Mostanában egyre többet lehet hallani a smart gridről. Március 9-én a Greenpeace is erről a témáról tartott konferenciát. A rendszer tehát már benne van a köztudatban, de az emberek még igen keveset tudnak róla. Nyugat-Európában már jól működnek az okos hálózatok, nálunk azonban még az első lépés előtt vagyunk. Megkérdeztük Dely Kornélt, az MMK Elektrotechnikai Tagozatának vezetőségi tagját, mi a véleménye a kérdéssel kapcsolatban.
Ön szerint mi az oka, hogy a külföldön elterjedt smart grid alkalmazások nálunk még meg sem jelentek?
A Smart Grid rendszer segítségével – amennyire ismerem – nyomon követhetõ az áramfelhasználás, optimalizálható az energiaszolgáltatás, csökken az energiafelhasználás és így annak költsége, fokozódik a rendszerbiztonság, és mérsékelhetõ a környezetterhelés. Eddig szól az elmélet, és az alkalmazás
elterjed egyre több helyen.
Etõl függetlenül nézzük meg azt a nem ritka helyzetet, ahol ezt bevezethetnék!
Képzeljük bele magunkat egy „szegény-magyarországi” körzetbe, ahol a faluban alig van fizetõ „rendszerhasználó” – régi kifejezéssel „fogyasztó”. A közcélú hálózat azonban a teljes nyomvonalon üzemel, mert a legvégén -összefogás eredményeképen – mindig kifizetik a számlát, tehát õket nem kötik le a hálózatról. A kikötött házak a hálózati vezetékre házilagos kivitelben kiépített csatlakozással „vételeznek”, amiket persze idõrõl idõre leszednek a hálózati engedélyes szakemberei, majd eltávoznak a helyszínrõl és nem sokkal késõbb már helyreáll a „rend”.
Két kérdés vetõdik fel:
– megéri-e ilyen helyeken beruházni?
– van-e annyi pénze egy áramszolgáltatónak, hogy erre költsön pénzt?
A választ nem mûszaki megközelítéssel kell megadni a felmerülõ kérdésekre.
Szóljon hozzá