Címke: Építőipar

Az idei második negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tevei kissé visszaestek ugyan az első negyedévhez képest, de éves alapon még így is erősödő kilátásokról beszélhetünk – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. E kisebb elbizonytalanodás a társasházi lakások lakói esetében érhető tetten, a családi házak tulajdonosai körében nem.

Az orosz-ukrán háború előre senki által nem látható negatív gazdasági hatásokkal jár. Az építésgazdaság területén ilyenek többek között az építőanyagár emelkedés, az akadozó alapanyag beszerzés, termelés-kivitelezés lelassulása, szállítási nehézségek, üzemanyagár drágulás. Az előre nem látható hatások befolyással vannak az építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokra is, illetve az ezek eredményeként megkötött szerződések teljesítésére. A közbeszerzési eljárásban közreműködő valamennyi fél számára fontos, hogy az üzleti kockázatokat csökkenteni, a kiszámíthatóságot növelni lehessen.

Nagyot ugrott tavaly a lakáskorszerűsítés és -bővítés piaca és a lakásépítés mellett ezek hajtják majd idén is az építőipart. Bár 2020-ban is némi növekedésmutatkozott, a 2021-ben bevezetett otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően valóságos robbanást láthattunk.

Az építőipari cégek véleménye és a rendelésállomány alapján az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 2022-ben is az ágazat növekedésére számít, ennek üteme várhatóan 5-6 százalékos lesz.

Kidolgozta az építési beruházások költségtervezési rendszerét (éktr) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amelynek célja az építkezések költségének pontos, kiszámítható tervezése.

Az építőipar számos munkaerőpiaci kihívással küzd világszerte. Ezek közül kiemelkedő a munkaerőhiány, illetve a megfelelően képzett munkaerő hiánya. Az építőipari foglalkoztatás egyik jellemzője a ciklikusság: politikai, technológiai, környezeti, szabályozási, gazdasági és társadalmi tényezők egyszerre formálják az építőipari kapacitások extenzív és intenzív aspektusait.

Közzétette idei féléves gyorsjelentését a Közbeszerzési Hatóság. A számok bizakodásra adnak okot: a lefolytatott közbeszerzések összértéke elérte az 1630 milliárd forintot, ezzel a piac majdnem beérte a járvány előtti szintet. A közbeszerzések nagy nyertesei továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek közel 1100 milliárd forintnyi összértékben nyertek tendereket az idei év első hat hónapjában.

Röviden: közel nulla energiaigénnyel bírjon. Jövő év elejétől ugyanis az új épületekre, illetve jelentős felújításra vonatkozóan az EU-s direktíváknak megfelelően szigorodnak az energetikai követelmények, így ezen épületek használatba vételéhez az energetikai tanúsítvány legalább BB minősítése szükséges.

2020 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 20,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 24,0, az egyéb építményeké 15,6%-kal – áll a KSH tájékoztatójában.

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta az ÉVOSZ heti rendszerességgel készít összefoglalót a pandémiás helyzet építőiparra gyakorolt hatásáról: 21. heti beszámoló.