A tanulmány II. részében a televíziók környezeti szempontú életciklusának elemzéséről olvashatnak.
Napjaink magas eladási értékekkel rendelkezõ berendezése és állandó keresett iparcikke a televízió. Forgalomban három fõ alaptípusa létezik: CRT, LCD és PDP technológiával készült TV. 2004-ben Európában kb. 31 millió TV-t adtak el (melynek csak 2,5%-a PDP TV), egy 2010-es becslés szerint ez az érték 36,5 millióra emelkedik (15%-os PDP részaránnyal). A berendezések élettartamát összehasonlítva a PDP TV 60 ezer órát (úgy, hogy 30 ezer óra után elveszti fényességének 50%-át), az LCD TV 45 ezer órát, míg a CRT TV csak 15 ezer órát képes mûködni átlagosan. Ezen készülékek környezeti hatáselemzése már évek óta foglalkoztatja a világ életciklus elemzéssel foglalkozó kutatóit. A projekt keretében külföldi tanulmányokat vetettük össze saját elemzésünkkel.
A.) Életciklus-elemzés (Life-Cycle-Analysis LCA)
Az ISO 14040 szabvány alapján az életciklus-elemzés a következõképp definiálható: „a termékkel kapcsolatos környezeti tényezõk és potenciális hatások értékelésének olyan módszere, amely leltárt készít a termékkel kapcsolatos folyamatok rendszerének bemenetérõl és kimeneteirõl; kiértékeli az ezekkel kapcsolatos potenciális környezeti hatásokat; értelmezi a leltári elemzésnek és a hatásértékelés fázisainak eredményeit a tanulmány céljainak figyelembevételével.„
A termékkel kapcsolatos folyamatok rendszere a nyersanyagok kitermelésétõl a berendezés hasznosításáig tart (9. ábra).
A potenciális környezeti hatások a CML2001 életciklus-elemzõ módszer szerint a következõek:
3.táblázat
Környezeti hatások a CML2001 életciklus-elemzõ módszer szerint
B.) A három technológia összehasonlító elemzése
Cél és tárgy: Az eddig fellelhetõ irodalmi adatokon és munkákon keresztül célként határozódik meg a különbözõ típusú (CRT, LCD, PDP) televíziók életciklus elemzése, összehasonlító elemzése, azokat a feltételezéseket figyelembe véve, mely szerint ezen berendezések élettartama, használati ideje azonos.
Funkcióegység: Az összehasonlítás alapja az egy-egy kiválasztott TV készülékfajta, illetve ezek képernyõjének egységnyi felületére (1 inch2) vetített értékek.
Rendszerhatárok: A tanulmányok – eltekintve az elsõ életciklus szakasztól – az alapanyagok bányászatától kezdve, a gyártás, használat, majd az életciklus végi szakaszokra fókuszálnak.
Az elemzéseknél alkalmazott módszer a CML2001 és az Ecoindicator99 volt. Az alábbi grafikonok az egyes hatáskategóriákban 100%-ra normalizált értékeket mutatják (10. ábra). Ezen hatáskategóriák alapján az LCD berendezés több esetben mutat magasabb környezeti hatást, mint a másik kettõ, illetve közel van a legmagasabb értékhez. Ezzel szemben a PDP technológia minden esetben a legalacsonyabb környezeti hatást mutatja. Ezeknél az eltéréseknél látható, hogy nem csak a használat szakasz a befolyásoló, hanem a gyártás is.
10. ábra PDP, LCD és CRT technológiák összehasonlítása [1]
Az elõzõekben leírtak alapján a televízió elõállítás szakasz mellett jelentõs értéket képviselt szinte minden hatáskategóriában a használat életciklus szakasz, így jelentkezett igény ennek részletes vizsgálatára. Életciklus-elemzõ szoftver felhasználásával modellezésre kerültek az egyes televíziókészülékek adatai, ahol a modellépítés alapját a használati szakaszban mért energiaértékek adták. Az egyes ország-specifikus energiamixek (energia-elõállítási módok) eltérése miatt érzékenyégi vizsgálat készült, mely rámutatott a hatáskategóriákon belüli eltérésekre.
Az összefoglaló diagram alapján (mely a fõbb hatáskategóriák súlyozott és normalizált értékeit foglalják magukba) egyértelmûen a plazma TV emelkedik ki (11. ábra), ez fogyasztja használat során a legtöbb energiát egységnyi felületre vetítve is, így ennek legmagasabb a környezeti hatása.
11. ábra Összefoglaló diagram a TV-k fajtája alapján EU-25 energiamix modellbe építésével
12. ábra Plazma televízió energiafogyasztásának környezeti hatása – súlyozott és normalizált értékekkel, hatáskategóriák szerint
Mindhárom készüléknél a globális felmelegedésre (GWP) való hatás a legjelentõsebb – az energiatermelés általi CO2 és metán légkörbe kerülése miatt -, ezt követi a savasodás (AP), az erõforrás csökkenés (ADP), valamint a fotokémiai ózonképzõdés (POCP). Az ózonréteg vékonyodás (ODP) és az eutrofizáció (EP) mindhárom esetben jóval elmarad a többi hatáskategória értékétõl (12. ábra).
Az IT és szórakoztató-elektronikai eszközök energiafogyasztása és az általuk okozott környezeti terhelés igen jelentõs. A háztartásokban használatos berendezések esetében a felhasználók jelentõsen befolyásolhatják a fogyasztást, és közvetve a környezeti hatást. Az irodákban használatos IT eszközök esetében a felhasználók szerepe szintén igen jelentõs, azonban a központi rendszerek fogyasztása domináns, így irodai szinten vizsgálva a felhasználók közvetlen beavatkozási lehetõsége lényegesen kisebb.
A környezeti szempontú életciklus-elemzés terén elvégzett kutatások azt mutatják, hogy az elektronikus berendezéseket ajánlatos addig használni, ameddig csak lehetséges. Az eredmények egyértelmûen a gyártási fázis magas környezeti hatásértékeire mutatnak, amelyben kiemelésre kerülnek a fémes anyagokon kívül az elektronikai részek környezethasználata. Ugyanakkor figyelemreméltó a hulladékká vált részek feldolgozása, újrahasznosítása, amely jelentõs környezeti megtakarítást adhat abban az esetben, ha a lehetõ legjobb feldolgozási, ártalmatlanítási technológiát alkalmazzák.
A másik fontos életciklus szakasz a használat fázis. A felhasználóknak oda kell figyelniük a helyes használatra, így a használaton kívüli a televízió kikapcsolására, beleértve a stand-by üzemmód mellõzését is. Teljes életciklus tekintetében a plazma technológia adta a legkedvezõbb hatásértékeket az LCD technológiával szemben. Ezt a különbséget fõként a gyártási fázis hatásértékei adták. Külön elemezve a használati szakaszt viszont pont az ellenkezõ értékeket kaptuk. Tehát, ha a felhasználó a vásárlás során saját környezeti felelõsségérõl szeretne dönteni, ami szoros összefüggésben van az energiafogyasztásával, akkor egyértelmûen az LCD berendezést kell választania. Ebben a döntésben nincsenek benne a TV-k egyéb paraméterei, amelyek befolyásolják a választást.
A projekt ismeretterjesztõ honlapja:
http://www.green-it.hu/
[1] Roland Hischier – Isabelle Baudin (2010) – LCA study of plasma television device – Life Cycle assessment and modelling Group, Technology & Society Lab (TSL), Swiss Federal Laboratories for Material Testing and Research (Empa) – St-Gallen – Switzerland – Int J Life Cycle Assess (2010) 15:428-438 (DOI 10.1007/s11367-010-0169-2
[2] Chao Feng – Xiao Qian Ma (2008) – The energy consumption and environmental impacts of a color TV in China – Electric Power Collage, South China University of Technology – Guangzhou – China – Journal of Cleaner Production 17 (2009) 13-25
[3] Dr. Lutz Stobbe (2007) – EuP Preparatory Studies „Television” (Lot 5) – Final Report on Task 4 „Technical Analysis” – Franhofer Institute for Reliability and Microintegration, IZM – Berlin – Germany – No. TREN/D1/40 lot 5-2005
[4] M. Leet Socolof – J.G. Overly – L.E.Kincaid – J.R. Geibig (2001) – Desktop Computer Display: A Life-Cycle Assessment – University of Tennessee Center for Clean Products and Clean Technologies – USA – (EPA/744-R-01-004a and b)
[5] Agilent Technologies, 2008 – Television Power Consumption Testing
Garamvölgyi Ernő, Bodnárné Sándor Renáta, Mártha Péter, István Zsolt, Vass Dezső
Szóljon hozzá