Mindenki számára nyilvánvaló, hogy amikor süt a nap, akkor termelnek a napelemek. Ugyanígy természetes, hogy a napelemek előnye, hogy éves termelésük döntő hányada a kánikulai napokra esik, amikor a hűtési igények a legnagyobbak, a magas külső hőmérséklet és az épületek felületeit és belső tereit érő napsugárzás miatt. Az is magától értetődő, hogy a napelemeket az épületek felületeire (tető, homlokzat) telepítve a nyári sugárzási hőterhelés csökkenthető, a napelemek árnyékolnak. A szakszerűség, tervezhetőség azonban azt kívánja, hogy vizsgáljuk meg, a napelemek termelésének napi lefutása mennyire van összhangban a villamosenergia-igények napi változásával.
Többhónapos munka eredményeként számos változtatást vezetett be a kamara a szabadon választható – kreditpontos – képzésekkel kapcsolatban, sőt a folyamat most is tart. A változások elsősorban az oktatást végző szervezeteket, cégeket érintik, de alig érintik a továbbképzésben résztvevő mérnököket.
Nem túl gyakori, hogy hazánkban valamit gyártsanak, nálunk inkább csak eladni szokás a dolgokat. Éppen ezért dupla öröm, ha ennek ellenkezőjére látunk példát.
Magyarországon, Budapest közelében, Tesco Gyál Logisztikai Központban valósult meg 2008-ban Közép-Európa első napkövető hálózatszinkron üzemben működő napelemes rendszere. A beruházás a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kara és Tesco Globál Áruházak Zrt. kutatás-fejlesztési szerződésének keretében jött létre.
Az RKV egyirányú rádiófrekvenciás kommunikációs rendszer, amely képes egy központi helyről egyidejűleg, nagyszámú végpontra információt eljuttatni vagy egyedi címzésű információk átvitelére is alkalmas.
Az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban hazánk is ösztönzi (ösztönözte?) a megújuló energiaforrásból nyert energiával, illetve a kapcsolt módon történő villamosenergia-termelést. 2008. január 1-jétől a kötelező átvételi rendszerben termelő erőművek (KAT) alkotnak mérlegkört, amelynek felelőse a MAVIR ZRt. lett.
A geotermikus energia hasznosítása ugyan alacsony szinten stagnál, de a villamosenergia-hasznosításra számos látványos (megtévesztő) elképzelés látott napvilágot.
22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.
Miért nincs ma valódi villamos tervezői oktatás egyetemeinken: Mit lehet tenni az ügyben? Dely Kornéllal, az Elektrotechnikai Tagozat felsőfokú szakirányú oktatási felelősével beszélgettünk egy megoldási lehetőségről, a Villamos Tervezési Alapismeretek című anyagról, koncepcióról.