e-villamos.hu >> Így tervezhetünk, építhetünk 2017. januárjától – építési jogi konferencia
Frissítve: 2017. január 23.
Szerzo: Dr. Jámbor Attila
Az Artifex Kiadó Kft. és az Építésijog.hu Kft. az idén is megrendezte a már hagyományosnak mondható év eleji építési jogi konferenciáját. Az évindító rendezvények célja mindig az, hogy bemutassa a tervezőknek, a kivitelezőnek és az egyéb építőipari szakembereknek a januártól hatályos építésügyi jogszabályváltozásokat.


A konferenciát különösen aktuálissá tette, hogy 2017 januárja igazi „rendszerváltás” az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépései következtek be. Az érdeklődést jól szemléltette, hogy a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának nagyelőadója a rendezvény előtt már egy héttel megtelt.

Nagy öröm számunkra, hogy az építésügyért felelős Miniszterelnökség elfogadta a felkérésünket, ezért a résztvevők a jogalkotói szemléletbe is bepillantást nyerhettek. Dauner Márton (főosztályvezető, Építésjogi és Hatósági Főosztály, Miniszterelnökség) bemutatta az utóbbi években lezajlott főbb mérföldköveket (egyszerű bejelentés bejelentése, e-közmű, kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése, egyszerű bejelentés kiterjesztése, stb.). Az előadásból megtudhattuk, hogy a 2017. évi jogalkotási, szabályozási célok között a szerzői jogi kérdések és a tervdokumentációk (pl. állami középületek tervei) korszerű kezelése mellett kiemelt figyelmet kap például a szakmagyakorlás rendelkezéseinek az áttekintése, valamint a közepes és nagy léptékű építési beruházások, kivitelezések hatósági eljárásai egyszerűsítése is. Várhatóan az építésügyet érintő műszaki előírásokra, szabványokra vonatkozó szabályozás is változni fog, ennek keretében - az építésügy területén mutatkozó, műszaki előírások hiányából fakadó nehézségek enyhítéséről szóló 1540/2016. (X. 13.) Korm. határozatra tekintettel – már kiegészült az Építési törvény, valamint hatályba lépett az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet. A Miniszterelnökség főosztályvezetője az előadását azzal zárta, hogy a „korszerű, hazai építésügy és a minőségi építészet és annak rendszerszemléletű fejlesztése együttműködő, közös, korszerű és innovatív építészmérnöki munkával együtt képzelhető el”.

„A 2017. évi jogszabályváltozások hatása a tervezésre, kivitelezésre – különös tekintettel az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekre” című előadásomban a 2016. év legutolsó hónapjában bekövetkezett építésügyi jogszabályváltozásokat gyűjtöttem össze. Az előadás a gyakorlati szempontokat figyelembe véve vette sorra az Építési törvény, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet változásait. Érdemes tudni, hogy az Építési törvény (Étv., 1997. évi LXXVIII. tv.) 2017. január 1. napjától hatályos új rendelkezése a 300 m2 hasznos alapterületű lakóépületeket – a műemlékek kivételével – generálisan emelte be az egyszerű bejelentés hatálya alá. Az Étv. módosítása után a meglévő lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik, amennyiben az építési munkák elvégzése után sem haladja meg a lakóépület a 300 m2 összes hasznos alapterületet. Jelenleg már egyszerű bejelentéssel létesíthető: új lakóépület építése, meglévő lakóépület bővítése, kapcsolódó tereprendezés és támfalépítés. Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek köre is jelentősen leszűkült, mivel a Kormány azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bővítésével főszabály szerint engedély nélkül elvégezhetővé tette. 2017. január 1-től tovább folytatódott a kivitelezési dokumentációval kapcsolatos koncepcióváltás. Párhuzamosan az engedély nélkül végezhető építési munkák számának növelésével, azon építési munkák köre viszont bővítésre került, ahol az építtetőnek kötelező kivitelezési dokumentációt készíttetnie.

Csernyus Lőrinc (Ybl-díjas építész, 2012-ben az Év Főépítésze; Makó, Fehérgyarmat és Csenger főépítésze) előadása a Településképi törvény, és a települési önkormányzatok által megalkotandó településképi rendeletről szólt. A Főépítész Úr számtalan gyönyörű épület bemutatása mellett tájékoztatott arról, hogy milyen tartalommal és módon lehet elkészíteni a településképi rendelet alapjául szolgáló települési arculati kézikönyvet. A főépítészi munka szépségei és árnyoldalai mellett az előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy a Miniszterelnökség közzétette a települési arculati kézikönyvek elkészítéséhez nagy segítséget jelentő útmutatót (ez egyébként az Építésijog.hu oldalról is letölthető.)

Az Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer koncepcióját a MÉK és az MMK küldöttgyűlései 2016. december első napjaiban fogadták el. Dulácska Zsolt (okl. építészmérnök, építész vezető tervező, építésügyi szakértő, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja) előadása az alábbi témákat érintette: az ÉMTSZR előzményei és a HOAI; az ÉMTSZR és a jelenleg zajló építésügyi jogszabályi rendszer átalakítása, az ÉMTSZR kapcsolódása a kormány építésügyi határozataihoz; az ÉMTSZR szerkezete, alapvető tartalma; az ÉMTSZR továbbfejlesztése, és a rá épülő új építészeti és mérnöki díjszabás. A német BKI rövid áttekintése. Az előadás felhívta arra is a figyelmet, hogy költségtervezés lehetetlen jó építési statisztika, a bekerülési költségkeretek ismerete nélkül.

A tervezőknek komoly fejfájást okoz, hogy hogyan készíthető jogszerű és szakszerű tervezési program? Huszti István (kormánytisztviselő, Építésjogi és Hatósági Főosztály, Miniszterelnökség) az előadásában bemutatta a tervezési programra vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint azokat a szempontokat, amelyek alapján az építtető és a tervező érdemi, közös együttműködése alapján összeállítható a részletes tervezési program. Az előadás áttekintette a tervezési programmal kapcsolatos tervezői felelősséget – a Ptk. tükrében is –, valamint a tervezési program és a tervezési folyamat kapcsolatát, a követelményeket, élettartalmi igényeket. A résztvevők a beruházás költségkerete, költségkerettől való eltérés lehetőségeiről is hallhattak.

Talán az utolsó előadást követte a legtöbb kérdés, mivel a kötelező tervezői és fővállalkozó kivitelezői felelősségbiztosítás minden olyan tervezőt és fővállalkozó kivitelezőt érint, akik egyszerű bejelentéshez kötött beruházásban közreműködnek. Valkó Gy. Judit (okl.építészmérnök, vezető alkusz, ügyvezető igazgató, VALKO-INTERNATIONAL Biztosítási Alkusz, Képviseleti, Tanácsadó és Szakértői Kft.) olyan kérdésekre tért ki mint például, hogy egy adott tevékenység esetében hogyan dönthető el, hogy beruházásonkénti vagy konkrét időszakra vonatkozó biztosítást érdemes kötni. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyes biztosítások feltételei lényeges eltéréseket mutathatnak, ezért mindenképpen érdemes biztosítási ügyekben jártas szakember (alkusz) közreműködését igénybe venni az érintetteknek megfelelő biztosítás kiválasztása során.

A konferencián nagyon sok kérdés merült fel a hallgatóság részéről, még 20 óra körül is záporoztak a problémafelvetések, a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos észrevételek. Mivel a kérdések száma valószínűleg a hazaérkezés után is növekedett még, ezért a Szervezők a jövőbeni munka egyszerűsítése érdekében minden résztvevőknek megküldték az előadások diasorát, valamint az Építésijog.hu által készített „2017. januári változások: Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet), Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) és Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet)” című összeállítást. Érdemes tudni, hogy az előadások videó felvételei még megvásárolhatók a tervlap.hu, illetve az epitesijog.hu oldalon.

Végezetül felhívom a figyelmet az Építésijog.hu oldal ingyenes Változásértesítő Hírlevelére. A portál főoldalán található regisztráció során csak egy e-mail címet kell megadnia, és ezt követően folyamatosan értesülhet az építésügyet érintő lényegesebb jogszabályváltozásokról, az építésügyet érintő állásfoglalásokról, fogalommagyarázatokról. Az e-mailben a szakmai tartalom mellett – és a rendezvényeinkre való felhívásokon túl – reklámokat nem küldünk, ezért véleményem szerint ez a hírlevél az építésügy minden szereplője részére hasznos, és megkönnyíti a mindennapi munkát.

Dr. Jámbor Attila ügyvéd,
a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója,
az ÉpítésiJog.hu portál szerkesztője

A dokumentum forrása az e-villamos.hu portál. [ Bezár | eredeti dokumentum | e-villamos.hu főoldal ]