A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk. De vajon mindig is ilyen komplex volt? Vagy csak a világ változott körülötte, és ma már más szemmel nézünk rá?
A Magyar Szabványügyi Testület 2026. március 1-jén közzétette az MSZ HD 60364-5-54:2011/A1:2023 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések és védővezetők (IEC 60364-5-54:2011/A1:2021) magyar nyelvű változatát, mely az MSZ HD 60364-5-54:2012 módosítása.
Befejező fázisához érkezett az energiatároló egységek telepítése Maglódon, Fóton és Pátyon. A fejlesztés egy több mint 1,6 milliárd forintos projekt részeként valósul meg az Európai Unió támogatásával. A kezdeményezés célja, hogy fenntartható zöld beruházásként segítse a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználását a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, valamint a termelés és fogyasztás időbeli összehangolása érdekében.
A párizsi megállapodás egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra az egy főre jutó átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-egyenértékre átszámolva ne haladja meg a 2,3 tonnát. Ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését a megállapodásban meghatározott 2 Celsius-fokos szint alatt akarja tartani, a városok építőiparához köthető kibocsátásnak kettő-négy évtizedben belül a jelenlegi szint 10%-a alá kellene csökkennie. Ehhez viszont úgy kellene mérsékelni az építkezésből származó kibocsátást, hogy közben a világ népessége, illetve a globális lakhatási igény folyamatosan nő. Ez a jelenlegi építkezési gyakorlat fenntartása mellett elérhetetlennek tűnik, hiszen a párizsi megállapodás értelmében meghatározott jövőbeli kibocsátási kvótáját számos város már a most folyó építkezéseivel kimerítené.
Az elektromos rendszerek tervezése során minden apró döntés hatással van a végeredmény biztonságára, költségeire és megbízhatóságára. Éppen ezért hoztuk létre azokat az online kiválasztási segédleteket, amelyekkel néhány perc alatt egyszerűen és magabiztosan választhatja ki a projektjeihez legmegfelelőbb megoldásokat.
A Dunaújvárosi Egyetem campusán megvalósított épületautomatizálási fejlesztés Magyarország egyik legnagyobb volumenű KNX-alapú integrációja. A projekt tíz különböző rendeltetésű épületet fog össze egységes rendszerbe, célja az energiahatékonyság növelése, az üzemeltetés egyszerűsítése és a rendszerek központi felügyelete volt.
Magyarországon is mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország nevű szervezet, amelynek célja, hogy erősítse közös fellépést a döntéshozók, a piaci szereplők és a nyilvánosság felé, valamint, hogy támogassa a közösségi alapú energiatermelés szélesebb elterjedését hazánkban.
A modern épületek gépészeti rendszerei összetettek: kazánok, hőszivattyúk, légkezelők, medencék, energiaközpontok, víz- és hőtermelők, többkörös hűtési-fűtési rendszerek működnek együtt egyetlen infrastruktúrában. Ezek összehangolt, üzembiztos és automatizált működtetése nem egyszerű szabályzókkal, hanem professzionális épületfelügyeleti megoldásokkal valósítható meg.
Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járják körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.
Az eredményes pályázati részvétel érdekében az MVM felhívja minden érintett figyelmét egy kiemelten fontos feltételre az Otthoni Energiatároló Programmal kapcsolatban, amelynek figyelmen kívül hagyása az esetleges támogatás elvesztésének kockázatával járhat.