Hírek

Kérdés a PEN-vezető elszigetelésével kapcsolatban

Az egyik kollégánk kérdéssel fordult a tagozathoz, mert nem sikerül feloldania két szabvány eltérő utasításait. Konkrétan egy kisfeszültségű villamos elosztószekrény szemléjén tapasztaltakról van szó, ahol a PEN-sín leült a Rittal szekrény fém (de festett) szerkezetére.

Easy PrismaSeT XL villamos elosztószekrény-család a Schneider Electric kínálatában

A Schneider Electric Easy PrismaSeT XL villamos elosztószekrény-családját, az Easy termékcsalád komplex megoldásának részeként, többek között biztonság, gyorsaság, maximális rugalmasság és egyszerűség jellemzi. A fém fali és álló moduláris szekrények tökéletes megoldást kínálnak az elektromos alkalmazásokhoz lakossági és kereskedelmi épületekben egyaránt.

MSZ 447:2019 szabvány 4.2. bekezdésének értelmezése

Gyakorló tervezőként szembesültem egy olyan problémával, hogy az MSZ 447:2019 szabvány 4.2. bekezdését a jóváhagyók nem egyformán értelmezik területenként MVM Émász Kft.-n belül. A szabvány megnevezése: „Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakozás” A hivatkozott szabványfejezet (4.2.) a „Villamos méretezés”-sel foglalkozik.

DEHNcord – kompakt eszköz többféle alkalmazáshoz

Az igazi kihívást a túlfeszültség-védelmi eszközök beszerelése jelenti az elosztószekrényekbe, amelyek gyakran nagyon kicsik. Ez nem csak a fali dobozokra igaz, hanem sok más alkalmazásra is. A korlátozott hely gyakran megnehezíti a telepítést. Sok esetben még egy további szekrényre is szükség van, ami növeli a költségeket és rontja az épület általános megjelenését.

25 év tapasztalat – ezért hiszünk a KNX-ben

Az épületautomatizálásban sok technológia jelenik meg ígéretes megoldásként, de hosszú távon csak kevés bizonyít igazán. Az Elektro-Kamleithner Kft.-nél 25+ év tapasztalata alapján a KNX ilyen rendszer. Nem azért, mert új vagy látványos, hanem azért, mert évtizedes távlatban is stabil, jól tervezhető és bővíthető alapot ad az épületek automatizálásához. A cég múltja, a KNX-re épülő szakmai szemlélet és a különböző épülettípusokban szerzett tapasztalat egyaránt hangsúlyos.

A villamosenergia-rendszer működése a hőskortól napjainkig

A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk. De vajon mindig is ilyen komplex volt? Vagy csak a világ változott körülötte, és ma már más szemmel nézünk rá?

A januári hideghullám és a profilos fogyasztás erősödő dominanciája

A MEKH rendszeres időközönként publikálja piacmonitoring riportjait, amelyek a villamosenergia-ágazat legfontosabb hazai és nemzetközi trendjeit mutatják be, valamint röviden értékelik az aktuális piaci folyamatokat. Az aktuális jelentésben a hideghullámhoz köthető fogyasztásnövekedés került a fókuszba.

Földelőberendezések és védővezetők

A Magyar Szabványügyi Testület 2026. március 1-jén közzétette az MSZ HD 60364-5-54:2011/A1:2023 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések és védővezetők (IEC 60364-5-54:2011/A1:2021) magyar nyelvű változatát, mely az MSZ HD 60364-5-54:2012 módosítása.

Milliárdos energiatároló-beruházás Maglódon, Fóton és Pátyon

Befejező fázisához érkezett az energiatároló egységek telepítése Maglódon, Fóton és Pátyon. A fejlesztés egy több mint 1,6 milliárd forintos projekt részeként valósul meg az Európai Unió támogatásával. A kezdeményezés célja, hogy fenntartható zöld beruházásként segítse a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználását a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, valamint a termelés és fogyasztás időbeli összehangolása érdekében.

A városi építkezések karbonlábnyoma

A párizsi megállapodás egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra az egy főre jutó átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-egyenértékre átszámolva ne haladja meg a 2,3 tonnát. Ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését a megállapodásban meghatározott 2 Celsius-fokos szint alatt akarja tartani, a városok építőiparához köthető kibocsátásnak kettő-négy évtizedben belül a jelenlegi szint 10%-a alá kellene csökkennie. Ehhez viszont úgy kellene mérsékelni az építkezésből származó kibocsátást, hogy közben a világ népessége, illetve a globális lakhatási igény folyamatosan nő. Ez a jelenlegi építkezési gyakorlat fenntartása mellett elérhetetlennek tűnik, hiszen a párizsi megállapodás értelmében meghatározott jövőbeli kibocsátási kvótáját számos város már a most folyó építkezéseivel kimerítené.