OTSZ és kamara

A 28/2011.(IX.6.) BM rendeletben megjelenített Országos Tûzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2011. X. 6-án lépett hatályba.
Az OTSZ egyebek mellett részletesen foglalkozik:
– a norma szerinti villámvédelmi berendezések újonnan történõ létesítésével, illetve utólagos felülvizsgálatával;
– a villámvédelmi szakemberek (tervezõk, felelõs mûszaki vezetõk, mûszaki ellenõrök, villámvédelmi felülvizsgálók) jogosultsági és egyéb kötelezettségeivel.

Az OTSZ több pontba szedve, részletesen tárgyalja a norma szerint villámvédelmi rendszerek tervezésével kapcsolatos szempontokat. Az OTSZ paragrafusainak kiemelt részeibõl világosan kiolvasható a jogalkotó szándéka.

Az idézett részekben aláhúzással van kiemelve a kérdésfeltevés szempontjából fontos rész.

I. Kérdés: milyen szakmai szempontok szerint kell megtervezni a norma szerinti villámvédelmi berendezéseket?

1. § Létesítményt, építményt létesíteni – ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosítását is – valamint a létesítményt, építményt, gépet, berendezést, eszközt és anyagot – a robbanó és robbantó anyagok, valamint a pirotechnikai termékek kivételével – használni, technológiát alkalmazni az e rendeletben meghatározott tûzvédelmi szabályok, tûzvédelmi mûszaki követelmények betartásával lehet.
Következtetés: a BM rendelet elõírja a tervezõ számára, hogy tervezésnél a vonatkozó tûzvédelmi elõírásokat tartsa be.

218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó mûszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújt.
Következtetés: A tervezõnek alkalmaznia kell a vonatkozó – MSZ HD 62305 – szabvány elõírásait.

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.
Következtetés: A tervezõnek az MSZ HD 62305 szabvány szerinti kockázatelemzési számítást kell elvégeznie.

225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történõ létesítés.
Következtetés: Szinte mindig kötelezõ elkészíteni kiviteli tervet a norma szerinti villámvédelmi berendezés létesítéséhez.

I. megállapítás: Az 1; 218; 221; és 225. paragrafusokban leírtak szerint, a villámvédelmi villamos tervezõknek tervet kell készíteniük, és ehhez mindig alkalmazniuk kell a norma szerinti elõírásokat.

II. Kérdés: kik jogosultak megtervezni norma szerinti villámvédelmi hálózatokat?

225. § (2) Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezõi névjegyzékében szereplõ villamos tervezõ jogosult, aki az érvényes vonatkozó mûszaki követelményen alapuló, az OKF-el egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította.”
Következtetés: A villamos tervezõknek azt kell bebizonyítaniuk, hogy ismerik a vonatkozó – OTSZ, valamint az MSZ EN 62305 szabványban kifejtett – norma szerinti elõírásokat. A bizonyításnak kétféle, szabadon választható módja létezik:
– le kell tenni az MMK által akkreditált villámvédelem létesítési vizsgát;
– vagy a kérelmezõnek szakmai tevékenységén keresztül azt kell igazolnia MMK ET Minõsítõ Bizottság számára, hogy ismeri és tudja alkalmazni a norma szerinti elõírásokat.

II. megállapítás: A 225. § (2) bekezdés a jogosultság elérésére egy olyan alternatívát kínál fel minden tervezõnek, amely szakmailag mindkét esetben azonos tartalmú alapon nyugszik, csak az elérési út lehet kétféle.
A vizsganélküli utat választó kérelmezõ – a szakmai tevékenységén keresztül – dokumentáltan igazolhatja a norma szerinti területre vonatkozó „kiemelt gyakorlottságát”, az MMK Elektrotechnikai Tagozat Minõsítõ Bizottságának számára.
Ehhez annyi szükséges, hogy a kérelmezõ (szakmai felkészültsége alapján) norma szerinti:
– villámvédelmi tanfolyamok megtartásában szakmailag tevõlegesen vegyen részt, illetve fejtsen ki szakirányú publikációs tevékenységet;
– villámvédelmi kiviteli terveket – a munka érdemi részében – társtervezõként készítsen el.
A nem norma szerinti villámvédelmi rendszerek tervezése közben megszerzett tervezõi gyakorlatot érdemben nem lehet figyelembe venni a norma szerinti jogosultság megadásához, mert ez a jogalkotó szándékával teljesen ellentétes lenne.

III. Kérdés: mennyire koherens a jogosultsági követelményrendszer megszerzési módja?

225. § (3) A kivitelezésért felelõs mûszaki vezetõnek, mûszaki ellenõrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti érvényes záróvizsgával.
Következtetés: erre a két szakterületre is norma szerinti jártasságot kell megszerezni.

III. megállapítás: Az OTSZ tételesen kifejti azt a 225. és a 226. §-ban, hogy minden olyan szakembernek (tervezõ, felelõs mûszaki vezetõ, mûszaki ellenõr, villámvédelmi felülvizsgáló) akik a norma szerinti villámvédelem létesítésében részt vesznek, a norma szerinti jártasságot kell megszerezniük, illetve hitelt érdemlõen kell igazolniuk ezirányú szaktudásukat.

Az MMK ELT elnöksége úgy határozott, hogy a Vn villámvédelmi tervezõ-jogosultság megadásához a kérelmezõnek öt darab, norma szerint elkészített villámvédelmi tervet kell benyújtania a kérelme alátámasztására, és csak olyan terveket mellékelhet, amelyek elkészítésében társtervezõként vett részt, egy norma szerinti jogosultsággal rendelkezõ tervezõ szakmai felügyelete mellett. A tervek közül – az ET MB által – kiválasztott munkák ismertetésével a kérelmezõ igazolhatja, hogy tisztában van a norma szerinti villámvédelmi követelményekkel, vagyis rendelkezik norma szerinti villámvédelem tervezésnél a szükséges kiemelt gyakorlottsággal.

Budapest, 2013. január

Dely Kornél
MMK ELT
villámvédelmi témafelelõs

Dr.Tóth Judit
MMK ELT MB
elnök

További információk: toth.judit.dr@gmail.com; dekoterv@t-online.hu