Hírek

A hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére illetve a működésére bevezetett villamos energiát – megújuló energia felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban 3–6-szorosára. A hőszivattyús technika a különböző fűtési megoldások között a kiemelkedő minőségi előnyei (energiahatékonyság, károsanyag-kibocsátás, hőkomfort) miatt megérdemli, hogy az elkövetkező években hazánkban is elterjedjen.

Nemrégiben vált elérhetővé az USA Energiaügyi Hivatala (DoE) számára készített, 2009-ről szóló Éves Jelentés, amelyet az Energiapolitikai Törvény (Energy Policy Act of 2005) keretében felállított, Hidrogén- és Tüzelőanyag-cella Technikai Tanácsadó Bizottság készített. Az USA a hidrogén és tüzelőanyag-cellás (H-FC) technológiák egyik vezető országának számít, az említett Bizottság pedig autentikus információforrásnak tekinthető, ezért hasznos lehet az említett jelentés néhány fontosabb megállapításának megismerése.

A Villanyszerelők Lapja új, úttörőnek mondható kezdeményezést indított el, erre szeretnénk felhívni a figyelmet. A szaklap nagy bátorságról tanúbizonyságot téve bevizsgáltatja egy-egy termék a piacon található gyártmányait, és minősíti azokat. Cikkünkben a 36 W-os, T8-as retrofit Led-fénycsövek vizsgálatából idézünk.

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy amikor süt a nap, akkor termelnek a napelemek. Ugyanígy természetes, hogy a napelemek előnye, hogy éves termelésük döntő hányada a kánikulai napokra esik, amikor a hűtési igények a legnagyobbak, a magas külső hőmérséklet és az épületek felületeit és belső tereit érő napsugárzás miatt. Az is magától értetődő, hogy a napelemeket az épületek felületeire (tető, homlokzat) telepítve a nyári sugárzási hőterhelés csökkenthető, a napelemek árnyékolnak. A szakszerűség, tervezhetőség azonban azt kívánja, hogy vizsgáljuk meg, a napelemek termelésének napi lefutása mennyire van összhangban a villamosenergia-igények napi változásával.

Többhónapos munka eredményeként számos változtatást vezetett be a kamara a szabadon választható – kreditpontos – képzésekkel kapcsolatban, sőt a folyamat most is tart. A változások elsősorban az oktatást végző szervezeteket, cégeket érintik, de alig érintik a továbbképzésben résztvevő mérnököket.

Nem túl gyakori, hogy hazánkban valamit gyártsanak, nálunk inkább csak eladni szokás a dolgokat. Éppen ezért dupla öröm, ha ennek ellenkezőjére látunk példát.

Magyarországon, Budapest közelében, Tesco Gyál Logisztikai Központban valósult meg 2008-ban Közép-Európa első napkövető hálózatszinkron üzemben működő napelemes rendszere. A beruházás a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kara és Tesco Globál Áruházak Zrt. kutatás-fejlesztési szerződésének keretében jött létre.