Energiapiaci körkép 2011

A KKV szervezetek enrgiapiacának statégiai elemzése. A MentorPartner Kt. energiapiaci elemzéseinek legfrissebb elkészült tagja az Energiapiaci Körkép 2011 c. tanulmány áttekintő képet ad a 2011 évi villamos energia és földgáz kereskedelmi piacok egyik kiemelt szegmensének aktuális versenyhelyzetéről, a liberalizációs folyamatok haladásáról,

Energiapiaci körkép 2011


A KKV szervezetek energiapiacának stratégiai elemzése


 


A MentorPartner Kt. energiapiaci elemzéseinek legfrissebb elkészült tagja az Energiapiaci Körkép 2011 c. tanulmány áttekintõ képet ad a 2011 évi villamos energia és földgáz kereskedelmi piacok egyik kiemelt szegmensének aktuális versenyhelyzetérõl, a liberalizációs folyamatok haladásáról, ezen belül is:


×          az egyre inkább a verseny fókuszába kerülõ KKV szegmens (a 10+ fõt foglalkoztató vállalkozások és intézmények) fogyasztási jellemzõirõl és beszerzési magatartásáról,


×          a piac szerkezetérõl, a kereskedõk aktivitásáról és ügyfélportfoliójáról,


×          a fogyasztók tudatosságáról és váltásra való nyitottságáról,


×          az értékesítési és kommunikációs csatornákról,


×          ismétlõ kutatásként az elmúlt évek piaci tendenciáiról, dinamikájáról.


A kutatás a Free Association Research segítségével végeztük, a célcsoportot azok a 10+ fõ alkalmazottat foglalkoztató magyarországi szervezetek (megközelítõleg 44 ezer társas vállalkozás és intézmény) alkották, akik akár közvetve, akár közvetlenül áram vagy földgáz-szolgáltatást vesznek igénybe, de nem tartoznak a legnagyobb 500 – 1 000 nagyfogyasztó közé.


A kutatás módszertanának fõ jellemzõi


×          a sztenderd kérdõív kialakítása a kereskedõk és egyéb piaci szereplõk bevonásával, mélyinterjús módszerrel;


×          telefonos elõszûrés, a kvótának megfelelõ cégek és döntéshozók kiválasztása;


×          a célszemély a vállalkozás energetikai/energiafogyasztási kérdésekben kompetens döntéshozója [elsõ számú vezetõ vagy szakterületi vezetõ];


×          a piaci és szegmensméretek minél pontosabb becslése céljából további szûrés a fogyasztási mennyiségét jól ismerõ válaszadókra, az éves fogyasztások késõbbi bediktálása illetve on-line felületen történõ rögzítésének lehetõségével;


×          900 darab kb. 25 perces telefonos interjú kérdezõbiztosokkal;


×          adatfelvétel 2011. szeptember-október.


A téma aktualitását az adja, hogy a nagyfogyasztók – melyek már a piacnyitás kezdetétõl a kereskedõk figyelmének középpontjában állnak – után soron következõ KKV szervezetek piaca lesz várhatóan a közeljövõben a verseny elsõdleges színtere. Ez az a fogyasztói kör, aki már elég nagyok ahhoz, hogy érdemes legyen velük másképpen – egyedileg, személyesen – foglalkozni, mint egy retail vagy lakossági fogyasztóval.


A KKV szegmens forgalmi értékét tekintve is jelentõs, azonos nagyságrendet képviselnek mint a nagyfogyasztói kör, míg számosságában jóval több kiszolgálandó fogyasztót jelent.


A kutatás fõ megállapításai:


·        Egyértelmûen nõtt a versenypiaci aktivitás az áramszegmensben, a szabadpiacról vásárló szervezetek aránya 10 százalékponttal nõtt tavalyhoz képest.


·        A földgáz szegmensben az Emfesz kiesésének köszönhetõen némi visszarendezõdést tapasztalhattunk a szabadpiac rovására, enne ellenére a fogyasztói bizalom, a felhasználók nyitottsága a váltásra változatlanul magas


·        A fogyasztók energiapiaci ismeretei illetve tudatossága változatlan, a váltási aktivitást leginkább a kereskedõk megkeresései és ajánlati aktivitása befolyásolja, ami másfélszeresére nõtt tavaly óta


·        Személyes értékesítõ csatornák jelentõsége meghatározó, közvetítõket eddig kevesen vettek igénybe a váltáskor, de a többség szívesen venné ha megkeresnék


 


Piacméret, piaci szerkezet


Az évek óta stagnáló, illetve enyhén szûkülõ magyar villamos energia piac volumenét tekintve lényeges változásra a következõ években sem számíthatunk.


A gazdasági recesszió és a lassan terjedõ energiahatékonysági beruházások hatására a teljes piac mérete és a felhasználói kör, ezen belül a KKV ügyfélportfolió és annak áramfogyasztása mennyiségét tekintve legfeljebb a korábbi évek szintjén marad, míg értékében az intenzívebb verseny következtében csökkenõ árrésnek köszönhetõen tovább mérséklõdik majd.


Így a kereskedõk számára a növekedés elsõdleges forrását – amennyiben nem rendelkeznek jelentõs mûködési hatékonyságbeli tartalékokkal – az aktív ügyfélszerzés jelentheti.


A KKV fogyasztói kör – több mint 30 ezer közvetlen szerzõdõ szervezettel – a teljes áramszegmens ≈30 %-át teszi ki, becsült összfogyasztásuk az elõzõ évben megközelítõleg 12 ezer GWh volt.


A KKV gázpiaci szegmensben 27 ezer a közvetlen elõfizetõi szám, fogyasztásuk szintén a teljes piac harmada 3,4 mrd m3 éves összfogyasztással.


A kutatásból kiderült, hogy jelentõs azon szervezetek aránya (áram: 35%, gáz: 44%) – elsõsorban a kisebb szervezetek, a kommunális fogyasztók ill. az egyetemes szolgáltatást igénybe vevõk körében – akik megbecsülni sem tudták áramfogyasztásuk volumenét. Ez az alacsony fogyasztói tudatosságot mutatja e fogyasztói szegmens körében. A tudatosság hiánya kisebb mértékben ugyan, de az számlák ismeretlenségén keresztül is megmutatkozik, az áram szegmensben minden hatodik, a gáz szegmensben minden ötödik fogyasztó nem ismeri kiadásai nagyságát sem.


 


Az áram szegmensben a szabadpiac részaránya az elõzõ évhez képest 10 százalékponttal több, azaz 49,2%. Ezen belül a fogyasztók 27%-a lépett úgy a szabadpiacra, hogy eközben más kereskedõt választott, a többi szervezet maradt korábbi egyetemes szolgáltatójánál a szabadpiacon.


Ezzel párhuzamosan folytatódott az inkumbens szereplõk piacvesztése, összes piaci részesedésük 6,9 százalékponttal csökkent a tavaly mérthez képest. Ennek következtében a piaci koncentrációt mérõ HHI index értéke jelentõsen, az elõzõ évben számított 3594-es értékrõl 2943-ra csökkent a szegmensben. Mindezeknek köszönhetõen a piaci részesedésekben jelentõs változások mérhetõk, a változások értékben a leglátványosabbak.


Az árampiaccal ellentétben a földgáz szabadpiacon némi vissza-rendezõdést tapasztaltunk, 2011-ben 39%, azaz 7 százalékponttal kevesebb volt a szabadpiaci szervezetek aránya, ami az elõzõ évek legjelentõsebb új piaci belépõje, az Emfesz kiesésének köszönhetõ. Az inkumbens szereplõk piacvesztése itt megállt, és a piaci koncentrációt mérõ HHI index értéke kismértékben nõtt: az elõzõ évben számított 2225-ös értékrõl idén 2446-ra emelkedett.


 


Versenyaktivitás


A áram szabadpiac növekedése egyértelmûen annak köszönhetõ, hogy a villamos energia kereskedõk – egymástól lényegesen eltérõ mértékben – de egyre aktívabban keresik meg a fogyasztókat, majdnem duplájára nõtt tavaly óta a KKV szegmensben a megszólított szervezetek száma. A fogyasztók megkeresésében az egyes kereskedõk eltérõ aktivitással vesznek részt, a kutatás részleteibõl az is kiderül, melyik szereplõ melyik elosztói területen mennyire volt aktív.


Az aktivitás hatására a kereskedõváltások száma jelentõsen emelkedett, minden harmadik szervezet váltott már legalább egyszer kereskedõt, míg tavaly csak minden negyedik vallotta ezt.


Az Emfesz kiesése ellenére a gázpiacon sem csökkent a fogyasztói bizalom. Másfélszeresére nõtt 2010-hez képest a mérhetõ kereskedõi aktivitás a földgáz szegmensben, és a gázpiacon a váltást már megtapasztalók aránya alig marad el az áramszegmenstõl.


 


A kutatássorozatban a MentorPartner és a FreeAssociation Research egy kompozit indexszel méri a KKV szervezetek mobilitásának változását, és az egyes szegmensek különbségeit. Az úgynevezett Árampiaci Mobilitási Index és Földgázpiaci Mobilitási Index mutatószámok a piac egészére vonatkozóan mérik, hogy az ügyfelek eddigi váltási aktivitása és váltási szándéka hogyan változik idõben. Értéke 0-10 között változhat: minél közelebb van a 10-hez, a piac annál mobilabb (annál hajlamosabb, nyitottabb a kereskedõváltásra).


Az Árampiaci Mobilitási Index 4,07-re nõtt a 2010 évi 3,45-höz képest, értéke a legaktívabb szegmens 5,78 illetve a legpasszívabb 2,87 értéke között mérhetõ.


A Földgázpiaci Mobilitási Index 3,83-ra nõtt a 2010 évi 3,53-hoz képest, értéke a legaktívabb szegmens 5,63 illetve a legpasszívabb 2,62 értéke között mozog.


Forrás: http://www.e-met.hu


Szóljon hozzá