Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Pluszköltség a jogosultságoknál
Frissítve: 2010. október 26.
Ez a dokumentum eddig 109 látogatónak tetszett  
Érdekes vita bontakozott ki szaklapunk hasábjain a 25/2010. (IX. 15.) MMK Elnökségi határozat kapcsán. A vitaalap: jogszerű-e az a 20.000 Ft-os pluszköltség, amit a rendelettel meg kell fizetnie a jogosultságot kérőnek. Cikkünkben a rendeletet, illetve az észrevételeket és a Kamara állásfoglalását közöljük. Köszönjük Zöhls András kollégánknak, hogy felhívta a figyelmet a problémára.

25/2010. (IX. 15.) MMK Elnökségi határozat

A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján kiadott jogosultságok lejárati határidejét a rendelet a továbbképzési kötelezettség meghatározott időközönkénti teljesítéséhez és annak igazolásához köti.
 
A rendelet 14.§ (2) bekezdése szerint „a névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki”. A rendelet ezen imperatív, eltérést nem engedő megfogalmazásából következik, hogy a névjegyzéket vezető területi kamara köteles hatósági bizonyítvány kiállítani a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről akkor is, ha azt az ügyfél nem kéri.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. § (3) ba) pontja szerint „húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását kérelmező személy”.
 


Zöhls András hozzászólása:

Az idézett elnökségi határozatot a köznapi nyelvre lefordítva, a kamara a tervezési és szakértői jogosultság díját harmincezer forintról ötvenezer forintra növeli.

Ami zavarba ejtő, az a határozat indoklása, miszerint a rendelet ”imperatív, eltérést nem engedő megfogalmazásából következik, hogy a névjegyzéket vezető területi kamara köteles hatósági bizonyítvány kiállítani a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről akkor is, ha azt az ügyfél nem kéri”.

Hogyan hangzik a két idézett törvény:
”104/2006 14. § (2) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt kérelemre (!!!) hatósági bizonyítványt állít ki.”
” 1997. évi LXXVIII. törvény 58. § (3) A kérelem benyújtásakor
b) húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára
ba) a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását
kérelmező (!!!) személy”.

Azt hiszem, ezúttal a jogalkotó teljesen tisztán, egyértelműen fogalmazott: ha ilyen igazolást kérek, de csak ha kérek, a kamara köteles kiadni, ennek ára húszezer forint.

Természetesen ilyen papírra nagyon ritkán van szükség, hiszen a jogosultság igazolásában a törvény szerint már benne van, hogy a kötelező továbbképzést teljesítettem, így nem hiszem, hogy túl sok kérelmezőre kellene felkészülnünk. 

 

Szőllőssy Gábor MMK főtitkár válasza:

Tisztelt Zöhls András Úr!ű

A kamara honlapján közzétett 25/2010. (IX. 15.) MMK Elnökségi határozat kapcsán tett és több fórumra eljuttatott, így az E-gépész honlapon is megjelent észrevételei a helytelen értelmezéséből adódóan több lényeges félreértést tartalmaznak.

Engedje meg, hogy a Magyar Mérnöki Kamara jogszabály által ráruházott jogosítványát, nevezetesen a szakmagyakorlási jogosultságok engedélyezésének eljárási rendjét röviden bemutassam.

A jogosultságot kérő ügyfél a területi kamaránál kérelem űrlap kitöltésével, valamint a jogszabályok által meghatározott kötelezően benyújtandó dokumentumok, továbbá egyéb feltételek teljesítése után kérelmezheti a szakmagyakorlási jogosultság megadását. A jogosultság igénylésének egyik feltétele az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. § (3) a.) pontja szerinti 30 000.- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése is. 

A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján kiadott jogosultságok lejárati határidejét a rendelet a továbbképzési kötelezettség meghatározott időközönkénti teljesítéséhez és annak igazolásához köti.
A rendelet 14.§ (2) bekezdése szerint „a névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki”. A rendelet szerint az az ügyfél, aki jogosultságát szeretné életben tartani, továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről igazolást köteles benyújtani a területi kamarához és kérelemmel kérni kell jogosultságának életben tartását. A rendelet értelmében tehát nem elégséges az igazolások benyújtása.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, ami a hatósági eljárások, így az egyes jogosultságok elbírálásának eljárási rendjét meghatározó és alkalmazandó jogszabály szerint a hatóság az ügyfél kérelemére a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint jár el. Tehát minden olyan ügyben, ahol az ügyfél a hatósághoz fordul, megjelenik a kérelem fogalma. Mindez a jogosultságok kérelmezésére és meghatározott időközönkénti életben tartására is vonatkozik.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. § (3) ba) pontja szerint „húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását kérelmező személy”.

Mindezek alapján tévedés az az állítása, hogy „a kamara, két törvény előírásaira hivatkozva a tervezési és szakértői jogosultság meghosszabbításának díját harmincezer forintról ötvenezer forintra növeli”.

Összefoglalva elmondható, hogy a területi mérnöki kamarák az idézett törvény és rendelet szerinti helyes gyakorlatot folytatva a tervezői és szakértői jogosultság megadása iránti kérelem benyújtásakor 30 000.- Forint, annak 5 évenként esedékes „meghosszabbításakor” 20 000.- Forint igazgatási szolgáltatási díjat szednek be.

A Magyar Mérnöki Kamara 25/2010. (IX. 15.) MMK Elnökségi határozata a fentebb leírtak értelmében a jogszabályi előírásokat teljes mértékben betartva ad elvi állásfoglalást és útmutatást, így azt nem szükséges visszavonni.

A kamara tagjainak és az e-gépész honlap olvasóinak tájékoztatása céljából levelemet a honlap szerkesztőjéhez is eljuttatom, hogy annak megjelentetéséről intézkedjék. A kérdést úgy gondolom, ezzel lezárhatjuk.

Budapest, 2010. október 15.

Üdvözlettel,

Szőllőssy Gábor
főtitkár

 

Zöhls András válasza:

Tisztelt Főtitkár Úr!

Örömmel vettem levelét, és a dolog súlyának megfelelő figyelemmel igyekeztem követni újabb érdekes, egyéni jogértelmezését. Gondolom, nem lepődik meg, hogy ezúttal is, mint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozása ügyében, gyökeresen ellentétes a véleményünk.Először is egy stiláris kérdés.

A 25/2010. (IX. 15.) MMK Elnökségi határozat alapján, aki eddig harmincezer forintot fizetett a jogosultsága meghosszabbításáért, az ezután, egy újabb, szerintem indokolatlan költségelem érvényesítésével, ötvenezer forintot kénytelen otthagyni a kamaránál. Ezt nevezem én áremelésnek, és azt hiszem, minden érintett is ezt a megfogalmazást használná.

A kamarai nyilvántartás alapján, Önnek nincs tervezői, vagy szakértői jogosultsága, tehát a hosszabbítással kapcsolatos tennivalókat gondolom, sajnos velem ellentétben, inkább elméleti alapon ismeri. Hogy történik ez a gyakorlatban:

Öt éven keresztül járkálunk különböző előadásokra, amikről ott helyben személyesen, vagy néhány nap elteltével postán igazolást kapuk. Elvben ennek másolatát megkapja a kamara is, de ő ezeket nem adminisztrálja le, a papírokat nekünk kell gyűjtögetnünk, ha valamelyiket elveszítjük, az a mi hibánk. Amikor eljön az ideje, az összegyűjtött csomaggal elmegyünk az illetékes kamarához. Ott kitöltünk egy formanyomtatványt, bemutatjuk az előbbi igazolásokat az ügyintézőnek, és befizetjük az eljárási díjat. Egy-két hét után megkapjuk az értesítést, hogy újabb öt évig ismét tervezhetünk, vagy végezhetünk szakértést. Az összegyűjtött igazolásokat ezután akár el is dobhatjuk, legtöbbünknek a továbbiakban semmi szüksége nem lesz rá, hiszen a jogosultság megléte már önmagában egyértelműen bizonyítja, hogy eleget tettünk a továbbképzési előírásnak is, hiszen anélkül meg sem kaphattuk volna. Az a néhány ember, akinek netán mégis szüksége lenne egy ezt igazoló külön bizonyítványra (pl. más területen dolgozik, nincs meghosszabbításra szoruló jogosultsága, de a munkahelyén be akarja mutatni, hogy ő is részt vett a tervezőknek és szakértőknek kötelező előadásokon), a törvény szerint húszezer forintért kérhet ilyent a kamarától.

És most egy pár szót a magyar nyelvről. Az irat, amit a kamara esetenként húszezer forinttért, kéretlenül is mindenáron a rendelkezésünkre szeretne bocsátani, egy igazolás, igazolvány vagy bizonyítvány, amivel valamit, valakinek igazolni, vagy bizonyítani tudunk. (Lásd Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára, a legkedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével) A diákigazolványt az egyetem adja ki a hallgatónak, hogy a vasúton igazolni tudja hogy jogosult a kedvezményes menetjegyre. Az erkölcsi bizonyítványt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától lehet igényelni, ezzel bizonyítom leendő munkáltatóm felé, hogy nem szerepelek a bűnügyi nyilvántartásban. Minden esetben háromszereplős eseményről van szó. Sohasem annak kell ez a papír, aki azt kiadja, hanem egy harmadik félnek. Ez az esemény, ebben a kifogásolt esetben kétszereplősre zsugorodott. Az általam bemutatott igazolások alapján a kamara kiállít nekem egy bizonyítványt, amit senki nem kér tőlem, és amit legfeljebb neki magának lehet visszaadnom. Ha a bizonyítványhoz elég az igazolás, akkor mennyivel tudna többet az előbbi az utóbbinál. Mindezt húszezer forintért, amikor, például az erkölcsi bizonyítványhoz, űrlappal, postai költséggel együtt is ennek ötödéért hozzájutunk.

Egy mérnök a dolgok célját, értelmét, hasznát keresi, de ebben az előírásban semmi ilyent nem találtam.
Félek, Főtitkár Úr erre azt mondaná, mit tehetünk, ezt mondja ki a törvény. Azonban ez a legkevésbé sem fedi a valóságot. A jogalkotók is általában logikusan gondolkodó emberek, ne higgyük, hogy szándékosan értelmetlen előírásokat tesznek. Érdemes lenne még egyszer, figyelmesen elolvasnia az idézett törvényeket. Mindkét esetben teljesen egyértelműen fogalmaznak, ezt a bizonyítványt csak akkor kell kiadni, ha én kérem. Önt idézem:
”A rendelet szerint az az ügyfél, aki jogosultságát szeretné életben tartani, továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről igazolást köteles benyújtani a területi kamarához, és kérelemmel kérni kell jogosultságának életben tartását. A rendelet értelmében tehát nem elégséges az igazolások benyújtása.”

Ehhez képest az idézett 104/2006 törvény (harmadik rész, eljárási szabályok) semmi olyant nem említ, amiről Ön ír. Viszonylag hosszan (50 sorban, 11-13.§) foglalkozik a pályakezdőkre vonatkozó szabályozással, sokkal rövidebben (13 sor, 14.§) tér ki a jogosultságukat meghosszabbítani kívánókra. Egyetlen szót sem ír az utóbbi esetben elvárt gyakorlatról. Erre esetleg következtetni lehetne az újonnan belépőkre vonatkozó szabályozás alapján. Abban a részben viszont egyértelműen az van leírva, hogy a kérelemhez magát az oklevelet, a leckekönyvet, a szakmai gyakorlatot, az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumot, vagy ezek hiteles másolatát kell mellékelni, nem pedig egy bizonyítványt arról, hogy mindezek léteznek. A ránk vonatkozó 14.§ (4) is azt mondja, a ”szakmagyakorlási tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.” Tehát az előadásokon kapott igazolás elegendő, nem kell külön hatósági bizonyítvány is.

Az elnökség idézett határozata annyiban is érthetetlen számomra, hogy ezzel egy, a törvény szerint elvben érdekvédelmi feladatokat is ellátó testület, ma, amikor mindenki takarékoskodni kényszerül, a saját tagságát éves szinten nagyságrendileg százmillió forintos, teljesen értelmetlen, fölösleges többlet kiadással akarja terhelni. Azt gondolom, ha egyszer valóban olyan tartalmú, átgondolatlan rendeletet hoznának, mint amire most az elnökség hivatkozik, az Önök elsőrendű feladata az lenne, hogy minden lehetséges fórumon tiltakozzanak ellene.
A fentiek alapján kérem Önöket határozatuk felülvizsgálatára.

Tisztelettel:
Zöhls András

Ez a dokumentum eddig 109 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Bajai lajos2010. november 02 - 20:23:29
Tisztelt Szőllőssy Gábor MMK főtitkár Úr!
Tisztelt Zöhls András Úr’

Figyelemre méltónak tartom a jogosultság igazolás tárgyú kultúrált vitájukat.
Azt gondolom azonban, hogy a vitát leárnyékolják azok a jogszabályi keretek, amelyek között a vita zajlott. Ezért aztán nem világos mi okozza az ellentéteket. Mit kellene tenni az ellentétek feloldása érdekében.
A mérnöki munka színvonalának tartása, sőt emelése megkívánja az állandó életen át tartó tanulást. Aki ezt nem teszi az hiába kapott színvonalas alapképzést, szerzett sok tapasztalatot, nem tud megfelelni a kihívásoknak, illetve nagy erőfeszítések árán tudja feladatait jól megoldani, nem felel meg az elvárásoknak. Tehát a mérnök érdeke, hogy tájékozódjon.
Gondoljuk csak meg, állandóan változnak az anyagok, a technológiák, a szabvány előírások, a rendeletekben rögzített előírások.
Ugyanakkor a feladatok nagyon különbözőek, ezért nem lehet központilag meghatározni, hogy kinek milyen plusz ismeretekre van szüksége.
Nem lehet olyan bizottságot összeállítani, aki meg tudja ítélni, hogy az előterjesztett témák mennyire lényegesek és kiknek a munkájához milyen mértékben szükségesek, még akkor sem, ha a legkiválóbb tagok is alkotják A mérnök tudja csak, hogy milyen új ismeretekre van szüksége az adott feladat megoldásához!
Mindenhez senki nem érthet. Nyílván szaporodnak a bizottságok. Elhúzódik a tartalomjegyzék összeállítása. Jelenleg két hónap vagy annál több a döntések meghozatalának ideje. A feladatok szaporodása több embert igényel, több bérköltséget jelent. Ezt valakinek fizetni kell. A mérnök aki ragaszkodik a jogosultságához kiszolgáltatott és fizet olyan szolgáltatásért, ami lehet, hogy színvonalas, de számára nem jelent használati értéket. Ki kell mondani, hogy ez az oktatási rendszer nem hatékony és drága, nem javítja a szakmai munkát!!
Sok az átfedés. Például az OKJ-s képzések anyaga elfogadott. Az MMK bizottságának azok elfogadása előtt volna feladata, de nem egy elfogadott anyag megítélésén kellene dolgozniuk! Itt az előadók teljesítményét az oktatási bizottságnak regisztrálni és elfogadni kellene!!!
A magyar piacon nem lehet érvényesíteni a kamara által javasolt árakat.
Ide tartozik, hogy a magyarországi külföldi építők alkalmazottai sok esetben nem veszik figyelembe a kamarai előírásokat, magyar jogosultsággal nem rendelkező alkalmazottakat alkalmaznak!!! Ezt a munkám során személyesen is tapasztaltam.
Itt kell megemlíteni, hogy a nagy kereskedő cégeknél komoly mérnöki műhelymunka folyik és súlyt helyeznek az anyagok, a technológiák, a szabványok, sőt az új jogszabályok feldolgozására és a gyakorló mérnökök számára az eredményeik előadására. Ez az érdekük is.
Véleményem szerint a jelenlegi rendszer nem hatékony és drága! Magába foglalja a protekcionizmus kifejlődésének lehetőségét. Szükség van a változtatásra , a mérnökök érdekeinek elfogadhatóbb érvényesítésére.
Ki kellene jelölni a járható, elfogadható utat. Beszéljünk erről az MMK illetékes bizottságaiban.

Szeged, 2010. október 30.
Bajai Lajos
Okl. vill. mérnök
Okl. gazdasági mérnök

Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
apollonius2010. november 04 - 09:37:43
Kedves Kolléga Úr!
Először is köszönöm a hozzászólását. Én épületgépész vagyok, ez a polémiám a kamara vezetésével először az e-gépész lapon jelent meg, ott is olvashatók hozzászólások.
És most a lényegről. Tökéletesen egyetértek a véleményével. Nem azért kell folyamatosan tanulnunk és képezni magunkat, mert valamilyen pontokat kapunk érte, hanem mert ez kell a tervezői életben maradásunkhoz.
Ha valamire szükségünk lenne, az szerintem a figyelem felkeltése a munkánkkal kapcsolatos új törvényekre, szabványokra, műszaki megoldásokra, akár termékekre. A nyilvános szakmai vitákra arról, hogy melyik esetben melyik műszaki megoldás a jobb. Arról, hogy egy adott rendeletben mi okoz nekünk problémát. Hogy melyik szabvány az igazán fontos, hogy melyiket lenne érdemes lefordítani. Szóval nyitott internetes fórumokra. Valami ilyesmire kezdett el segítséget adni az e-gépész és az e-villamos honlapok. Használjuk ki jobban a lehetőséget.
Dezső György kollégánk felvetett egy másik megközelítést, egy jól kezelhető, Wikipédia szerű, a felhasználók által is bővített adatbázist, ahol egy-egy kérdéskörre lexikon-szerűen kapnánk választ. Hasonlóan áll a problémához kiváló honlapján Koós Miklós pécsi építész.
Ezek helyett jutott nekünk a kötelező továbbképzésre vonatkozó előírás, amikor nem azért hallgatunk meg egy előadást, mert érdekel, hanem mert két egész pontot kapunk érte, a másikért pedig csak egy felet.
Úgy látom, a kérdésben a kamara úgy viselkedik, mint a legrosszabb értelemben vett hivatal. Nem a probléma lényegével, valós tartalmával foglalkozik, hanem kötelezővé tesz egy, a többség számára teljesen fölösleges, viszont húszezer forintba kerülő bizonyítvány kiváltását, ráadásul egy nehezen értelmezhető, joginak látszó indoklással. Nézzük ezeket.
A jogrendszerünk hierarchikus: alkotmány, törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati (akár kamarai önkormányzati) rendelet, határozat. Az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. A hatósági bizonyítvány kiadásának általános szabályait törvény fogalmazza meg:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény:
”83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.”
Itt ugye szó sem lehet arról, hogy kéretlenül is ki kell adni ilyen okiratot, hogy nekem, mondjuk évente, kötelezően ki kellene váltanom az erkölcsi bizonyítványt.
A speciális, ránk vonatkozó szabályozások alacsonyabb szinten, mint kormányrendeletek jelentek meg:
Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet:
”10. § (2) A területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.
A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet:
”14. § (2) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.
Teljesen megegyeznek a törvény megfogalmazásaival, csak pontosítják, hogy milyen hatóságról és milyen bizonyítványról van szó. Szó sincs arról, amit az elnökségi határozat állít, hogy a kérelem fogalmát mellőzni kellene. El nem tudom képzelni, hogy a kamara vezetése milyen logikai úton jutott a határozatában megfogalmazott különös következtetésére. Talán szerencsés lett volna a kérdésben jogász véleményét is kikérni.
Ezt a határozatot pótcselekvésnek érzem, ami egyáltalán nem foglakozik az Ön által is megfogalmazott tényleges problémákkal. Lényegét és annak megalapozottságát tekintve pedig rossznak gondolom, ezért kértem az elnökséget annak felülvizsgálatára.
Zöhls András
épületgépész mérnök
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Schmidt János2010. november 08 - 11:05:40
Egyetértek Bajai Lajos kollégával, változtatásra lenne szükség, mert a jelenlegi továbbképzési rendszer nem hatékony, drága, és nem szolgálja a mérnökök elvárt érdekeit. Elég komolyak a gondok, aminek ez a cikk csak a felszínét kapargatja.
Ez nem mond ellent annak, hogy ha a kamara valamilyen ügyben hatóságként jár el, be kellene tartania a tevékenységére vonatkozó törvényi előírásoknak.
Schmidt János
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-03-20 20:51:06,

Radványi László: Tisztelt Kollégák! Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem [...]
A Parlament előtt az egyszerű bejelentés kiterjesztése
2017-03-07 14:01:56,

kismiska: abba kéne hagyatni ezt az ész és értelem nélküli rendelet-módosítgatásokat! Már követhetetlen, mikor-miért-miként [...]
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Kecskeméten tárgyaltak a Magyar Mérnöki Kamara vezetői
(2015. március 20.)
Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.
Tovább
Kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt keresnek
(2015. február 27.)
Békés megyei vizműtelepek épitéséhez keresnek kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnök szakembert, projektvezetői munkakörbe. Jelentkezés a 06/70 624-3707 számon.
Tovább
Állás az SZTNH-nál
(2014. november 18.)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Főosztály Villamossági Osztályára 2 db szabadalmi elbírálói állást hirdet meg.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.