Az építészeknél zajlik egy mérnöketikai szeminárium, Margitay Tihamér, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék tanszékvezetőjének előadásában. Ha már a villamos képzésben nincs ilyen, legalább nézzünk meg egy érdekes esettanulmányt, a Challanger katasztrófáját az említett képzési anyagból.
Egy projekt szereplõi:
Az etikai és szakmai hibák osztályozása
Nincs tudatában az etikai szakmai vétségnek (Etikailag jóhiszemûen jár el – nem akar rosszat -, de sem etikailag, sem szakmailag nem helyesen!!)
– Hanyagság
– Tévedés, figyelmetlenség
Tudatosan etikátlan magatartás
– Egyszerû csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása, lásd 10. óra)
– Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezeket nehéz etikailag helyesen megoldani!) pl. Challenger
(A határok nem élesek, és több is elõfordulhat egyszerre.)
Érdekkonfliktusok
A szereplõk között:
– Beruházó – tervezõ
– Tervezõ – kivitelezõ
– Beruházó – kivitelezõ
– Beruházó – közösség – környezet stb.
A szereplõ szervezeteken belüli egyes funkciók között:
– mérnök – menedzser
– vezetõ – beosztott stb.
Esettanulmány: Challenger
– A megrendelõ – szállító, illetve a menedzser-mérnök konfliktusa (http://history.nasa.gov/sts51l.html)
– Rogers-jelentés:
– 1986. 01. 28-án a kilövés után 73 mp-cel az ûrsikló felrobban a gyorsító rakéta egyik tömítõgyûrûjének meghibásodása miatt.
A gyorsító rakéta (Rogers-jelentés):
Társadalmi háttér:
– Háromszor elhalasztott indítás
– A NASA-t kritizálják, hogy drága és nem elég hatékony az ûrsikló program.
– A költségvetés megkurtítása fenyeget.
– Az ESA és az Oroszok komoly riválisok, olcsóbbak, megbízhatóbbak.
– Az alelnök, aki a NASA támogatója, a tervek szerint jelen lesz a kilövésnél.
– Még a szokásosnál is jelentõsebb PR esemény, mert az egyik elsõ civil, egy tanárnõ repül.
Elõzmények a projektben:
– Az O gyûrûs tömítéseknek nagy hõt, nagy hõingadozást és mechanikai igénybevételt kell elviselni.
– Korábban is voltak problémák az O gyûrûs tömítésekkel, mert a(z indítás elõtti) feltevések szerint a hidegben rideggé válnak és áteresztenek, továbbá a meglazuló alkatrészek elnyírják õket.
– A leghidegebb indítás 12 C-ban történt.
– Jan. 27-én északéra és a kilövés napjára, 28-ra rendkívüli hideget várnak (-10, és -1 C)
– A gyorsító rakéta mûleírásában az szerepel, hogy -1 C –ig használható.
– Elõzõ délután, este telekonferencia sorozaton döntenek a kilövésrõl. Résztvevõk (mások mellett):
– Morton Thiokol (Utah), a rakéták gyártója (magáncég) részérõl: Jerald Moson vezérigazgató, Robert Lund mûszaki igazgató
– Alan McDonald a gyorsító rakéta fejlesztési projekt igazgatója
– Joe Kilminster a gyorsító rakéta fejlesztési projekt mûszaki vezetõje
– Roger Boisjoly, Arnold Thompson fejlesztõmérnökök
– Marshall Space Flight Center (Alabama), a rakétahajtómû fejlesztéséért felelõs NASA egység részérõl:
– George Hardy tudományos és mûszaki igazgatóhelyettes
– Larry Mulloy mérnök, a gyorsító rakéta fejlesztési program vezetõje
– Stanley Reinartz, Shuttle Project Manager
A konferencia kritikus szakasza délután, este:
– Boisjoly és Johnson (Thiokol) 1 órás prezentációban mutatják meg, hogy
1. a hideg veszélyezteti a tömítéseket, rideggé teszi õket és erodálódnak,
2. a korábbi kilövéseknél is a hideggel volt összefüggésben a tömítések fokozott károsodása,
3. szerintük a kilövés 12C alatt nem biztonságos, meg kell várni ezt a hõmérsékletet.
– Lund összegzi a prezentációt és javasolja a halasztást 12 C eléréséig.
– Hardy (Marshall) „megdöbbentõnek” találja a halasztásra vonatkozó javaslatot.
– Reinartz szerint mûködik a rakéta 1 C-ig. Mulloy (Marshall) kétségbe vonja, hogy az adatok megbízhatóan alátámasztják 2-t. Kikéri Kilminster véleményét, aki kiáll Biosjoly mellett.
– Thiokol képviselõi megszakítják a telekonferenciát, és belsõ, válság tanácskozást tartanak.
– Ellenõrzik 2-t, az adatok tényleg nem egyértelmûek, ennek ellenére Biosjoly és Lund továbbra is kiáll a halasztás mellett.
– Mason felszólítja Lundot, hogy „vegye le végre a mérnök sapkáját, és tegye fel a menedzserit”.
– Lund megváltoztatja álláspontját, és hozzájárul a fellövés folytatásához. Bár hozzáteszi, hogy a hideg biztonsági kockázatot jelent, de a 2-re vonatkozó adatok tényleg nem egyértelmûek.
– A NASA Ûrsikló Projekt felsõ két vezetési szintjét, aki a kilövéssel kapcsolatos döntéshozatalra jogosult, nem értesítik. A problémát a technikai szint (III és IV vezetési szint) kezeli.
Az adatok: (Rogers-jelentés, VI. fejezet)
Másnap tényleg hideg van. Az indítóállás:
Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel?
Hogyan kell alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel? (Kizáró feltétel valószínûleg nem adódik, a döntési fa megmutatja a tétet, az ellenõrzõ kérdések pedig rámutatnak, hogy a legfelsõbb döntéshozók nem hagyhatók ki.)
Mit tettek volna másképpen? (Persze utólag könnyû okosnak lenni.)
Szóljon hozzá