admin

Az energiaellátás és -felhasználás igen jelentős környezeti hatásainak mérséklése a jelen és a jövő európai és hazai energiapolitikájának egyik kulcskérdése, amelynek megoldása érdekében fokozni kell az energiatakarékosságot, és növelni kell a megújuló energiák felhasználásának részarányát.

Alapvetően jól sikerült kiállításon vagyunk túl. Nagy reklám, megfelelő látogatottság és belső komfort jellemezte a rendezvényt. Néhány igazi újdonságot is láthatott a szakma, és szokás szerint az egymással való találkozás alapcélja is teljesült. Persze azért akadtak negatívumok is.

A jelenlegi közvilágítási hálózaton üzemelő parkvilágító lámpatestek meghatározó része hengeres, kúpos vagy gömb alakú burával ellátott dekoratív megjelenésű világítási berendezés, amelyet általában az esztétikai forma alapján választanak ki. A legtöbb lámpatest olyan fényeloszlással rendelkezik, amely a kibocsátott fény bizonyos részét a környezet, a fák, bokrok, épülethomlokzatok derítésére fordítja.

A LED-eket egyre gyakrabban használják az autók világításában. Előnyei a következők: hosszú élettartam; kisebb fogyasztás; kis helyszükséglet; extrém rázásszilárdság; gyors fényfelfutás, melynek a féklámpa alkalmazásokban van jelentős szerepe.

Mostanában egyre többet lehet hallani a smart gridről. Március 9-én a Greenpeace is erről a témáról tartott konferenciát. A rendszer tehát már benne van a köztudatban, de az emberek még igen keveset tudnak róla. Nyugat-Európában már jól működnek az okos hálózatok, nálunk azonban még az első lépés előtt vagyunk. Megkérdeztük Dely Kornélt, az MMK Elektrotechnikai Tagozatának vezetőségi tagját, mi a véleménye a kérdéssel kapcsolatban.

A LED fényforrások már nem a jövő, hanem a jelen ígéretes fényforrásai, melyek általános és munkahelyi világítás céljára felhasználhatók.

A Magyar Szabványügyi Testület felkérésére a Kamarán keresztül a Tagozat szakembereket delegált az egyes Műszaki Bizottságokba, foglalkozandó a szakági szabványokkal. Cikkünkben a szabványok és a delegáltak olvashatók. A Tagozat várja a tagság véleményét, segítségét.

Tóth Zoltán a Tagozat képviseletében részt vett a MÉDI 2008-as átdolgozásában, frissítésében. Azóta megszületett a 191/2009 számú kormányrendelet, illetve jelenleg folyik az építészekkel közös MÉDI szerkesztése.

A szakember-utánpótlás állapotán javíthatna, ha egy okosan megfogalmazott tervező-szakmai propagandával fordulnánk a fiatal villamosmérnök jelöltek felé, és azzal szólítanánk meg a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatókat. A legcélravezetőbbnek egy olyan oktatási törzsanyag megírása látszik, amelyben a villamos tervezési tevékenység rendszerezett formában, közérthetően van összefoglalva. A kérdésre jó választ adhat a most születő VITERA.