Ha valakinek a meglévő épületben van többé-kevésbé jó melegvízfűtése gázkazánnal, és nincs klímaberendezése, megfontolható, hogy a korszerűsítés keretében levegős hőszivattyút telepítsen. Ha csökkenti a hőveszteségeket, javul a fűtési határhőfok. Hidegben, amíg jobb a hőszivattyú, azt használhatja. Amikor már a meglévő gázkazánja gazdaságosabb, áttérhet arra.
Egyébként nincs akadálya annak, hogy a hőszivattyúkra éves munkaszám adatot adjanak meg a gyártók. A külső hőmérséklet alakulására felhasználható a sokévi átlaghőmérséklet. Az érdeklődő megadja, hogy hány foknál legyen a bivalencia pont.
Érdekes, hogy az Energiakulcs rendszer pontosan olyan épületek láttán kezdett kialakulni, mint amilyen az Ön háza is, ha jól értem.
Van egy talajhőcserélő kiépítve – ha jól értem – mégis levegős hőszivattyúval fűt és hűt.
A talajhőcserélő alkalmas lenne passzívhűtésre, és takarékosabban üzemelő talajhő-víz hőszivattyú hőnyerő oldala is lehetne, természetesen erre való méretezéssel.
A passzívhűtés annyit jelent, hogy nem kapcsoljuk be a hőszivattyút, csak a talajköri folyadékot áramoltatjuk egy kisfogyasztású (40-50 watt mindössze) szivattyúval az épület fal- padló- vagy födémszerkezetében.
A fenti cikkben vizsgált levegő-víz hőszivattyú nem rendelkezett hűtési szolgáltatással. A radiátoros hőleadók egyébként sem alkalmasak erre a feladatra, ez inkább egy elrettentő példa, hogy így nem érdemes.
Az éves mérés – nem hivatalos formában – azért megtörtént, a gázóra és a két villanyóra beszédes végeredményt adott.
A radiátorok és a hibás fagyvédelmi megoldás többlet fogyasztást eredményezett.
Korrekt kiépítésnél hasonló fűtésszámla lenne várható, mint a gázkazánnal volt korábban.
Akkor mi indokol egy ilyen beruházást??
Hát éppen erről szól a cikk. Az e-gepesz portálon nagy mélységben ki lett már vesézve minden lokális gondja az adott kivitelezésnek. Érdemes elolvasni.
Szép estét
Kardos Ferenc
Az az érzésem, hogy nem megfelelően jön le mindenkinek az írás mondanivalója.
Hadd próbáljam meg másként megközelíteni a lényeget.
Ha valaki új házat épít, akkor lehet és kell is mérlegelni, hogy adott esetben hőszivattyúval (egyes esetekben levegő-víz hőszivattyúval), vagy földgázkazánnal érdemes a gépészetet kialakítani. Ebben az esetben betervezhető az optimális hőleadó felület is (radiátor, padló, fan-coil, fal, födém stb).
A hőszivattyús (levegős vagy talajhős)beruházás drágább, de lesz majd hűtési szolgáltatás is.
Na de merőben más a helyzet egy régi épületnél, és az ilyen esetből van a sokkal több!
Ezek a többnyire rosszul/sehogyan szigetelt épületek szinte kivétel nélkül régi atmoszférikus gázkazánnal és radiátorokkal vannak „felfegyverezve”.
Itt már NEM LEHET választani gázkazán, vagy hőszivattyú között, kivéve egy teljes rekonstrukció esetét (külső szigetelés, nyílászárók cseréje, alacsony hőmérsékletű hőleadók kialakítása).
Mégis, előfordul olyan vállalkozó (igen bátor fajta), aki ezeknél az „E” vagy „F” kategóriás épületeknél hőszivattyút ajánl energiamegtakarítási célzattal.
Talán elősegíti kártékony tevékenységüket az a 21. századi felfogás, hogy minden problémánkra kell lenni egyszerű megoldásnak, vegyünk be egy másik tablettát, vagy vásároljunk egy új „kütyüt”.
A szükséges sütik alapvető webhelyfunkciókat biztosítanak, mint például a biztonságos bejelentkezés és a hozzájárulási beállítások kezelése. Nem tárolnak személyes adatokat.
Egyik sem
►
A funkcionális sütik támogatják az olyan funkciókat, mint a tartalommegosztás közösségi médiában, visszajelzés gyűjtése és harmadik fél eszközök engedélyezése.
Egyik sem
►
Az elemző sütik követik a látogatók interakcióit, betekintést nyújtva olyan mutatókba, mint a látogatószám, visszafordulási arány és forgalmi források.
Egyik sem
►
A hirdetési sütik személyre szabott hirdetéseket jelenítenek meg korábbi látogatások alapján, és elemzik a hirdetési kampányok hatékonyságát.
Egyik sem
►
A nem besorolt sütik olyan sütik, amelyeket jelenleg osztályozunk, együttműködve az egyes sütik szolgáltatóival.
3 hozzászólás
Ha valakinek a meglévő épületben van többé-kevésbé jó melegvízfűtése gázkazánnal, és nincs klímaberendezése, megfontolható, hogy a korszerűsítés keretében levegős hőszivattyút telepítsen. Ha csökkenti a hőveszteségeket, javul a fűtési határhőfok. Hidegben, amíg jobb a hőszivattyú, azt használhatja. Amikor már a meglévő gázkazánja gazdaságosabb, áttérhet arra.
Egyébként nincs akadálya annak, hogy a hőszivattyúkra éves munkaszám adatot adjanak meg a gyártók. A külső hőmérséklet alakulására felhasználható a sokévi átlaghőmérséklet. Az érdeklődő megadja, hogy hány foknál legyen a bivalencia pont.
Tisztelt Kiss Éva!
Valóban, sokkal bővebben is érdemes kifejteni a témát. A Passzívház Magazin portálján 6 részes cikksorozatban meg is tesszük.
http://www.passzivhaz-magazin.hu/energiakulcs%C2%AE-%E2%80%93-kulcs-a-jovo-epuleteihez-1/
Érdekes, hogy az Energiakulcs rendszer pontosan olyan épületek láttán kezdett kialakulni, mint amilyen az Ön háza is, ha jól értem.
Van egy talajhőcserélő kiépítve – ha jól értem – mégis levegős hőszivattyúval fűt és hűt.
A talajhőcserélő alkalmas lenne passzívhűtésre, és takarékosabban üzemelő talajhő-víz hőszivattyú hőnyerő oldala is lehetne, természetesen erre való méretezéssel.
A passzívhűtés annyit jelent, hogy nem kapcsoljuk be a hőszivattyút, csak a talajköri folyadékot áramoltatjuk egy kisfogyasztású (40-50 watt mindössze) szivattyúval az épület fal- padló- vagy födémszerkezetében.
A fenti cikkben vizsgált levegő-víz hőszivattyú nem rendelkezett hűtési szolgáltatással. A radiátoros hőleadók egyébként sem alkalmasak erre a feladatra, ez inkább egy elrettentő példa, hogy így nem érdemes.
Az éves mérés – nem hivatalos formában – azért megtörtént, a gázóra és a két villanyóra beszédes végeredményt adott.
A radiátorok és a hibás fagyvédelmi megoldás többlet fogyasztást eredményezett.
Korrekt kiépítésnél hasonló fűtésszámla lenne várható, mint a gázkazánnal volt korábban.
Akkor mi indokol egy ilyen beruházást??
Hát éppen erről szól a cikk. Az e-gepesz portálon nagy mélységben ki lett már vesézve minden lokális gondja az adott kivitelezésnek. Érdemes elolvasni.
Szép estét
Kardos Ferenc
Tisztelt Olvasók és Kommentelők!
Az az érzésem, hogy nem megfelelően jön le mindenkinek az írás mondanivalója.
Hadd próbáljam meg másként megközelíteni a lényeget.
Ha valaki új házat épít, akkor lehet és kell is mérlegelni, hogy adott esetben hőszivattyúval (egyes esetekben levegő-víz hőszivattyúval), vagy földgázkazánnal érdemes a gépészetet kialakítani. Ebben az esetben betervezhető az optimális hőleadó felület is (radiátor, padló, fan-coil, fal, födém stb).
A hőszivattyús (levegős vagy talajhős)beruházás drágább, de lesz majd hűtési szolgáltatás is.
Na de merőben más a helyzet egy régi épületnél, és az ilyen esetből van a sokkal több!
Ezek a többnyire rosszul/sehogyan szigetelt épületek szinte kivétel nélkül régi atmoszférikus gázkazánnal és radiátorokkal vannak „felfegyverezve”.
Itt már NEM LEHET választani gázkazán, vagy hőszivattyú között, kivéve egy teljes rekonstrukció esetét (külső szigetelés, nyílászárók cseréje, alacsony hőmérsékletű hőleadók kialakítása).
Mégis, előfordul olyan vállalkozó (igen bátor fajta), aki ezeknél az „E” vagy „F” kategóriás épületeknél hőszivattyút ajánl energiamegtakarítási célzattal.
Talán elősegíti kártékony tevékenységüket az a 21. századi felfogás, hogy minden problémánkra kell lenni egyszerű megoldásnak, vegyünk be egy másik tablettát, vagy vásároljunk egy új „kütyüt”.