Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése
Frissítve: 2017. november 21.
Ez a dokumentum eddig 3 látogatónak tetszett  
A jövő kihívásairól kérdeztük az elektromos járművek üzemeltetési lehetőségeit vizsgáló műegyetemi kutatócsoportot.

„Napjainkban gyökeresen átalakul a közlekedési rendszer, amely a forgalmi folyamatokban és az utaskezelésben is változást eredményez” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Csiszár Csaba, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék docense, aki a közelmúltban számos tudományos publikációban és előadáson számolt be kutatócsoportjának munkájáról és az elért eredményekről. A szakmai team az elektromos autók használatát vizsgálta. Hozzátette: e robbanásszerű változásnak több eleme van, az egyik az új meghajtási módok elterjedése volt; ezeket használják például az elektromos, vagy a hibrid rendszerű járművek. A másik fontos tényező az önvezető járművek megjelenése: fejlesztésük jelenleg rendkívüli intenzitással zajlik, ami megváltoztatja az üzemeltetési szokásokat, a járműtervezők feladatait valamint a felhasználói magatartást is.

„Tanszékünk a munka során elsősorban nem a járművek felépítésére fókuszál, hanem a mobilitás, mint szolgáltatás környezeti, társadalmi, pénzügyi, szabályozási környezetét, az információkezelési folyamatokat és az egyes tényezők egymásra gyakorolt hatását vizsgálja. Ez a szemlélet, amely az innovatív rendszerek kialakításánál is alapvető fontosságú, a közlekedésmérnöki és egyéb területek együttes ismeretét teszi szükségessé, egyúttal hosszú távú kutatási potenciált jelent a Műegyetem számára is: a TDK dolgozattól a várható PhD értekezésig jelennek meg publikációink a témában” – beszélt a részletekről az oktató.

Csiszár Csaba elmondta, hogy a terület fejlesztését az innovatív infokommunikációs technológia és a közlekedési informatikai tudásanyag bővülése teszi lehetővé. A légi járművek előállítási költségeinek ma már nagyjából a felét az elektronika teszi ki, és a közúti járművek fejlesztése is ebbe az irányba halad. A közlekedés résztvevői – járművek, áruk, személyek, – „okos objektummá” válnak és az utakon egymással is kommunikálva, speciális, „mozgó számítógépekként” haladnak. „Átalakul a közlekedésmérnöki tevékenység is: egyre több rendszerszervezői, és az információkezeléssel összefüggő tudásanyag válik egyre szükségesebbé a hallgatóknak” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a fejlesztések iránt érdeklődő tehetséges diákokból nincs hiány.

A kutatócsoport fiatal tagjai Csonka Bálint és Földes Dávid doktorandusz hallgatók. Bálint az elektromos járművek üzemeltetését kutatja, többek között arra keresi a választ, hogy miképpen lehet az optimális felhasználásukat információs szolgáltatásokkal segíteni. Dávid a kicsit távolabbi jövőt célozza meg, és az automatizálás hatásának kevéssé vizsgált, mégis rendszerszintű problémaként felvethető aspektusával foglalkozik. Érdekli hogyan lehet az elektromos meghajtású önvezető járművek köré mobilitási szolgáltatást építeni, különös tekintettel a humán tényezők átalakuló szerepére és az elvárt képességek, valamint a szokások megváltozására.

Csonka Bálint a közelmúltban kérdőíves kutatást végzett, amelyben felmérte az elektromos autók szolgáltatási infrastruktúráját érintő lakossági elvárásokat. Az összegzés után kiderült: az új rendszerű autókkal szembeni legnagyobb félelmek a töltéssel és a töltőállomások alacsony hatótávolságával függnek össze. „Sokan aggódnak a hatótáv miatt, pedig a legtöbb ember mindössze átlagosan napi 40 kilométeren keresztül használja az autóját. Ezt az igényt az elektromos autók ki tudják elégíteni” – jegyezte meg a doktorandusz, megemlítve ugyanakkor azt is, hogy a nem reprezentatív felmérések szerint az autósok nyitottak az új megoldásra: tíz emberből átlagosan kilenc használna – vagy már használ e-autót.

Elmondta még: az e-mobilitás jó hírét környezetbarát jellegének is köszönheti, bár nehéz számszerűsíteni az előnyöket. A jármű gyártása ugyan nagyobb környezetterheléssel jár, mint a hagyományos járműveké, viszont a „mágneses” fékezés (visszatáplálás), a kenőolaj hiánya vagy a megújuló energiaforrásból származó áram miatt az autó az életciklusa végén összességében általában mégis kisebb terhelést jelent benzines társaihoz képest.

Csonka Bálint hangsúlyozta: „Az eszköz használatával is tisztában kell lenni: egy jelenlegi átlagos képességű elektromos autó nem alkalmas ugyanarra, mint a belső égésű motorral rendelkező típusok, amelyeket több száz kilométeres hatótávolságú autópályás közlekedésre terveztek. Ugyanakkor jó megoldás lehet az elővárosi forgalomban, a rövidebb vagy több megállást igénylő utakon. A potenciális vevőkben pedig ez utóbbit kell tudatosítani.”

Jelenleg az állami és magánszolgáltatók által biztosított nyilvános töltőállomások száma 200 körül van, de aránytalan eloszlásban: az egységek fele a központi régióban, Budapesten és környékén érhető el. Emellett jelentősek a nem nyilvános – otthoni, munkahelyi – töltőpontok is. „Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése” – hangsúlyozta Csiszár Csaba, aki kollégáival a közelmúltban dolgozta ki az elektromos autók töltéséhez kapcsolódó országos infrastruktúra telepítési koncepcióját. Ezt a kutatási feladatot a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, az e-Mobi Kft. megbízásából végezték el.

A kutatócsoport által kidolgozott koncepció szerint hetven optimális helyszínen elérhető „tankolási” lehetőség már biztosíthatja az ország bejárhatóságát az e-autók esetében. A cél, hogy átlagosan 50-80 kilométerenként legyen egy nagyteljesítményű villámtöltő.

„A töltők között óriási különbségek vannak, ugyanakkor a töltési idő függ az akkumulátor kapacitásától is. Az otthoni váltóáramú, úgynevezett lassú eszközök 8-10 órás használatot igényelnek, míg a nagyobb teljesítményű gyorstöltők ennél kevesebbet, 2-3 órát. Földes Dávid elmondta: a tervezett állomásokon működő villámtöltők körülbelül fél óra alatt elvégzik a feladatot (ilyen már több helyütt üzemel az országban – a szerk.). „Olykor még ez is hosszúnak tűnhet, azonban semmiképpen nem nevezhető holtidőnek, ha a parkolás és a töltés összekapcsolható az e-autóknál. Márpedig várhatóan ez a jövő. Sokan még mindig úgy képzelik az új rendszerű járművek használatát, ahogyan azt korábban, a hagyományos módon tették: gyorsan tankolnak a benzinkúton, ugyanakkor hosszasan parkolnak valahol máshol. Ez a szemlélet gyökeresen megváltozik. A későbbiekben a villanyautót használó nem fog kifejezetten csak a töltés céljából egy-egy állomáshoz elindulni, hanem a már kialakult napi rutinjához – munkába járás, bevásárlás stb. – tartozó parkolás egészül ki a „tankolással”. Sok bevásárlóközpont már most is ily módon csalogatja vásárlóit, és ez a tendencia valószínűleg erősödni fog.”

Magyarországon a 3000 elektromos hajtású (zöld rendszámos) járműből körülbelül 1300 tisztán elektromos, ami igen alacsony szám: az összes használatban lévő autónak kevesebb, mint egy ezreléke. A használatban élenjáró országokban – mint például Norvégia – az új típusokra vonatkozó eladások tetemes része, körülbelül 25%-a e-autó, és egyes előrejelzések szerint 2030-ra hazánkban akár 100 000 ilyen jármű is lehet az utakon. „Sokan csak az elektromos személygépkocsira gondolnak, pedig vannak belőlük kisáru- vagy tömeges személyszállításra alkalmas típusok, igaz, ezekből még nagyon keveset értékesítenek” – mutatott rá Csiszár Csaba. Hozzátette: még rengeteg egyéb kérdés jelent kihívást. „Ma is vannak töltők, amelyeket az otthoni elektromos hálózatra lehet csatlakoztatni. Esetükben az érintésvédelmi szabályokat, az áramfogyasztás elkülöníthető mérhetőségének kérdéseit is vizsgálni, szabályozni kell továbbá, hogy a jövedéki adó vagy a rezsicsökkentés beépül-e a tarifába, és mindezek hogyan kapcsolódnak az energiastratégiához.”

A közeljövőben tervezett kutatások az úgynevezett „smart grid” (okos elektromos hálózat) kérdéseit célozzák meg. Arra keresik a választ, hogy az áramellátásban tapasztalt napi igény ingadozását miképpen lehet az elektromos autók használatával csökkenteni. Például, ha az ügyfélnek a szükségesnél több áram áll rendelkezésre, azt visszatöltheti a rendszerbe, ezzel megtakarítást érhet el magának, egyenletesebb működést pedig a szolgáltatónak.

„A felhasználónak tudnia kell, hogy a szabadság, amit a korábbi járművek biztosítottak számára, már lényegesen korlátozottabb: sokkal több tényezőre kell figyelnie, amihez sokkal több információra lesz szüksége” – foglalta össze Csiszár Csaba az e-autókkal összefüggésben az általa valószínűsíthető szemléletváltozás lényegét. „Mi ehhez tudjuk hozzásegíteni a jövő autóhasználóit és a közlekedési rendszer tervezőit, de még hosszú út áll előttünk. Gyakran a száz éves benzines technológiával hasonlítják össze az e-járműveket, miközben: az ’újkori’ e-mobilitás az elmúlt tíz évben kezdett el igazán fejlődni, és még számos innováció előtt áll.”

Forrás: BME-VIK

Ez a dokumentum eddig 3 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
professzoremeritus2017. november 22 - 22:39:37
Feltételezem nem gondolják komolyan, hogy nagyon rövid időn belül nem lesz legalább azonos, de ismerve az állam mohóságát, inkább drágább a villamos autózás a mostaninál?
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése
2017-11-22 22:39:37,

professzoremeritus: Feltételezem nem gondolják komolyan, hogy nagyon rövid időn belül nem lesz legalább azonos, de ismerve [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-10-31 23:58:54,

Sz.L.Erika: Tisztelt Kolléga! Az "Épületvillamosság " könyvet az ÉTK-nál lehet megvenni. Részletek megkérdezhetők:Ziffer [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.