e-villamos.hu >> Vállalkozási szerződés építési-szerelési munkákra
Frissítve: 2017. március 27.
Szerzo: Dr. Csanádi Károly
Az épületvillamosítási és a technológiai villanyszerelési új munkák szerződéseire a Polgári Törvénykönyv előírásai vonatkoznak. A korábbi, már hatályon kívül helyezett Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) „A vállalkozás” című fejezeten belül külön tárgyalta a vállalkozási, az építési és a szerelési szerződéseket.
A 2014. március 15. napjától hatályos új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) más szerkezetben foglalja össze a szerelési szerződésre vonatkozó szabályokat.

Eszerint a vállalkozási szerződésekre meghatározott előírások tartalmazzák az építési szabályokat is, és külön pontban szerepelnek a kivitelezési szerződésekre irányadó rendelkezések. Az új villanyszerelési munkákra a felek vállalkozási szerződést kötnek, a vállalkozással eredményt, új értéket hoznak létre, például elkészül egy építmény, ami korábban nem volt. A megbízási szerződéssel új dolog nem jön létre, így például egy üzemeltetési szerződés alapján a vállalkozó a meglévő rendszer folyamatos működtetésére, hibaelhárításra vállal kötelezettséget.

A jelenleg hatályban lévő Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a vállalkozási szerződés általános szabályait az alábbiak szerint határozza meg.

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A vállalkozó köteles beszerezni a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagot

A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

Amennyiben a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a munkavégzésre nem alkalmas. Amennyiben a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Munkavégzés nem történt, így a szerződéstől való elállás ilyen esetben azt jelenti, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha a szerződés létre sem jött volna. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaterületnek kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá. Ebben az esetben a költségeket a megrendelő viseli.
A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. Amennyiben ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.

A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát, és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).

Amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.

A vállalkozó a művet (építményt) átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.

Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, ill. szerződő hatóság által megrendelőként szerződő, hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.

Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, ill. amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Amennyiben a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.

Amennyiben a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és
– a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt,
– a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna,
– a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

A Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Amennyiben a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni.

Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Amennyiben a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

A szerelési munkákra vonatkozóan további rendelkezések találhatók az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben.

A szerződéskötés előtt a feleknek célszerű egyeztetni, megtárgyalni a szerződéses feltételeket, és a szerződés aláírása előtt célszerű jogi szakértő véleményét kikérni a tartalomról, illetőleg a szerződés egyes rendelkezéseinek megfogalmazásáról, értelmezéséről. A jogi szakértő olyan szempontból vizsgálja meg a szerződés tartalmát, hogy a szerződő félnek lehet-e esélye a pernyertességre, vagy a veszteség reális mérséklésére, ha a későbbiek során bíróság elé kerül az ügy. A jogi szakértő a véleményének alkotása során nem zárja ki, hogy az adott szerződésből pereskedés előfordulhat.

A vállalkozási szerződést írásban, szóban és – ritkán előforduló – ráutaló magatartással lehet megkötni. A legtöbb félreértés a szóbeli szerződésekből adódik, a perek jelentős része is ebből származik. A bírósági eljárásban az igényét érvényesítő felperesnek kell bizonyítania tényállításait. Írásbeli szerződés, ill. tanú hiányában a bizonyítás nagyon nehéz, sok esetben nem is lehetséges.

Írta: Dr. Csanádi Károly jogtanácsos, választottbíró

(A cikk az Elektroinstallateur 2017/3. számában jelent meg, közlése a kiadó engedélyével történt.)
A dokumentum forrása az e-villamos.hu portál. [ Bezár | eredeti dokumentum | e-villamos.hu főoldal ]