A készülő nagyfeszültségű távvezeték teljes nyomvonalhossza: 30,88 kilométer, a szükséges oszlopok száma 83. Ezek összesen 1145 tonnát nyomnak, az oszlopalapokhoz szükséges beton pedig 16 041 köbmétert tesz ki.
A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk. De vajon mindig is ilyen komplex volt? Vagy csak a világ változott körülötte, és ma már más szemmel nézünk rá?
1949. október 24-én az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) kiadta az erőművek számára az első menetrendet és ettől az időponttól kezdve beszélhetünk a központilag irányított magyar villamosenergia-rendszerről.
Lezárult a MAVIR kerepesi alállomás bővítése, ami a főváros és a kelet-magyarországi térség ellátásbiztonsága szempontjából fontos lépés volt. A „Kerepes 400/132 kV-os alállomás 220 kV-os bővítése” című, RRF-6.1.2-21-2022-00001 azonosítószámú pályázat révén nemcsak újabb megújuló kapacitások hálózatra történő csatlakozására nyílik lehetőség, hanem a 400 kV-os és 220 kV-os hálózat közötti szállítási kapacitás növelésére is.
Elkezdődött szeptember elején Németországban az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású áramhálózati fejlesztése, a SuedLink nagyfeszültségű távvezeték kiépítése, amelyre tízmilliárd eurót fordítanak. A 700 kilométer hosszú vezeték az ország északi részén a szél erejének felhasználásával – elsősorban a tengeri szélerőműparkok révén – előállított, alacsony termelés esetén pedig norvégiai vízerőművekből importált áramot továbbít a délen fekvő ipari központok felé, amelyeknek energiaellátását az atomerőművek lekapcsolása miatt át kell szervezni.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvános egyeztetést tartott tavaly év végén a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) hálózatfejlesztési tervéről (HFT), melynek során a dokumentummal kapcsolatban a rendszerhasználók is megtehették észrevételeiket.
Az átviteli hálózat lehető leghatékonyabb működtetéséhez naprakész adatokra van szükség. A MAVIR legutóbbi lezárult innovációs projektje a DLR, azaz a Dynamic Line Rating. A pilotprojekt 2021. január 1-én indult és sikeresen zárult 2022. december 31-én, így a dinamikus hálózat terhelhetőségi technológiát ma már éles ipari üzemben használják a hazai hálózaton. A pilotüzem ideje alatt, az érintett távvezetékszakaszokon átlagosan 34,9%-os átvitelikapacitás-növekmény realizálódott.
Ezekben a hetekben zajlik a 2022-es Hálózatfejlesztési Terv (HFT) társadalmi vitája, aminek keretében a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) december 31-ig várja a rendszerhasználók esetleges észrevételeit a tervvel kapcsolatosan.
A MAVIR ZRt. fejleszti alállomásait és távvezetékeit, hogy hozzájáruljon a hazai villamosenergia-rendszer zöldítéséhez. A tervezett beruházás hozzájárul új naperőművek hálózatba integrálásához.
A 2017-es Hálózatfejlesztési Tervében fogalmazódott meg az igény egy 400/132 kV-os alállomás létesítésére a térségben, 2021 végi határidővel. A beruházás előkészítése 2018 elején kezdődött meg, a kivitelezés pedig 2020-ben indult.