Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
A tető éghetőségének meghatározása a villámvédelmi kockázatkezelés során
Frissítve: 2017. október 31.
Ez a dokumentum eddig 16 látogatónak tetszett  
A villámvédelmi kockázat nagyságát döntően befolyásolja, ezért a kockázatkezelés egyik legfontosabb paramétere a „tető éghetősége”. Fontossága ellenére az MSZ EN 62305-2 gyakorlatilag semmit nem ír arról, hogy mit is kellene a „tető” és az „éghető tető” alatt érteni. Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül a nemrég megjelent, a www.obovikop.hu oldalról szabadon letölthető Villámvédelmi kockázatkezelés című elektronikus kézikönyv alapján.

Kockázatkezelési paraméterek

A kockázatkezelési paraméterek az építményeknek olyan jellemzői, amelyek az MSZ EN 62305 szabványra és egyéb szakmai anyagokra (pl. a Villamos TvMI-re) támaszkodva számszerűsíthetők annak érdekében, hogy a kockázatszámítások elvégezhetők legyenek. A több tucatnyi paraméter értékének meghatározását az MSZ EN 62305-2 mellékletei tartalmazzák. Azonban bármennyire részletesnek tűnik is a szabvány, a paraméterekhez fűzött leírások gyakran elégtelennek, sőt ellentmondásosnak bizonyulnak ahhoz, hogy az értékeket megalapozottan lehessen kiválasztani. Bonyolítja ezt a helyzetet, hogy az értékadásnál nemcsak a különböző paraméterek logikai kapcsolatára kellene tekintettel lenni, hanem arra is, hogy – a villámvédelem tűzvédelmi vonatkozásai miatt – a villámvédelem (európai) és a tűzvédelem (hazai) szempontrendszere összhangban legyen. Ez annál is inkább kívánatos lenne, mert ilyen módon a kockázatkezelés a társtervezők (építész, tűzvédelmi tervező) adatszolgáltatására támaszkodhatna.

A „tető éghetősége” paraméter tulajdonképp a kockázatkezelés orvosi lova, amely jól szimbolizálja az említett problémákat. A gondok már akkor jelentkeznek, amikor a „tető” fogalmát szeretnénk meghatározni, és folytatódnak, amikor szembesülünk azzal, hogy a tető általában nem egy homogén szerkezet, sem vertikálisan (egy adott ponton, függőleges metszetében vizsgálva), sem horizontálisan (az építmény különböző részei felett vizsgálva). Az sem lebecsülendő nehézség, hogy amennyiben a tetőt éghetőnek feltételezzük – próbálván magunkat kímélni az időt rabló kutakodástól –, a kockázatkezelés végeredményeként többnyire olyan villámvédelmi fokozatú LPS kivitelezése szükséges, aminek a megrendelő csak ritkán örül, és ami szakmailag is nehezen indokolható.

A most megjelent kézikönyv mindezeket szem előtt tartva nyújt segítséget a kockázatkezelési paraméterek, köztük a tető éghetőségének meghatározására annak érdekében, hogy a villámvédelmi kockázatkezelések egységesebbek, átgondoltabbak lehessenek.

A „tűz kockázata” paraméter

Kezdjük azzal, hogy a villámvédelmi szabványban igazából nincs is olyan kockázatkezelési paraméter, hogy a „tető éghetősége”. A tető éghetőségét ugyanis a „tűz kockázata” paraméter meghatározásánál kellene figyelembe vennünk, amint arra az MSZ EN 62305-2 C. mellékletének C.5 táblázatához fűzött 5. aprócska megjegyzés utal. Az, hogy a szabvány ennyire félvállról veszi a dolgot, nem teljesen érthető (hogy finoman fejezzük ki magunkat), nemcsak azért, mert a tető éghetősége (a „tűz kockázata” paraméter révén) döntően befolyásolja a kockázatkezelés végeredményét, de azért is, mert a tető éghetősége és a villámvédelem közötti kapcsolat még laikusok számára is nyilvánvaló. Megérdemelne tehát egy önálló paramétert. Most azonban hagyjuk figyelmen kívül ezt, és koncentráljunk a tető éghetőségének meghatározására.

A tető egészének éghetősége

A „tető” kialakítása horizontálisan vizsgálva egy-egy övezet felett többféle lehet, és ennek következtében a tető egyes részei lehetnek éghetők, más részei nem éghetők.

Az ezekre az esetekre vonatkozó eljárást ugyancsak a TvMI ismerteti, és ennek értelmében csak akkor kell a tetőt kockázatkezelés szempontjából összességében éghetőnek tekinteni, ha az éghetőnek minősülő tetőfelület eléri a teljes tetőfelület 60%-át. A TvMI-ben leírtakhoz annyit fűzhetünk, hogy azoknál az övezeteknél, amelyek felett részben tetőfödém, részben pedig emeletközi födém van (lásd a 2. ábrán, sárga és szürke színnel jelölve), az éghető / nem éghető tetőrészek arányát az övezethez tartozó tetőfödémen kell vizsgálni.

Mivel az építményt alkotó övezetekhez eltérő tetőrészek tartoznak, és ezekre külön-külőn kell megállapítani az éghetőséget, természetesen előfordulhat, hogy az övezetekhez a tűz kockázatának (amelyet a tető éghetősége közvetve meghatároz) különböző értékei tartoznak majd. Bár ez első pillantásra furcsának tűnhet, a kockázatkezelés szabványban lefektetett elveinek nem mond ellent, viszont logikusan kapcsolódik a tűzvédelem szabályrendszeréhez, és lehetővé teszi ésszerű, szakmailag is megalapozott villámvédelmi intézkedések levezetését a kockázatkezeléssel.

Írta: Kruppa Attila

A cikk a Villanyszerelők lapja 2017/6. számában jelent meg, közlése a kiadó engedélyével történt.
Ez a dokumentum eddig 16 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]
Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése
2017-11-22 22:39:37,

professzoremeritus: Feltételezem nem gondolják komolyan, hogy nagyon rövid időn belül nem lesz legalább azonos, de ismerve [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-10-31 23:58:54,

Sz.L.Erika: Tisztelt Kolléga! Az "Épületvillamosság " könyvet az ÉTK-nál lehet megvenni. Részletek megkérdezhetők:Ziffer [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.