Az igazi kihívást a túlfeszültség-védelmi eszközök beszerelése jelenti az elosztószekrényekbe, amelyek gyakran nagyon kicsik. Ez nem csak a fali dobozokra igaz, hanem sok más alkalmazásra is. A korlátozott hely gyakran megnehezíti a telepítést. Sok esetben még egy további szekrényre is szükség van, ami növeli a költségeket és rontja az épület általános megjelenését.
Az épületautomatizálásban sok technológia jelenik meg ígéretes megoldásként, de hosszú távon csak kevés bizonyít igazán. Az Elektro-Kamleithner Kft.-nél 25+ év tapasztalata alapján a KNX ilyen rendszer. Nem azért, mert új vagy látványos, hanem azért, mert évtizedes távlatban is stabil, jól tervezhető és bővíthető alapot ad az épületek automatizálásához. A cég múltja, a KNX-re épülő szakmai szemlélet és a különböző épülettípusokban szerzett tapasztalat egyaránt hangsúlyos.
A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk. De vajon mindig is ilyen komplex volt? Vagy csak a világ változott körülötte, és ma már más szemmel nézünk rá?
A Magyar Szabványügyi Testület 2026. március 1-jén közzétette az MSZ HD 60364-5-54:2011/A1:2023 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések és védővezetők (IEC 60364-5-54:2011/A1:2021) magyar nyelvű változatát, mely az MSZ HD 60364-5-54:2012 módosítása.
Befejező fázisához érkezett az energiatároló egységek telepítése Maglódon, Fóton és Pátyon. A fejlesztés egy több mint 1,6 milliárd forintos projekt részeként valósul meg az Európai Unió támogatásával. A kezdeményezés célja, hogy fenntartható zöld beruházásként segítse a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználását a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, valamint a termelés és fogyasztás időbeli összehangolása érdekében.
A párizsi megállapodás egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra az egy főre jutó átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-egyenértékre átszámolva ne haladja meg a 2,3 tonnát. Ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését a megállapodásban meghatározott 2 Celsius-fokos szint alatt akarja tartani, a városok építőiparához köthető kibocsátásnak kettő-négy évtizedben belül a jelenlegi szint 10%-a alá kellene csökkennie. Ehhez viszont úgy kellene mérsékelni az építkezésből származó kibocsátást, hogy közben a világ népessége, illetve a globális lakhatási igény folyamatosan nő. Ez a jelenlegi építkezési gyakorlat fenntartása mellett elérhetetlennek tűnik, hiszen a párizsi megállapodás értelmében meghatározott jövőbeli kibocsátási kvótáját számos város már a most folyó építkezéseivel kimerítené.
Az elektromos rendszerek tervezése során minden apró döntés hatással van a végeredmény biztonságára, költségeire és megbízhatóságára. Éppen ezért hoztuk létre azokat az online kiválasztási segédleteket, amelyekkel néhány perc alatt egyszerűen és magabiztosan választhatja ki a projektjeihez legmegfelelőbb megoldásokat.
A Dunaújvárosi Egyetem campusán megvalósított épületautomatizálási fejlesztés Magyarország egyik legnagyobb volumenű KNX-alapú integrációja. A projekt tíz különböző rendeltetésű épületet fog össze egységes rendszerbe, célja az energiahatékonyság növelése, az üzemeltetés egyszerűsítése és a rendszerek központi felügyelete volt.
Magyarországon is mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország nevű szervezet, amelynek célja, hogy erősítse közös fellépést a döntéshozók, a piaci szereplők és a nyilvánosság felé, valamint, hogy támogassa a közösségi alapú energiatermelés szélesebb elterjedését hazánkban.
A modern épületek gépészeti rendszerei összetettek: kazánok, hőszivattyúk, légkezelők, medencék, energiaközpontok, víz- és hőtermelők, többkörös hűtési-fűtési rendszerek működnek együtt egyetlen infrastruktúrában. Ezek összehangolt, üzembiztos és automatizált működtetése nem egyszerű szabályzókkal, hanem professzionális épületfelügyeleti megoldásokkal valósítható meg.