admin

A Magyar Szabványügyi Testület 2026. március 1-jén közzétette az MSZ HD 60364-5-54:2011/A1:2023 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések és védővezetők (IEC 60364-5-54:2011/A1:2021) magyar nyelvű változatát, mely az MSZ HD 60364-5-54:2012 módosítása.

Befejező fázisához érkezett az energiatároló egységek telepítése Maglódon, Fóton és Pátyon. A fejlesztés egy több mint 1,6 milliárd forintos projekt részeként valósul meg az Európai Unió támogatásával. A kezdeményezés célja, hogy fenntartható zöld beruházásként segítse a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználását a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, valamint a termelés és fogyasztás időbeli összehangolása érdekében.

A párizsi megállapodás egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra az egy főre jutó átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-egyenértékre átszámolva ne haladja meg a 2,3 tonnát. Ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését a megállapodásban meghatározott 2 Celsius-fokos szint alatt akarja tartani, a városok építőiparához köthető kibocsátásnak kettő-négy évtizedben belül a jelenlegi szint 10%-a alá kellene csökkennie. Ehhez viszont úgy kellene mérsékelni az építkezésből származó kibocsátást, hogy közben a világ népessége, illetve a globális lakhatási igény folyamatosan nő. Ez a jelenlegi építkezési gyakorlat fenntartása mellett elérhetetlennek tűnik, hiszen a párizsi megállapodás értelmében meghatározott jövőbeli kibocsátási kvótáját számos város már a most folyó építkezéseivel kimerítené.

Zöldmezős beruházás keretében létesített új, 132/22 kilovoltos transzformátor-alállomást Makláron az MVM Émász Áramhálózati Kft. A fejlesztést közvetlenül a helyi ipar villamosenergia-igénye tette szükségessé, de általa biztonságosabbá vált minden fogyasztó ellátása a tágabb térségben.

Az elektromos rendszerek tervezése során minden apró döntés hatással van a végeredmény biztonságára, költségeire és megbízhatóságára. Éppen ezért hoztuk létre azokat az online kiválasztási segédleteket, amelyekkel néhány perc alatt egyszerűen és magabiztosan választhatja ki a projektjeihez legmegfelelőbb megoldásokat.

A Dunaújvárosi Egyetem campusán megvalósított épületautomatizálási fejlesztés Magyarország egyik legnagyobb volumenű KNX-alapú integrációja. A projekt tíz különböző rendeltetésű épületet fog össze egységes rendszerbe, célja az energiahatékonyság növelése, az üzemeltetés egyszerűsítése és a rendszerek központi felügyelete volt.

Magyarországon is mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország nevű szervezet, amelynek célja, hogy erősítse közös fellépést a döntéshozók, a piaci szereplők és a nyilvánosság felé, valamint, hogy támogassa a közösségi alapú energiatermelés szélesebb elterjedését hazánkban.

Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járják körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.

A modern épületek gépészeti rendszerei összetettek: kazánok, hőszivattyúk, légkezelők, medencék, energiaközpontok, víz- és hőtermelők, többkörös hűtési-fűtési rendszerek működnek együtt egyetlen infrastruktúrában. Ezek összehangolt, üzembiztos és automatizált működtetése nem egyszerű szabályzókkal, hanem professzionális épületfelügyeleti megoldásokkal valósítható meg.

2026. február 26-án délután megtartotta alakuló ülését az ELT új elnöksége. Az elnökség póttagjaival, illetve a Szakirányúságát Vizsgáló Testület (SZVT) gyakorlatilag teljes létszámban megjelent személyesen, vagy online.