Hírek

Ma már jóformán minden nap arról hallunk és olvasunk, hogy milyen fontos kérdéssé vált az: energia (hő és villamos) előállítása – miből, hogyan, mennyiért és mennyire szennyezi a környezetet már a kitermelés (például a tenger alatti csővezeték törése, és a felhasználás területén például az üvegházhatású gázok kibocsátása) során; a megtermelt hő- és villamos energiát mennyire hatékonyan, gazdaságosan tudjuk felhasználni; a fogyó és egyre dráguló hagyományos energiahordozókat hogyan, milyen ütemben tudják pótolni, kiváltani a megújuló energiaforrások.

Értesítjük Önöket, hogy a Társaság évzáró közgyűlése – eltérően a korábbi gyakorlattól, amely szerint az ilyen jellegű rendezvényeket mindig kedden tartottuk – december 13-án, hétfőn lesz az Újpesti Polgár Centrumban (az Elektrotechnika havi program értesítőben közöltekkel ellentétben).

A BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke ismét el kívánja indítani a nagy hagyományokkal rendelkező energetikai szakmérnök-képzését. A képzés egyetemen belüli akkreditációs folyamata sikerrel lezárult, jelenleg az Oktatási Hivatal jóváhagyására várunk. Ha minden a várakozásunk szerint alakul, a 2011 februárjában kezdődő félévben el tudjuk indítani a képzést.

Az US Department of Energy (DOE) 22 millió USD költségkeretet biztosít közösségek számára, a megújuló energetikai fejlesztésekre. További 52,2 millió USD áll rendelkezésre koncentrátoros szoláris erőművi létesítményekre, és 14 millió USD szélenergia-projektekre.

Számos villamosenergia-felhasználási helyen, társasházi és családi házakban érintéssel történő érzékelést okozó potenciálkülönbségek észlelhetők a belső terekben. A teljesen hiányzó vagy hiányos kialakítású egyenpotenciálú összekötések vagy más problémák miatt létrejövő potenciálkülönbségek komoly szabványtalanságot, lappangó villamos vészhelyzetet jeleznek.

Hogyan tovább építőipar? címmel november 17-én a Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. konferenciát szervezett. Az előadók a krízishelyzetben lévő építőipar helyzetének megoldására keresték a válaszokat.

Néhány hete egy érdekesnek tűnő megkeresést kaptam egyik barátomtól. Megkért, hogy nézzem meg házának fűtési rendszerét, mert egy évvel ezelőtti kazáncseréje után nincs megelégedve a működéssel, és nehézkes az üzemeltetés. A feladat érdekessége abból adódott, hogy a házat Makovecz Imre tervezte.

A háztartási méretű kiserőműnél az erőmű nagysága és a csatlakozási módja van szabályozva, tehát ilyen termelői kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok is létrehozhatnak.

A hazai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés története már több mint ötven éves. A kezdet az 1950-es évek nagymértékű iparosítása során megjelenő hőigényhez köthető. A fejlődés első szakaszát néhány elöregedett kondenzációs erőmű elvételes, illetve ellennyomású gőzturbinák építésével történő megújítása jelentette (például Kelenföldi Erőmű, Újpesti Erőmű), amit rögtön követett az ellennyomású erőmű építési program, amikor is ipari gőzigények kielégítésére létesültek új nagynyomású erőművek (például Kőbányai Erőmű, Kispesti Erőmű, Csepeli Erőmű, Csepeli Papírgyári Erőmű, Dunai Vasmű Erőmű stb.) az 1960-as évek elején.

Az előadó az esztergomi Magyar Energetikai Vállalkozók és Feltalálók Fórumán elhangzott előadásában a nagynyomású nátriumlámpák előnyeit ismertette.