Mangel Zoárd, épületgépész mérnök kollégánk foglalta össze véleményét a Magyar Mérnöki Kamara Lázár János miniszterhez írt nyílt levelével kapcsolatban: szerinte a Kamara kritikája nem jogos, sőt, árt a szakmának!
Tervezõi vélemény a Kamara Lázár Jánoshoz címzett levelével kapcsolatban, ami az egyszerûsített építésengedélyezési eljárásról szól.
A levél meglepetésként ért.
Van egy online weboldalunk – a villamos tervezõ kollégáknak is van -, ahol a levél elküldése elõtt jó lett volna közkincsé tenni a tartalmát.
A levél tartalmának kritikája részemrõl a következõ:
Elõzmények, azaz a múlt (a leírtak természetesen csak a 300 m2-nél kisebb családi házakra vonatkoznak):
A mai tervezési gyakorlatot a következõ elemekre lehet bontani:
1. Elõkészítés, vázlatterv. Ebben a fázisban a gyakorlatban a legritkább esetben vesznek szakági tervezõt igénybe, a közmû csatlakozásokat kivéve nem is biztos, hogy szükség van erre egy családi háznál, legfeljebb egy koncepciós beszélgetésre van szükség.
2. Építésengedélyezési terv. Megállapíthatjuk, hogy a korábbi eljárás rendben volt ugyan elvárás a szakági mûszaki leírásokkal kapcsolatban, de ennek semmi valódi hatása nem volt, ráadásul semmi számonkérés nem volt e tekintetben, azaz a kiviteli terv nyugodtan eltérhetett az engedélyezési terv mûszaki leírásától, nem kérte senki számon, az engedélyezõ hatóság ráadásul nem is értett hozzá.
3. Kiviteli terv. Vagy készült, vagy nem. Én azt szoktam mondani, hogy mindig készül „kiviteli terv” csak az a kérdés, hogy ezt egy hozzá értõ szakember dokumentáltan készíti-e el, ami számon kérhetõ, vagy, egy nem, vagy részben hozzáértõ, dokumentálás nélkül, fejben, esetleg minden féle papírvázlatokon.
4. Innen jönne a kivitelezõ kiválasztásában történõ segítség, tervezõi mûszaki minõség ellenõrzés, tervezõi mûvezetés, a beüzemelésben, átadás-átvételben való részvétel. No, ez 99,9% százalékban el van felejtve ebben a szegmensben, még sokkal nagyobb projekteknél is ritka a folyamat végig vitele.
És most jöjjön a levél három pontjának értékelése:
1. A rendelet nem súlyosbítja a kiviteli tervekkel kapcsolatos követelményeket, mert az építésengedélyezési dokumentáció eddig sem késztetett önmagában senkit kiviteli tervre. A kiviteli tervekkel kapcsolatos jogszabályok érdemben nem változtak. Ezért ebben a pontban felsorolt problémák jogilag nem állják meg a helyüket! Az, hogy más jogszabályokat miként kellene ésszerûen megfogalmazni, hogy mihez kell kiviteli terv, nem az említett jogszabály problémája.
2. Az energia hatékonyság és a költségbecslés, valóban nagyon fontos. Azt viszont kijelenthetjük, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához meglehetõsen kis mértékben járult hozzá az építésengedélyezési eljárás – talán csak annyit, hogy kellett egy energetikai számítás, ami közvetve feltételezte, hogy némi ismeretanyag eljutott az építtetõhöz, de semmire sem volt garancia. A hatóság pedig 30 éve csak kipipálja ezt a fejezetet, megvan, nincs meg.
3. A harmadik pont meg engem kifejezetten aggaszt, sõt felháborít. Azon háborgunk, hogy felelõsséget kell vállalni a terveinkért? Na, ne már! Talán eddig nem kellett? Azt meg hogy gondolja a Kamara, hogy az államigazgatáson megspórolt pénzt mi kapjuk meg?
Összefoglalva:
– Összességében elhiszem, hogy a Kamara jót akart.
– Ettõl függetlenül a levél megközelítésével nem értek egyet, elhibázottnak látom és elhatárolódom tõle.
– A véleményem az, hogy ez a levél ront a Kamara tárgyalási pozícióján.
– Egy Lázár János képességû politikus ízekre szed minket egy ilyen levél után!
Amit lépnie kellene a Kamarának:
1. Lobbizni, hogy a 191/2009-es jogszabály kiviteli tervekre vonatkozó ésszerû definitív elvárásai legyenek. Itt sem szabad elvetni a sulykot, érteni, érezni kell a magyar realitásokat.
2. Olyan marketing kell, ami a hétköznapi emberek számára érthetõvé teszi, miért kell már a kivitelezés elõtt egy csomó pénzt kiadni a tervezésre.Fontosabb lenne erre költeni, mint sok minden másra, mivel a széttöredezett tervezõi társadalom erre nem képes, ha a Kamara igazi közös szervezetünk lenne, ebben tudna segíteni. A marketing egy igen speciális szakma, egy Coca-Colából világcéget tudott csinálni!
Ha valaki most azzal jön, hogy a Kamara szerint mi az engedélyezési terv gépész és elektromos mûszaki tartalma, akkor annak be kell látnia, hogy jobb lenne a valóságból és nem ábrándokból kiindulni, azaz az engedélyezési terv gépész és villamos tervfejezete nem befolyásolta eddig sem az épület minõségét. Az engedélyezési terv a gyakorlatban az építészek elé állított hatósági akadály volt, nem gépész és elektromos probléma.
A levélben említett 191/2009-es jogszabályban érdemi módosítás nem történt, hiszen eddig 30 kW hõtermelõ felett gépész, 7 kW felett villamos kiviteli terv, a mostani csak kiegészíti a 300 m2-es alapterülettel, de ugyan vajon melyik 300 m2-es családi ház éri el ezt a hõigényt – hát egyik se, azaz gyakorlatilag nincs változás.
Azoknál a házaknál, ahol volt korrekt kiviteli tervre való hajlandóság, jellemzõen eddig is volt gépész, elektromos elõkészítés és ennek nem az „engedélyezési terv” volt az oka, és ott most is lesz.
Szóljon hozzá