Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Megtakarítási lehetőségek a magyar háztartások energiafelhasználásában
Frissítve: 2011. április 12.
Szerző: ifj. Jászay Tamás, Dülk Marcell [ honlap ]
Ez a dokumentum eddig 72 látogatónak tetszett  
Hivatalos és civil megnyilatkozásokban szinte naponta halljuk, hogy a magyar háztartásokban az energia felhasználása nem kellően hatékony. Ennek ellenére a szakirodalomban nem igazán lehet olyan elemzésekkel találkozni, amelyek rávilágítanának arra, hogy mennyire és hol nem hatékony. Hogy mennyi energiát lehetne a háztartásokban megtakarítani, illetve hogy mire érdemes odafigyelni, és mire kevésbé. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg statisztikai adatok alapján, hogy nemzetközi összehasonlításban miképp mutat a magyar háztartások energiafelhasználása.

Kiválasztott nyugat-európai országokkal összevetjük a magyar háztartások fajlagos fűtési és villamosenergia-felhasználási adatait. Ezen kívül utalunk arra is, hogy mekkora az energia-megtakarítási potenciál, valamint megbecsüljük annak a vállalkozói piacnak a nagyságát, amely megmozdulhat, ha megfelelő ösztönzést kap egy állami vagy európai uniós támogatási rendszeren keresztül.

Az energia ma már létszükséglet

A civilizált világban az emberiség meleg vagy hűvös otthonra, hűtött vagy éppen forró ételre és italra, tiszta, vasalt ruhára, mobilitásra, tájékozódásra, művelődésre és szórakozásra vágyik. Röviden úgy is mondhatjuk, ahogy Amory Lovins1, az energiahatékonyság apostola fogalmazott: „Az energia a hideg sör és a meleg zuhany”. Energia nélkül ma már semmi nem működik, sem a gazdaságban, sem a háztartásokban. Ezért – nem véletlenül – az energiaellátás szinte mindenütt a világon az alapvető stratégiai ágazatok közé tartozik.

Energiapolitikai háromszög: ellátásbiztonság – fenntarthatóság – megfizethető energiaköltségek
Az energiapolitika világszerte három – egymással ellentétes hatású – tényezőre, az ellátásbiztonságra, a fenntarthatóságra és a megfizethető energiaköltségekre épül. Az ellátásbiztonságot óriási beruházásokkal, erőművek, kontinenseket átszelő cső- és távvezetékek építésével lehet növelni. Ennek költségeit végül mindig az energiát felhasználók fizetik meg. A fenntarthatóság, a környezetvédelem szintén nem olcsó mulatság. Az erőművek füstgáztisztító berendezései, valamint a rekultivációs és a megújuló energia-beruházások ugyancsak a felhasználók költségeit növelik. Energiaszámlánkat végső soron az elfogyasztott energia mennyisége és ára határozza meg. Az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság egyaránt az energia költségét és ezzel árát növelő tényező. Ha azonban az energiát hatékonyan használjuk fel, tehát kevesebbet fogyasztunk belőle, akkor az energiapolitika mindhárom tényezőjére pozitív hatást gyakorolunk. Nő az ellátásbiztonság, hozzájárulunk a fenntartható fejlődéshez, és még a számla is csökken. A hatékony energiafelhasználással tehát három legyet ütünk egy csapásra.

Hol vannak azonban az energiafelhasználás hatékonyságnövelésének lehetőségei? Mit tehetünk mi a mindennapokban, és mit tehet az energiapolitika azért, hogy az említett hármas pozitív hatást elérjük? Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa azt az energiahatékonyság-növelési potenciált, mely a hazai háztartások esetében a fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest fennáll. A nyugat-európai színvonalat elemzésünkben négy önkényesen kiválasztott, de adottságait tekintve több szempontból hasonló ország, Ausztria, Németország, Hollandia és Dánia adatainak átlagaként határoztuk meg. Vizsgálatunk során elemeztük néhány volt szocialista ország (Csehország, Szlovákia és Lengyelország) adatait is. Ennek során arra a következtetésre jutottunk, hogy jelentős eltérés a kelet- és nyugat-európai országok háztartásainak energiafelhasználási adatai között van. A keleti blokkon belül a fajlagos adatok között lényeges különbségeket elsősorban az energiahordozó-összetételben találtunk. Ezért az összehasonlítás további részében elsősorban Magyarországra és az említett nyugat-európai országokra fókuszáltunk.

A háztartások általános energiafelhasználási adatai

Az 1. ábra néhány nyugat- és kelet-közép-európai ország háztartásainak összesített éves energiafelhasználását, illetve a felhasznált energiahordozók arányát mutatja be. Pár érdekes dologra érdemes felhívni a figyelmet. Feltűnő, hogy Csehországban, de főleg Lengyelországban máig milyen jelentős a szénfelhasználás aránya. Ezzel szemben Magyarországon – különösen, ha a csaknem tisztán gázalapú távhőt is figyelembe vesszük – közel 70%-os a háztartási energiafelhasználásban a földgáz hányada. Nem is véletlenül választási kampánytéma a gáz ára a rendszerváltozás óta. Az osztrák háztartásokban ezzel szemben 25% fölött van a zöldenergia-felhasználás – tudjuk, hogy Ausztria környezetbarát ország –, és 20% fölötti az olajtüzelés aránya. Az Alpokban kevésbé forszírozták a gázvezeték-építést, így a síparadicsomok jó részében télen olajjal fűtenek. Hollandia sík, és jelentős saját gáztermelésük is van, így nem meglepő, hogy ott 70% fölötti a háztartások energiafelhasználásában a földgáz aránya. Dániában köztudottan nagy szerepe van a kapcsolt energiatermelésre alapozott távhőnek, és az osztrákokéhoz mérhető a megújuló energia használata is. A háztartásokban felhasznált villamos energia aránya szinte minden vizsgált országban 20% körüli.

1. ábra: Néhány európai ország teljes háztartási energiafelhasználása és annak összetétele (TWh)2
Forrás: Eurostat, 2007

A háztartások száma alapján3 meghatározható az egy háztartás által évente felhasznált energia mennyisége, melyet Magyarország és Nyugat-Európa viszonylatában a 2. ábra mutat. Megállapítható, hogy egy átlagos magyar háztartás csaknem ugyanannyi (mintegy 10%-kal kevesebb) energiát fogyaszt el egy év során, mint egy nyugat-európai. Ez alapján első látásra úgy tűnhet, hogy nincs is megtakarítási lehetőség nálunk, sőt, összességében hatékonyabbak vagyunk, mint a tőlünk nyugatabbra élők. Érdemes azonban alaposabban szemügyre venni, hogy pontosan miből is tevődik össze a fogyasztás.

2. ábra: Egy háztartás éves energiafelhasználása
Forrás: Eurostat, 2007 nyomán

A 3. ábra az energiafelhasználás célok szerinti megosztását adja meg Magyarországon és Németországban. Eszerint a háztartások energiafelhasználásának mintegy háromnegyedét teszi ki a fűtés, 11-12%-át a használati meleg víz előállítása, 5-7%-át a főzés, a maradék 6-10%-on pedig a többi osztozik. Ebből máris könnyen levonható az a következtetés, hogy energiahatékonysági szempontból a legnagyobb figyelmet a fűtésre kell fordítani. Ez nem azt jelenti, hogy ne kapcsoljuk le készülékeinket a készenléti (stand-by) üzemmódról, ha elmegyünk nyaralni, vagy hogy ne tegyünk fedőt a lábosra, ha pörköltet főzünk, de a legnagyobb megtakarítást a legtöbb energiát igénylő fűtés területén remélhetjük. Ennek részletesebb elemzése előtt azonban vessünk egy pillantást a háztartások villamosenergia-felhasználására (az egyszerűség kedvéért elhanyagolva a villamos energiával történő fűtést).

3. ábra: A háztartási energiafelhasználás célok szerint4
Forrás: Energia Klub, KSH, Német Statisztikai Hivatal, 2006

A villamosenergia-felhasználás jellemzői

Az egy főre jutó éves háztartási villamosenergia-felhasználást mutatja a 4. ábra. Célszerű egy főre vonatkoztatni, mert a fogyasztás – amely a mosógép, a hűtőgépek, a bojler, a vasaló, a szórakoztató elektronika, a tűzhely és más, hasonló eszközök használatából tevődik össze – inkább függ a lakók számától, mint a lakás méretétől. A magyarországi 1118 kWh/fő-vel szemben a nyugat-európai országok átlaga 1724 kWh/fő, tehát a nyugatiak jó harmadával több villanyt fogyasztanak egy főre vetítve, mint mi.

4. ábra: Az egy főre jutó éves háztartási villamosenergia-felhasználás
Forrás: Eurostat, 2007 nyomán

Figyelembe véve a háztartások átlagos létszámát (Magyarországon 2,64 fő, Nyugat-Európában 2,25 fő)5, míg egy háztartás éves felhasználása itthon 2952 kWh, nyugaton továbbra is magasabb, 3879 kWh. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a háztartások villamosenergia-felhasználását jobban növeli a magasabb életszínvonalból adódó kényelmi és luxusberendezések használata, mint a hatékonyabb készülékek használata és a takarékosabb szemlélet. Ez nem jelenti azt, hogy nálunk nincs lehetőség a hatékonyabb villamosenergia-felhasználásra a háztartásokban. Igenis oda kell figyelni készülékeink hatásfokára, mely nálunk bizonyosan alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. A várható trend azonban az, hogy – ha megengedhetjük magunknak – mi is beszerezzük majd azokat a kényelmi és szórakoztató eszközöket (például klímaberendezés, plazmatévé, mosogatógép, egyéb szórakoztató elektronika), amelyek a gazdagabb országokban már ma is természetesek.
Nyugat-Európában az átlagbér nagyjából négyszerese a hazainak, viszont a villamos energia ára csupán körülbelül a másfélszerese6. Ebből arra a következtetésre is juthatnánk, hogy mivel a villany relatíve olcsóbb nyugaton, így a pazarlására is hajlamosabbak. Ezt azonban kevéssé tartjuk valószínűnek, hiszen az energia- és környezettudatosságnak Nyugat-Európában komoly hagyományai vannak. Alacsonyabb villamosenergia-felhasználásunk ellenére érdemes korszerű világítástechnikát és jó hatásfokú berendezéseket alkalmaznunk, hiszen így – legalább részben – megteremthetjük az új berendezéseinkből adódó fogyasztásnövekedés energia- (és anyagi) fedezetét. Ezzel – a magunk egyszerű módján – a nemzetgazdaság energiafüggőségének csökkentéséhez is hozzá tudunk járulni.

A fűtések energiafelhasználása

Említettük, hogy a háztartási energiafelhasználásban domináns szerepet játszik a fűtés, annak mintegy háromnegyedét adja (lásd 3. ábra). Ezt nemzetközi összehasonlításban, háztartásonként, kWh-ban számszerűsítve mutatja az 5. ábra.

5. ábra: A háztartások éves fűtési energiafelhasználása7
Forrás: Eurostat, 2007 nyomán

Egyszerűsítésként úgy számoltunk, hogy a fűtés részaránya a teljes háztartási energiafelhasználáson belül minden nyugat-európai országban megegyezik a németországival (73%). Célszerű valamilyen fajlagos mutatót képezni a fűtési energiafelhasználás hatékonyságának összehasonlítására. Mivel a fűtésre felhasznált energia leginkább a lakás méretével van összefüggésben, így ezzel arányosíthatunk. A lakások belmagasságának eltéréseit elhanyagolva az alapterületre (amelyre vonatkozóan inkább elérhetők statisztikai adatok) vetítettük az energiafelhasználást. Az átlagos lakásméreteket hasonlítja össze a 6. ábra. Ebből látható, hogy bár a fűtésre használt energia mennyiségében nincs jelentős eltérés hazánk és Nyugat-Európa között, az utóbbiak sokkal nagyobb alapterületű lakásokat tudnak közel ugyanannyi energia felhasználásával fűteni. Ha az éghajlatbeli különbségeket a napfokszámok8 segítségével korrigáljuk (a nyugat-európai hőmérsékleti értékeket érvényesítve Magyarországra), a hazai fajlagos érték még kedvezőtlenebb.

6. ábra: Az átlagos lakásméretek
Forrás: International Energy Agency (IEA), 2004 és S-BauSparkasse elemzés, 2004

Az egyes országok fajlagos fűtési energiafelhasználását mutatja a 7. ábra, egy évre vonatkozóan. Az ábrán látszik, hogy Nyugat-Európa átlagosan mintegy 30%-kal kevesebb energiát használ fel fajlagosan, mint mi, magyarok. Az okok többfélék. Itthon nyilvánvalóan rosszabbak a nyílászárók, rosszabb a szigetelés, nem elég korszerűek a fűtőberendezések, nincs megfelelő hőmérsékletszabályozás. Mindezek mellett azonban új szemléletre is szükség van. Oda kell figyelnünk arra, hogy egy lakásban – de a közintézményekben is – 20 °C körüli hőmérséklet is elég, amelyet, ha nem vagyunk otthon, tovább lehet csökkenteni. Hányszor tapasztaljuk, hogy egy üzletközpontban a pénztáros ujjatlan pólóban jól érzi magát, miközben mi, vásárlók télikabátban, gyöngyöző homlokkal várjuk a sorunkat? Ekkora terek fűtésénél vajon mennyi energiát pazarolunk el feleslegesen? De ugyanez a pazarlás érhető tetten az állami és önkormányzati intézményeknél is, a minisztériumoktól a színházakon és az iskolákon át egészen a laktanyákig. Itt lehetne (és kellene) példát mutatni a társadalom kisebb egységeinek, köztük a háztartásoknak is.

7. ábra: A fajlagos fűtési energiafelhasználások egy évben
Forrás: Eurostat, 2007 nyomán

A fűtés tehát az a terület, ahol a magyar háztartásokban a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál van. Ide kell ezért a rendelkezésre álló anyagi forrásokat összpontosítani, és itt hozza várhatóan a legnagyobb eredményt a szemléletformálás is. A magyar háztartásokban fűtési célra a statisztikai adatok szerint mintegy 49 TWh (176,4 PJ) energiát használunk fel. Ennek, ha a 7. ábra szerinti potenciálból indulunk ki, akár a 30%-át is meg lehetne takarítani – ekkor érnénk el a nyugat-európai országok mai átlagos színvonalát. Ez számításaink szerint évente mintegy 1,5 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz felhasználását (és egyúttal importját) eredményezhetné. A nyílászárócsere-programmal és a házak szigetelésével az energia megtakarításán túl a magyar építőipari vállalkozásokat is helyzetbe lehetne hozni (munkahelyeket teremtve), hiszen az elvégzendő feladatok nem igényelnek sem high-tech berendezéseket, sem olyan képzettséget, melyet itthon ne lehetne megszerezni. A szélerőműveket gyártó külföldi üzemek helyett inkább azokat a magyar vállalatokat kellene az államnak támogatni, amelyek nem növelik (l. kötelező villamos energia-átvételi rendszer), hanem épphogy csökkentik a háztartások energiaszámláját.

Gazdasági megfontolások – kinek éri meg megtakarítani?

Az előbbiekben megállapítottuk, hogy a magyar háztartások fűtési célú energiafelhasználásából kb. 30%-ot lehetne megtakarítani, ha fajlagosan ugyanannyi hőt használnánk fel, mint a nyugat-európaiak. Ezek után érdemes egy nagyságrendi becslést adni arra, hogy mindez a gazdaság mikro-szintjén, a háztartásokban, pénzben kifejezve mit is jelent. A KSH adataiból ismertek az éves háztartási energiaköltségek energiahordozók szerint10, melyekből – annak ismeretében, hogy az egyes energiahordozók mekkora részét fordítják a háztartások fűtésre – meghatározható az éves fűtési költség. A 8. ábra mutatja, hogy az egyes energiahordozókat milyen arányban használjuk különböző célokra. Ezekre az arányokra építve az éves fűtési költség számítását az 1. táblázat részletezi.

8. ábra: Az egyes energiahordozók felhasználásának célok szerinti megoszlása Magyarországon
Forrás: Energia Klub elemzései nyomán saját számítások

1. táblázat: A magyar háztartások éves átlagos fűtési költségének összetétele
Forrás: KSH és Energia Klub nyomán saját számítások

Magyarországon tehát egy átlagos háztartás 135 956 Ft-ot költ évente fűtésre11. Ebben nincs benne a használati meleg víz előállítására felhasznált energia, amivel jelen elemzésben nem foglalkozunk. Az előzőekben meghatározott 30%-os megtakarítás a számítások alapján évi mintegy 40 000 Ft-nak felel meg. Ehelyütt érdemes újra felhívni a figyelmet arra, hogy a megtakarítás egyik része a fogyasztási szokások megváltoztatásával (például alacsonyabb szobahőmérséklet) érhető el, másik része pedig műszaki felújítással. Az építőipari vállalkozásoknak természetesen csak az utóbbi jelent tényleges piacot. Kérdés tehát, hogy a két tényező egymáshoz viszonyított aránya mekkora?

Ennek meghatározásához nem állnak rendelkezésre megfelelő statisztikai adatok (a fűtési szokások felmérése pedig időigényes és költséges közvélemény-kutatást igényelne), így jelen írásunkban azt feltételeztük, hogy a magyar lakásokat átlagosan 2 °C-kal fűtik melegebbre, mint ahogy az a nyugati szemléletnek megfelelő volna. Abból a szokásos becslésből kiindulva, hogy 1 °C hőmérséklet-változás 6% energiafelhasználás- és egyúttal költségváltozást eredményez, a műszaki felújítással elérhető megtakarításra 18% adódik – ez a megtakarítási potenciál 60%-a, ami évente kb. 24 000 Ft-ot jelent.

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni az energiaárak emelkedését sem. Gazdasági számításainkhoz közelítésképpen évi 10% konstans áremelkedést feltételeztünk. Az épületenergetikai beruházások élettartamát 20 évnek tekintettük. Mivel a teljes elemzés a rendelkezésre álló 2007. évi adatokra épült, de 2010-re vonatkozóan akartunk megállapításokat tenni, ezért kerekítve 30 000 Ft-nak vettük az idei, beruházásokkal elérhető átlagos energia-megtakarítást. A jövőbeli megtakarítások mai értékének (jelenértékének) meghatározására 7%-os diszkontrátát alkalmaztunk12.

A számítások elvégzése után a beruházással elérhető megtakarítások jelenértékére mintegy 740 000 Ft adódott. A háztartásoknak persze csak akkor érdemes befektetni, ha a beruházás összege alacsonyabb, mint a kisebb energiafelhasználásból adódó pénzügyi megtakarítás jelenértéke. Ismét csak hozzávetőlegesen, tételezzük fel, hogy a háztartások a megtakarítások felét, azaz kb. 370 000 Ft-ot hajlandók rákölteni a szükséges felújításokra. 3,81 millió magyar háztartással számolva13 ez országosan nagyjából 1400 milliárd Ft piacot jelent az építőipari vállalkozásoknak az elkövetkező 20 évben.

Kérdés azonban, hogy ha a felújításra egy háztartás csak mintegy 370 000 Ft-ot fog költeni, abból vajon elérhető-e a kívánt energia-megtakarítás? Az óbudai Faluház-projekt költségeire alapozott becslésünk alapján (egy rossz állapotú lakótelepi ház teljes energetikai felújítására) lakásonként körülbelül 1,2 millió Ft kellene. Elmondható tehát, hogy az átlagot tekintve mindenképp szükség van állami (vagy egyéb külső, például európai uniós) támogatásra, ami a beruházási összeg hozzávetőleg 70%-a kellene, hogy legyen. Ez a „Faluház” esetében is hasonló mértékű volt. Természetesen a gondolatmenetünk során használt „átlagos” magyar háztartáshoz viszonyítva léteznek energetikai szempontból lényegesen jobbak, és persze rosszabbak is. A felújításokat nyilvánvalóan ez utóbbiaknál kell elkezdeni. Érdemes végiggondolni azt is, hogy makrogazdasági szinten milyen számszerűsíthető előnyöket hoz egy ilyen energia-megtakarítási program. Talán az állam és a háztartások mellett másoknak is megéri majd beszállni.

Összefoglalás

A magyarországi háztartások összességében nagyjából ugyanannyi energiát használnak fel, mint a nyugat-európaiak. A villamosenergia-felhasználás azonban háztartásonként nyugaton lényegesen magasabb. Ez az életszínvonal emelkedésével várhatóan Magyarországon is nőni fog, és így felzárkózunk a nyugat-európai szintre. A háztartásoknál az energia-megtakarítás lehetősége abból adódik, hogy nálunk az átlagos lakásméretek kisebbek, ezért a fűtési energiafelhasználás itthon csaknem harmadával több egy négyzetméterre vetítve, mint Nyugat-Európában. Ennek a különbségnek az eltüntetése egyaránt csökkentheti az ország energiafüggőségét, a szén-dioxid-kibocsátást és a családok energiaszámláját is. A legolcsóbb megtakarítást a felhasználók energiatudatosságának felépítésével és megfelelő tájékoztatásukkal lehet elérni. Csináljunk divatot a hatékony energiafelhasználásból! Az energiaárak direkt vagy adókon keresztül történő támogatása (l. 5% távhő-ÁFA) nem segíti elő a hatékony energiafelhasználást. Az erre elköltött állami forrásokat célzott szociális támogatásra és az energiahatékonyság elősegítésére lenne célszerűbb fordítani. Az épületenergetikai korszerűsítések piaca munkát adhat a magyarországi vállalkozásoknak, ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása.

Jegyzetek
1. Rocky Mountain Institute, USA
2.  1 TWh = 3,6 PJ
3. Lásd Eurostat adatbázis, 2007.
4. A statisztikai kategóriák különbözőségei miatt a kisebb tételek közvetlenül nem mérhetők össze, de jó tájékoztatást adnak.
5. Forrás: Eurostat, 2007.
6. Forrás: Eurostat, 2007.
7. 1 kWh = 3,6 MJ, tehát a Magyarországon szokásos egységekben 12,878 kWh = 46,36 GJ, ill. 13,659 kWh = 49,17 GJ.
8. Forrás: Eurostat, 2007.
9. A korábban megadott ábrák adataiból számítható.
10. Elérhetőség: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_02_04i.html. Az itt megadottak közül a legfrissebb, 2007. évi adatokkal számoltunk, melyeket – lévén egy főre jutó értékek – megszoroztunk a háztartások átlagos létszámával, ami Magyarországon 2,64.
11. A teljes energiaszámla egy évben 240 789 Ft, aminek 56%-a megy fűtésre.
12. Ez megfelel egy átlagos, lekötött lakossági forint bankbetét éves kamatának, amit a háztartások esetében jóindulattal felfoghatunk a tőke alternatíva költségének.
13. Forrás: Eurostat, 2007.

Ez a dokumentum eddig 72 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-03-20 20:51:06,

Radványi László: Tisztelt Kollégák! Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem [...]
A Parlament előtt az egyszerű bejelentés kiterjesztése
2017-03-07 14:01:56,

kismiska: abba kéne hagyatni ezt az ész és értelem nélküli rendelet-módosítgatásokat! Már követhetetlen, mikor-miért-miként [...]
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Kecskeméten tárgyaltak a Magyar Mérnöki Kamara vezetői
(2015. március 20.)
Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.
Tovább
Kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt keresnek
(2015. február 27.)
Békés megyei vizműtelepek épitéséhez keresnek kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnök szakembert, projektvezetői munkakörbe. Jelentkezés a 06/70 624-3707 számon.
Tovább
Állás az SZTNH-nál
(2014. november 18.)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Főosztály Villamossági Osztályára 2 db szabadalmi elbírálói állást hirdet meg.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.