Az Energetikai Szakkollégium 2011 őszi félévének első üzemlátogatása alkalmával a Bősi Vízerőművet és a Dunakiliti Duzzasztóművet látogathatták meg a téma iránt érdeklődők.
Mielõtt beszélnénk a létesítmények bejárásáról érdemes pár szót szólni a megépülésük történetérõl. Mindkét létesítmény az 1977-ben a Magyarország és Szlovákia közötti államközi szerzõdés keretében épült volna meg a Bõs-Nagymaros vízlépcsõrendszer részeként. Ennek a gátrendszernek komplex szerepe lett volna a Duna magyarországi felsõ ágában, ilyen például az árvízvédelem, a Duna hajózhatóságának elõsegítése, a környezet fejlesztése és nem mellesleg a villamos-energiatermelés. Azonban, már az építkezések elõtt felmerült problémaként a nagymarosi gát környezetromboló hatása. Ennek ellenére 1984-ben elkezdõdtek a nagymarosi építkezések. Végül több éves huzavona után, a környezetvédõk és a közhangulat nyomásának engedve, 1989-ben a már készülõben lévõ nagymarosi gát építését az Országgyûlés véglegesen felfüggesztette. Azonban, a Csehszlovák kormány már nem szerette volna berekeszteni a gátrendszer építését, ezért 1991-ben új terveket készítve egy másik változat megépítése mellett döntött és befejezte a már elkezdett Bõsi Vízerõmû gátrendszerének építését.
A történelmi háttér után térjünk rá a Bõsi Vízerõmû bemutatására. A létesítmény a Szlovák állam tulajdonában áll, a vízerõmû részét képezõ gát mûködtetéséért a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat a felelõs, míg a Szlovák Villamos Mûvek Rt. (Slovenské elektrárne a.s.) a villamos-energia termelés oldali gépegységek üzemeltetését végzi.
Az elkészült bõsi vízerõmûbe összesen nyolc darab 90 MW-os Skoda Pilzen márkájú turbógenerátor van beépítve, azaz az összes beépített teljesítménye 720 MW. Minden egyes generátorhoz tartozik egy, a víz energiáját mechanikai energiává alakító turbina, amelyek csehszlovák CKD Blansko márkájú Kaplan turbinák. Az ilyen típusú turbinákat elõszeretettel alkalmazzák nagy vízhozamú és kis vízesésû helyeken, ezért nem meglepõ, hogy Bõsön is ilyenek vannak. Emellett fontos az is, hogy a turbinalapátok állíthatósága változó vízhozam és esés esetén is jó hatásfokot biztosít, hisz Bõsnél az esés 16 m és 24 m, míg a vízhozam 420 m3/s és 650 m3/s között változik.
1. ábra A Bõsi Vízerõmû egyik turbinája
A látogatás során elõször a gátat jártuk be, ahol megtekintettük a zsiliprendszert és a gátrendszert. A vízerõmû épületében a látogatóközpontból lementünk a gépházba, elõször a generátor szintre, majd a turbina szintre. A turbina szinten megnéztünk egy álló és egy mûködõ turbinát, majd kimentünk a szabadba a gát szerkezetének alaposabb megvizsgálására.
Mivel a nagymarosi gát nem készült el, így a tervezett kapacitását nem tudják kihasználni az erõmûnek, átlagosan 55%-on mûködik, ami négy-öt mûködõ turbinát jelent. A látogatás során öt darab turbina járt. Mindenesetre még így is, hogy nincs kihasználva teljesen a vízerõmû, Szlovákia éves villamosenergia-termelésének a 10%-át (2,4-2,6 TWh) adja.
Az engedélyezett vízszintingadozás lehetõvé teszi, hogy az erõmû részt vegyen a szlovák villamos-energia rendszer primer és szekunder szabályozásában. A nyolc gépegységbõl hat, három kettõs tekercselésû transzformátorral, beltéri tokozott SF6 szigetelésû alállomáson át kapcsolódik a 400 kV-os Gyõr-Gabcsikovó nemzetközi távvezetékre. További két gépegység pedig két transzformátoron át táplál be a Szlovák fõelosztó hálózat 110 kV-os szabadtéri alállomásába.
Az elkészült Bõsi Vízerõmû gátrendszerébe tartozik még három darab vízerõmû. Az elsõ ilyen a Bõs Kis Vízerõmû (MVE S7), ami az eredeti tervnek megfelelõen, az üzemvíz csatorna baloldali töltésébe épült be. Szerepe, hogy a Csallóköz öntözõrendszerét táplálja, ezen kívül két darab 1,2 MW teljesítményû Francis turbinával évi átlag 4GWh villamosenergiát állít elõ. Ide tartozik még a Dunacsúnyi Vízerõmû, ami a csúnyi gátba épített, az eredeti tervekben nem szereplõ vízerõmû. Ennek a beépített teljesítménye 24,3 MW, amit négy darab horizontálisan beépített Pit-turbina biztosít. Az energiatermelése évi 175 GWh körül mozog. Utolsó említésre méltó pedig a Mosoni Kis Vízerõmû, ami szintén nem szerepelt az eredeti tervekben, és a Mosoni-Duna ágba áteresztett víz energiáját hasznosítja. Két darab Kaplan turbina van az erõmûben, amelyek összteljesítménye 1,2 MW, amivel évi átlagos 4 GWh energiát tudnak elõállítani.
Jelenleg a Bõsi Vízerõmûvön kívül tervben vannak a bõvítések a többi, kisebb erõmûben, továbbá tervben van Dobrohosztnál egy újabb vízerõmû építése a gátrendszerbe, hogy még jobban ki tudják használni a víz potenciálját.
Érdemes még beszélni a gátrendszer árvízvédelemben betöltött szerepérõl. A Duna átlagos vízhozama 1400-5000 m3/s között mozog, míg árvíz idején a 10000 m3/s-ot is meghaladhatja, ami ha nem lenne kezelve a komplex gátrendszernek köszönhetõen, akkor hatalmas károkat okozhatna a Csallóközben és a Szigetközben.
Elmondható, hogy a különbözõ baljóslatokkal ellentétben, a gátrendszer kiépítése igaz, hogy a környezetet átformálta, de nem okozott ökológiai katasztrófát. Sõt lehetõséget adott egy új, turisztikailag vonzóbb táj kialakulására. Emellett kezelhetõvé tette a Duna vízhozamát, hajózhatóvá tette a Duna ezen ágát, növelte a környezõ települések életszínvonalát, nem csak az árvízvédelemmel, hanem például a csúnyi gátnál rafting pálya kialakításának lehetõségével, továbbá 100%-ban megújuló energia elõállítását biztosítja.
A Bõsi Vízerõmû bejárása után elmentünk ebédelni egy közeli étterembe, majd folytattuk utunkat a Dunakiliti Duzzasztómûhöz. Az út során lehetõségünk nyílt a gátrendszer további elemeinek megtekintésére, mint például a dunacsúnyi gátrendszer és a rafting pálya.
Említettük a bevezetõben már, hogy Dunakiliti Duzzasztómû is a Bõs-Nagymaros vízlépcsõrendszer részét képezte volna. Hasonlóan Bõshöz, ez a létesítmény is már annyira elõrehaladott állapotban volt, hogy a lebontásával nem szerettek volna foglalkozni, viszont a betervezett turbinát nem építették bele. A tervek szerint a Dunakiliti Duzzasztómû feladata a Bõsi Vízerõmû turbinái számára szükséges duzzasztási szint biztosítása lett volna, és le kellett volna vezetnie a dunai árvizeket. Miután 1995-ben megépült a fenékküszöb, a Duna vízszintje megemelkedett, azóta a kiliti duzzasztómû szabályozza a mellékágrendszer vízellátását. Jelenleg az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mûködteti.
Beszélnünk kell még egy keveset a felépítésérõl. Összesen hét zsilipbõl áll a duzzasztómû, amelyek egyenként 24 m szélesek. Hat nyílás található mindegyik zsilipen, az árvíz esetén megnõtt vízszint magasságában. Ezek általában zárva vannak, csak próbamozgatások vagy árvíz esetén nyitják meg õket. Mindegyik pillérhez tartozik egy hidraulikus mozgató berendezés (motor) és egy elektromos vezérlõterem, ahol a betáplálás kétirányú, azaz ha az egyik betáplálás kiesik, például árvíz következtében, attól még a vezérlés nem szûnik meg. A tömítéseket elektromosan fûtik hideg idõben, hogy ne károsodjon a gumi.
Említettük, hogy a duzzasztómû eredeti terveiben szerepelt egy turbina beépítése. Ez 5 MW-os berendezés lett volna, amely a környezõ falvak energiaellátását biztosítaná. Ez árvíz esetén 10 MW-ot is termelne.
A duzzasztómûhöz kiépített mesterséges csatorna vízhozama 100 m3/sec, ez árvíz idején akár 250 m3/sec is lehet. Jelenleg a 6 egymástól független duzzasztómûbõl 2 üzemel. Megemlítendõ itt még a fenékküszöb, aminek a megépítése visszaduzzasztó hatása miatt volt szükséges, ezt két évenként korrigálni kell, amikor is elzárják a zsilipeket, és karbantartási munkálatokat végeznek. Van halzsilip is, de azt csak magas vízszint esetén tudják használni. A hajók Dunakilitit elkerülve a fõmederben mennek.
A duzzasztómû bejárása során megtekintettük a duzzasztómû egyik zsilipjének a gépházát és az elektromos vezénylõ tábláját, majd a kezelõszinten végigsétálva megtekintettük a duzzasztómû belsejét is. Megnéztük az üresen álló turbinaházat. Végül elmentünk a fenékküszöbhöz, ahol szemrevételezhettük a fenékküszöb által elõállított vízszint különbséget is.
Így elérkeztünk az szakmai kirándulásunk végére, ami után elindulhattunk vissza, Budapestre. Lezárásként elmondható, hogy mindenkinek a kíváncsiságát kielégítõ, sok hasznos szakmai ismerethez és élményhez tudtak jutni a résztvevõk.
Az Energetikai Szakkollégiumról és a rendezvényeirõl bõvebb információ a www.eszk.org honlapon található.
Papp Szabolcs, Energetikai Szakkollégium
Szóljon hozzá