Tag: Építőipar

A párizsi megállapodás egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra az egy főre jutó átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-egyenértékre átszámolva ne haladja meg a 2,3 tonnát. Ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését a megállapodásban meghatározott 2 Celsius-fokos szint alatt akarja tartani, a városok építőiparához köthető kibocsátásnak kettő-négy évtizedben belül a jelenlegi szint 10%-a alá kellene csökkennie. Ehhez viszont úgy kellene mérsékelni az építkezésből származó kibocsátást, hogy közben a világ népessége, illetve a globális lakhatási igény folyamatosan nő. Ez a jelenlegi építkezési gyakorlat fenntartása mellett elérhetetlennek tűnik, hiszen a párizsi megállapodás értelmében meghatározott jövőbeli kibocsátási kvótáját számos város már a most folyó építkezéseivel kimerítené.

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint 2023-ban – áll a KSH jelentésében

Egy friss kutatás szerint az építőipari szakemberekbe vetett bizalom enyhe javulást mutat, miközben a kontármunkák okozta károk összege minimálisan, 814 791 forintra csökkent. A változás azonban olyan csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk, semmint kialakulóban lévő pozitív trendről.

Spakli’21 építőipari podcast-csatorna vendége volt Lázár János építési és közlekedési miniszter, akivel számos érdekes és aktuális kérdést érintve beszélgetett a műsor házigazdája, Bene János.

A munkaerő mobilitását, a közbeszerzést, a közlekedési infrastruktúrát, a lakásépítést és a körforgásos gazdaságot emeli ki az ÉVOSZ elnöke a soros elnöknek, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében.

A felhívástervezet társadalmi egyeztetése során beérkezett, kiemelkedő mennyiségű javaslatra tekintettel következő ülésén véglegesíti a kormány az otthonfelújítási program kiírását – indokolj a késést a Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös közleménye.

Idén februárban 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest, azonban a munkadíjak tovább emelkedtek.

A lakáskörülmények alapvetően befolyásolják az életminőséget, ezért a leromlott épületek szakszerű korszerűsítése átfogó segítséget jelentene rengeteg háztartás számára. Emellett nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentősége van a minőségi lakhatásnak, többek között egészségügyi, munkaerő-piaci, környezetvédelmi vonatkozásai miatt. A lakóépületek energiahatékonyságának gondosan megtervezett és kivitelezett növelése nem csak a klímavédelmi törekvéseknek és az energiafüggőség csökkentésének, hanem az energiaszegénység valós felszámolásának is záloga.

Szorosabb együttműködésre biztosít lehetőséget az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács megalakulása a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kormány között. A Tanács 2023. december 4-én tartotta alakuló ülését az Építési és Közlekedési Minisztérium épületében.

Az építőiparban tapasztalható bizalomcsökkenés és a kontárkárok emelkedése aggodalomra ad okot Magyarországon. Egy friss kutatása alapján a kontármunkák átlagos kárösszege 820 236 forintra emelkedett idén. Eközben az építőiparba vetett bizalom országos átlagban 3,35 pontra apadt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest.