Tag: Energetika

Miért válhat Ázsia az energiaintenzív iparágak központjává, miközben Európa az energiaválság utóhatásaival küzd? Hogyan alakítja át a globális villamosenergia-kereslet alakulása a gazdasági erőviszonyokat, és miért nem tudja az EU lekövetni az új szerkezeti trendeket? A válaszok sokkal mélyebbek, mint az árkülönbségek – a tét pedig Európa gazdasági és társadalmi jövője a következő évtizedekben.

A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el a Thomas Edison által több mint száz éve feltalált vas-nikkel akkumulátor technológiájának továbbfejlesztése során. Az általuk kidolgozott innovatív megoldás lényege, hogy ha szilikátot adnak az akkumulátor elektrolitjához, akkor az csökkenti a töltési és a kisütési ciklusok során fellépő gázképződést, és ezáltal jelentősen javul az akkumulátor teljesítménye, biztonsága, élettartama, illetve fenntarthatóbbá válik az üzemeltetése. A megoldás tehát ígéretes alternatívát jelenthet a lítiumion-akkumulátorokkal szemben, különösen a nagy léptékű hálózati energiatárolás esetén.

Az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban alkalmaznak szivattyús-tározós erőműveket. Hazánkban is időről-időre felmerül egy hasonló fejlesztés terve, de több évtized után idén először készül próbafúrásokon alapuló, részletes megvalósíthatósági tanulmány az energetikai szempontból indokolt beruházásról.

Az öt legnagyobb piac termelése összességében 3,7%-kal csökkent az előző év márciusához képest. Franciaország volt az egyetlen ország, ahol növekedés volt tapasztalható; itt a termelés 11,7%-kal emelkedett. A növekedés főként a nukleáris, nap- és vízierőművi termelésnek köszönhető. Németországban a termelés 15,3%-kal csökkent, ahol nemcsak a nukleáris termelés esett vissza, hanem az összes fosszilis energiaforrásból származó termelés is csökkent. Összességében az öt legnagyobb piacon a fosszilis energiaforrásokból származó termelés 27%-kal esett vissza, míg a megújuló energiaforrásokból származó termelés 11%-kal nőtt. A megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) részaránya a termelési mixben 45%-ra emelkedett, míg az előző évben csak 36% volt.

Az Elektrotechnikai Tagozat társfinanszírozásával, az Épületgépészeti Tagozat vezetésével elkészült az új energetikai jogszabály (9/2023. (V. 13) ÉKM r.) alapján átdolgozott értelmezési és számítási metodika, amely közel 550 oldal terjedelemben segít az új módszer elsajátításában.

Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be.

Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely a lakáspiacon is rendkívül erősen érezteti hatását. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot.

Az Australia-Asia Power Link keretében a világ legnagyobb naperőműve, a leghosszabb tengeralatti nagyfeszültségű egyenáramú vezetéke és a legnagyobb akkumulátortelep létesülne. A tervezett vezeték a mintegy 5,8 millió lakosú Szingapúrt az ausztrál szigetállam északi partján fekvő Darwinnal kötné össze. A mintegy 5000 km hosszúságú vezetékből kb. 4200 km haladna a tenger alatt, ami természetesen világrekord lenne. A projektet két privát befektető vállalat fejleszti.

Összekapcsolódtak a közép-kelet-európai országok alkotta 4M MC régió (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia) és a nyugat-európai országokat lefedő MRC régió árampiacai.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2019-es előzetes energiastatisztikai adatai szerint a napelemek által termelt villamos energia kiugró mértékben növekedett, ezzel közel 124%-kal haladta meg az előző évit.