Az egyik napelemes rendszer az Újbudai (Budapest XI. kerület) Önkormányzat Zsombolyai u. 5. alatti irodaházának kis lejtésû tetején mûködik, fixen rögzített napelemtáblákból áll. A másik rendszer a TESCO gyáli logisztikai központjának udvarán üzemel, a napelemtáblák követik a Nap járását, szögét. A kiválasztott három nap: 2008. július 3. és 6., valamint 2009. március 12. A 2008. júliusi két nap kiválasztását az indokolja, hogy ebben a hónapban a napsütéses órák száma megegyezett a júliusi sokéves átlaggal. A kettõ közül az egyik nap munkanap, a másik hétvégi nap volt. A villamosenergia-rendszer adatai a MAVIR honlapjáról származnak, a napelemek termelési adatai az inverterek által gyûjtött nyilvános adatbázisból.
Az összehasonlítás érdekében normalizált értékkel dolgozunk. A villamosenergia-igények esetében a napi minimum órai átlagterheléssel csökkentettük az órai átlagterhelés adatsort, majd a maximális igényhez tartozó – de már szintén csökkentett – értékkel elosztottuk az adatsort, így 0 és 1 közötti adatokat kaptunk, és az alapterhelés nem játszik szerepet a vizsgálatban. Hasonlóképpen jártunk el a napelemek esetében is, itt értelemszerûen nincs alaptermelés, amely egész nap fennállna, ezért az órai termelési adatokat osztottuk el a legnagyobb értékkel, szintén 0 és 1 közötti adatokat kapva.
Az 1. ábrán a július 3-i, csütörtöki nap viszonyai láthatóak. A napi csúcsigény dél körül jelentkezett. A fixen telepített napelemek kis dõlésszögük miatt elsõsorban a Nap magasabb állása mellett termelnek, az igények felfutását és csökkenését csak hozzávetõlegesen követik. A mindig maximális termelést nyújtó napkövetõ panelek görbéje szinte rásimul az igényekére, a napelemek termelési tartományában. Napkelte elõtt kevéssé van szükség a napelemek termelésére, a napnyugta utáni második csúcs idõszakában pedig nem tudnak termelni.
Július 6. vasárnap volt, a lefutásokat a 2. ábra mutatja be. Jól látható, hogy az esti csúcs jelentõsebb, mint a dél körüli (mindenki a strandon volt). A relatív értékek tekintetében a napelemek termelése meghaladja az igényeket. A felfutás tekintetében a fix rendszer áll azokhoz közelebb, a csökkenés periódusában szintén. A naplemente közeli idõszakban a napkövetõ rendszer termelése kedvezõbb. Kora tavaszi napként 2009. március 12-ét választottuk, ez csütörtöki nap volt. A 3. ábra mutatja be a viszonyokat. Az igények a reggeli felfutás után szinte állandóak, a délutáni csökkenést követõen erõteljesen jelenik meg az esti csúcs sarkantyúja. A rövidebb nappalok miatt a napelemek hasznos üzemideje két órát rövidül, a felfutást egyik sem képes követni és termelésük délután rohamosan csökken.
2. ábra: A 2008. július 6-i nap (vasárnap) diagramja Újbuda Önkormányzatának épületén
3. ábra: A 2009. március 12-i nap (csütörtök) diagramja
Megjegyezzük az ábrákkal kapcsolatban, hogy mind az igények, mind a napelemek termelése szempontjából véletlenszerûen lettek napok kiválasztva, így elképzelhetõ, hogy mind az igények, mind a termelés alakulása egyedi okokból nem a szokásosnak megfelelõen történt. Így az ábrák alapján túlzott általánosítást nem szabad tenni. A bemutatott ábrákon azt vizsgáltuk, hogy – képzeletben – a menetrendtartás a napelemekre bízva milyen eredményt érhetnénk el. Látható volt, hogy a nyári idõszak nappali periódusa napelemekkel jól lefedhetõ. A napnyugta utáni igények (hétvégenként napi csúcsok) fedezésére azonban nem alkalmasak. A tavaszi és õszi idõszakban csak az energiaigények kisebb hányadát képesek kielégíteni a rövidebb nappalok miatt, illetve mivel ilyenkor a villamosenergia-igényeket nem a napsugárzás (klimatizálás befolyásolja).