A kormány honlapján megjelent az energiahatékonyságról szóló törvény tervezete, amely a 2012-ben született uniós irányelvet ülteti át a magyar jogrendszerbe.
Az irányelv az Európai Unió 2020-ig elérendõ, 20 százalékos energiahatékonysági célkitûzésének teljesülését szolgálja. A tervezet indoklása szerint a magyar törvénytervezet biztosítja a nemzeti célérték teljesülését.
A tervezet egyebek mellett meghatározza a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tartalmát. Ez a stratégia elsõként áttekinti a magán-, valamint a köztulajdonban lévõ lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállományt, majd meghatározza a költséghatékony felújítási módokat. Olyan intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetõk a költség-optimalizálás követelményét elérõ komplex korszerûsítések.
Szintén a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában kell meghatározni a várható energiamegtakarítást és a további elõnyöket is becsülni kell. A stratégiát – a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek részeként – kell benyújtani az Európai Bizottságnak.
A tervezet külön kezeli a középületeket. Ezek alapterületének 3 százalékát kell évente felújítani úgy, hogy utána elérjék az energiahatékonysági minimumkövetelményeket. Ez év július 9-étõl a 250 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületû épületekre vonatkozik ez az elõírás, addig 500 négyzetméter a limit.
A Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal – egyebek mellett – nyilvántartja és közzéteszi az intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat, továbbá névjegyzéket vezet az energetikai auditorokról, valamint az energetikai auditáló szervezetekrõl. Fontos feladata még az energiahatékonysági tájékoztató honlap fenntartása.
Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetõséget kell adni arra is, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végzõ szervezetek – az energiafogyasztók számára – információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló szolgáltatásokról.
A tervezet elõírja azt is, hogy a nagyvállalat – tevékenysége energetikai jellemzõinek megismerése céljából – köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.
A törvénytervezethez csatolt végrehajtási rendelet tervezete szerint az energetikai auditnak ki kell terjednie az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetõségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és az új berendezések bemutatására is.
A végrehajtási rendelet tervezetének egyik melléklete tartalmazza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének kiszámításakor figyelembe veendõ értékeket. Ezek a következõk: 2014-ben és 2015-ben 1 százalék, 2016-ban és 2017-ben 1,25 százalék, míg 2018. és 2020. között 1,5 százalék.
A kormány honlapján szerepel még a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletének a tervezete is, amely a nagy hatásfokú kapcsolt – villanyáramot és hõt is termelõ – rendszerekkel kapcsolatos számítási elõírásokat tartalmazza.
Múlt hét csütörtökön a luxembourgi Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, mert megítélése szerint Magyarország továbbra sem ültette át a belsõ jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet. A mostani törvénytervezet erre készült válasz.
A bírósági eljárás kezdeményezésével újabb szakaszba lépett a Magyarország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri az uniós igazságszolgáltatástól. Ezen a téren a bizottság csak javaslatot tesz, a végsõ szót a luxembourgi bírák mondják majd ki ítéletükben.
Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely lemaradásban van az uniós jog átvételével ezen a téren, sõt, Málta az egyetlen olyan uniós tagország, amely ellen Brüsszel nem indított emiatt kötelezettségszegési eljárást.
Szóljon hozzá