társaságnak 2008 végén 620000 km 35 kV-osnál nagyobb feszültségû távvezeték hálózata, 1,6 TVA transzformátor-kapacitása, 1,5 millió munkatársa volt, továbbá 1 milliárd embert látott el villamos energiával. A mamutvállalat azzal is büszkélkedhet, hogy 2009-ben üzembe helyezte a világ elsõ 1100 kV-ra szigetelt és 1100 kV-on is üzemelõ váltakozó áramú távvezetékét. Elsõ szakaszának hossza 650 km, oszlopainak száma 1284, melyek átlagosan 77 m magasak és 70 tonnát nyomnak. A vízerõmûvi fejlesztések következtében a Jangce folyó felsõ szakaszán és a Jinsa folyón tervezett további kapacitások összesen 92630 MW-ot tesznek majd ki. Azonban Kína nemcsak otthon, de Afrikában is rekordokra tör, hiszen a Grand Inca Project keretében 40000 MW-os vízerõmûvet építene a Kongói Demokratikus Köztársaságban a világ második legbõvízûbb folyóján, a Kongón. Viszonyításképpen e 40000 MW megfelel a legfejlettebb afrikai ország, a Dél-Afrikai Köztársaság teljes EBT-jének. Ezen kívül Kína számos más afrikai országban is részt vesz vízerõmû-építési projektekben.

Kína a szélenergetika területén is az élre tör. Elméleti szélenergia potenciálja becslések szerint 3200 GW. A világ szélenergia EBT-je 2005-2009 között 59 GW-ról 158 GW-ra, valamivel több, mint 2,5-szeresére nõtt, míg a kiváló adottságokkal rendelkezõ Kínáé ugyanebben az idõszakban mintegy hússzorosára, 1,3 GW-ról 25 GW-ra és ezzel elérte a nagy szélhatalom, Németország szintjét.

Nincs ez másképp a napenergia-hasznosítás terén sem. Ezt kitûnõen jellemzi, hogy 2007-ben 1700 MW összkapacitású napelemet gyártottak Kínában, ami a világtermelés 45 %-a, s melynek 99 %-át exportálták. A jelenlegi kínai napelem EBT 80 MW, míg 2020-ig 1800-10000 MW-ot irányoztak elõ. Ez nagy kihívásnak tûnhet még úgy is, hogy Kína jelenleg a világ legnagyobb ritkaföldfém termelõje, ami mind a szélturbinák, mind a napelemek gyártásakor alapvetõ nyersanyagnak számít.

A kínai energetikára, ezen belül is leginkább a megújuló energiákra koncentráló elõadás aktualitását mi sem mutatja jobban, hogy az ázsiai ország ma már a világ legnagyobb energia-felhasználója, de 2020-ra a felhasznált áram 15%-át megújulókból fedezné. Ez irányban tett erõfeszítéseit mutatja, hogy radikálisan megemelték az állami támogatásokat, s ennek köszönhetõen, az Ernst&Young felmérése szerint, 2010 második negyedévében Kínában 11,5 milliárd dollár értékû befektetés történt a megújuló energiákba, több mint Európában és az Egyesült Államokban együttvéve. A fentiekbõl is látszik, hogy Kína az energetika területén is szárnyal és csúcsokat dönt. Biztosak lehetünk abban, hogy ez jó alapot nyújt gazdasága további, töretlen fejlõdéséhez.

Kozák Balázs, az Energetikai Szakkollégium tagja