Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Panelos épületek villamos hálózatainak felújítási szakmai javaslata
Frissítve: 2017. október 03.
Ez a dokumentum eddig 0 látogatónak tetszett  
Az 1965–1992 között épült, országosan mintegy 500 ezer panelos (lakótelepi) lakás, valamint a 250 000 iparosított technológiával készült épületek lakásainak belső villanyszerelését, felújítási lehetőségeit tekintjük át.

Kiindulási pontnak a fogyasztói főelosztótáblát, vagyis a lakásbiztosító táblát tekinthetjük. A mért hálózati vezetékek lakáson kívüli szerelése a fogyasztásmérő és a fogyasztói főelosztótábla (lakáselosztó) között általában vagy megegyezik a lakás vezetékhálózatának szerelési technológiájával (pl. védőcsövezéses), vagy attól akár részben, akár teljesen független kialakítású is lehet, például ha a lakások szerelése ragasztott vezetékezéssel történt, a mért fővezetékeket a lépcsőházakban, közlekedőkben vezetékcsatornába szerelték, és a panelkihagyáson keresztül közvetlenül az elosztó alá vezették. Ezt a szerelési módot a lakások belső szerelésénél is alkalmazták. A felszálló­fővezeték, illetve az arról történő leágazás is lehet a lakásszerelés része, mint pl. a lakásonkénti beton térelemes megoldás­nál. A lakás betápláló fővezetéke 1974 előtt épült épületeknél egyfázisú, háromvezetékes, 6 mm2 alumínium, illetve a később épülteknél háromfázisú, 4 x 10 mm2 alumínium vezetékezéssel készült. Felújítás során a jelenleg érvényben lévő MSZ 447:2009 szabványnak megfelelően 6 mm2 rézvezető építendő ki. A vezeték felújításoknál a fenti vezetékmennyiség elhelyez­hetősége az egyedüli szempont, pl. Mű I. 21 védőcső max. 5×6 mm2 vezeték behúzására alkalmas; vagy pl. több lakás egy vezetékcsatornában vezetett mért fővezetékei esetén a vezetékek összkeresztmetszete ne haladja meg a csatorna belső keresztmetszetének 60–70%­át. A vezetékeken kötés nem lehet, és az összes vonatkozó szabványt, előírást is figyelembe kell venni.

Vezetékezési módok

A paneles lakások villanyszerelésének kivitelezése az elemgyártástól, a szerkezettervezéstől, az építéstechnológiától, az építészeti, statikai adottságoktól, a pillanatnyilag rendelkezésre álló anyagoktól stb. függően alakult ki. A következőkben összefoglaljuk, hogy egy­egy lakás felújítása, illetve az ahhoz szükséges bontás, a szerkezet lecsupaszítása során milyen adottságok várhatók, és hogyan célszerű ezekhez az új szerelési módot megválasztani.

Az első hazai házgyárnál a teljesen új technológia – főleg a szak­ és szerelőipar területén – egy sor probléma menet közbeni megoldását vonta maga után. A villanyszerelés tulajdonképpen teljesen perifériálisnak számított. Az elemek gyártása során a süllyesztett szerelés érdekében hagytak ugyan helyet, pl. üregeket a kötő­- és szerelvénydobozoknak, hornyokat a függőleges vezetékezésnek, de vízszintesen kialakított hornyokat csak a győri házgyár területén találunk, a vezetékek vízszintes elhelyezése, a falon át történő vezetés esetlegesen alakult ki. A szereléshez csak hagyományos anyagok álltak rendelkezésre. Az üregekbe hagyományos szerelésnél alkalmazott dobozokat rögzítettek. Időközben kifejlesztették a horonyba ragasztható M­falra 1kV alumíniumerű vezetéktípust, ezt szerelték a függőlegesen kialakított hornyokba és vízszintesen is a 6 cm vastag válaszfalak feletti hézagba, vagy helyezték padlóburkolat alá, a főfalaknál pedig a csomópontokon vitték át a vezetékeket. Valószínű, hogy a nyomvonal csak a vezetékek bontása, feltépése után lenne egyértelműen megállapítható. A vezetékezés 1,5 mm2, illetve 2,5 mm2 keresztmetszetű műanyag szigetelésű, alumíniumerű, a kötések többnyire sodrottak, mindenképpen javasolható a teljes cseréjük. A szerelvényeket időközben korszerűbbre cserélték vagy cseréltették. A vezetékezés bontása, mint az előbbiekből már kiderült, a lakás fal­ és padlóburkolatának rongálásával, a szakipari szerkezetek megbontásával jár, és a falhornyok csak alapos tisztítás, pl. homokfúvás után használhatók újra.

Az előbbinél lényegesen szerencsésebbek a védőcsövezett panelekből összeszerelt épületek. Ezeknél a panelgyártás során az elemekbe építették a kötések és a szerelvények részére a dobozokat és a vezetékek behúzására alkalmas védőcsöveket. A panelok közötti csomópontok kibetonozása során folytonosították a védőcsőhálózatot az elemek csővégeinek összekötésével. A felhasznált anyagok a későbbiekben bővültek, pl. a hajlékony gégevédő csövekkel, speciális karmantyúkkal, dobozokkal, tömítődugókkal, rögzítőgyűrűkkel. A csövezés különböző mértékű: vannak teljesen védőcsövezett lakások, amelyeknél a mennyezetlámpa áramköre is csövezett, illetve olyanok is, melyeknél még a vezetékelosztás is a csövezett födémekben történik, és vannak vegyes szerelésűek, ahol csak a falakban függőlegesen találunk csövet. A vízszintes védőcsövezést a panelgyártási technológia igyekezett kerülni, főleg a függőlegesen – csoportzsaluban – történt gyártásnál.

Az említett két mód (süllyesztett­hornyos, illetve a teljesen védőcsövezett) alapvetően meghatározó a felújítások szempontjából, mivel az épületszerkezettől független vezeték­ csatornás szerelés önállóan is kialakítható és alkalmazható, az egyéb szakmák kötöttségtől függetlenül. Az eddigiekben is sok lakás javítását, bővítését, átépítését falon kívüli – vezetékcsatornás – szerelési móddal oldották meg.

Egy­-egy házgyár, illetve építési területe időben és térben is keveredő szereléstechnológiákat alkalmazott, ezenkívül az útkeresések során kis mennyiségű, egyedinek számító kísérleti épületek (lakások) is készültek, ezért a felújítás megkezdésekor – illetve még az előtt – feltétlenül szükséges az alkalmazott módszer azonosítása. Számítani kell arra, hogy egy lakáson belül is különböző technológiák találhatók, más lehet a vízszintes vezeték elhelyezési módja, és más a függőleges szerelés. Természetesen ez épületenként igaz, egy ház lakásaiban általában azonos a villanyszerelés. Vezetékcserénél ügyelni kell arra is, hogy szakipari szerkezeteket is felhasználtak a villanyszerelésnél. Fentiek miatt nemcsak egy épületnél, de egy­egy lakáson belül is több helyen ajánlatos felmérni, feltárni az alkalmazott villanyszerelési technológiát a lehetőségek, a javítási, bővítési és a teljes felújítási mód megválasztására. A felújítás szempontjából három csoportban tárgyaljuk a házgyári lakások villanyszerelését.

a) Ru­gal­ma­san vál­toz­tat­ha­tó sze­re­lés
Az új, illetve megváltozott igények szerint az épületszerkezet rongálása nélkül alkalmazható, pl. a teljesen védőcsövezett rendszernél, amelynél a régi alumíniumvezeték kihúzásával és helyette rézvezeték behúzásával új, tartósabb, nagyobb terhelhetőségű hálózat alakítható ki, a szerelvénydobozok, kötő­, elágazódobozok helye változatlanul hagyásával. Idetartozik néhány olyan kísérleti szerelés is, amely a védőcsövezéses technológia további fejlesztését célozta, pl. védőcsövezés helyett az üregképzés. Felújítás előtt meg kell állapítani a csövezettség mértékét, kiterjed­-e a teljes lakásterületre vagy sem, vagy csak függőleges csövezés készült. Az 1970 körül épült lakások védőcsőhálózata pl. a fürdőszobák magasított födémjeiben, a padlóban vezetve is előfordulhat. Ezek még figyelmesebben vizsgálandók, mivel a vezetékek műanyag szigetelése a csőzsákban rekedt nedvesség, szenny stb. miatt nem kiszámítható többlethatásoknak is ki lehetett téve.

b) Kö­tött sze­re­lés
Változtatás csak a meglévő villamos hálózat bontásával és teljes felújításával, illetve a meglévő szereléstől függetlenítve valósítható meg. Ilyen pl. az M­falra horonyba ragaszott vezetékezés elvakolva, illetve az MM kettős szigetelésű vezeték horonyba vagy falon kívül felragasztva. Ez utóbbiaknál a bontott és kitakarított hornyok vagy ugyanolyan technológiával, de rézvezetékek alkalmazásával modernizálhatók, vagy azok figyelmen kívül hagyásával a szükséges bontásokkal új hálózatot kell kiépíteni. A padló­födém szerkezetbe helyezett vezetékezés bontása még körülményesebb, mint a falakon; részben a padlóburkolat miatt (amely általában szőnyegpadló), részben pedig a födém­fal kapcsolatok miatt, mivel ezek gyakran (pl. a védőcsövezett panelokkal kombinált födémszerelésnél) a fal alá eshetnek. Ugyancsak idetartoznak a bebetonozott vezetékes szerelési móddal készült lakások és szinte valamennyi házgyári villanyszerelés – az a) és c) csoport kivételével – hiszen a vezetékek elrejtésére cső híján az építészstatikai szerkezetek, a szakipari munkák (festés, tapétázás, asztalos­, lakatos­, kőművesmunka stb.) látszottak legalkalmasabbnak.

c) Fa­lon kí­vü­li sze­re­lés
Ide tartozik a vezetékcsatornás szerelés, amelynél a vezetékcsatorna-­fedél levétele után új áramköri vezetékezés kialakítására adódik lehetőség. Főleg konyhákban találhatók a parapetcsatornák, amelyek nemcsak a vezetékezést, hanem a szerelvényezést is magukban foglalják. Ezek általában nem is szorulnak felújításra, hacsak az esztétikai igények nem teszik azt szükségessé.

Lényeges különbség a b) csoporttal szemben, hogy nincs szükség nagyobb mennyiségű pótmunkára (pl. az új villanyszereléshez szükséges hornyok kitisztítására), nem is akadályozzák, befolyásolják a kapcsolódó munkákat (pl. megmaradó dobozok, vezeték­darabok).

A rugalmasan változtatható szerelési mód sajátosságai

A rugalmasság tulajdonképpen csupán a cserélhetőségre vonatkozik, hiszen a nyomvonal, a szerelvények helye a vasbetonelem miatt kötött. Már a második budapesti házgyár 1967­-ben úgy kezdte működését, hogy a panelokba védőcsöveket és dobozokat betonoztak, öntöttek be a gyártás során. A csövezést könnyű azonosítani, hiszen a kötődobozok meg­vizsgálásánál egyértelműen felfedezhetők a védőcső-csonkok mind vízszintes, mind függőleges irányban a teljes védőcsövezésnél, vagy csak függőleges irányban, amennyiben valamely más technológiával kombinálták.

A legkorábbi megoldásnál védőcsőként az akkori Villamosszigetelő és Műanyaggyár (VMSZ) Mű I. jelű, vastag falú PVC védőcsövét, dobozként pedig esztergált fadobozokat használtak, mivel a korabeli műanyag dobozok nem voltak alkalmasak a panelgyártás során fellépő hő­ és mechanikus igénybevételre, és nem volt a sablonra történő rögzíthetőségük megoldva. Ezeket váltották fel nagyobb hőállóságú polipropilén (PP) védőcsövek és dobozok.

A felújítás tervezésénél számolni kell azzal, hogy a fenti anyagok nem cserélhetők, sem a fadobozok, sem a PVC védőcsövek. Utóbbiak belső keresztmetszete sajnos már a panel gyártásánál is szűkülhetett, részben a szükséges hajlítások, részben a hőhatás miatt, az időközbeni lerakódások ezt csak ronthatták. A vezeték kihúzásánál ezért vigyázni kell arra, nehogy a MAl 1,5 mm2 vezetékek beszakadjanak, a behúzásnál pedig lehetőleg óvakodni kell a meglévőnél sokkal több helyet igénylő vezetékmennyiségtől. Mivel a szerelvények helye is kötött az elemgyártás során beépített dobozok miatt, a fogyasztói hely bővítését elsősorban a kettős szerelvények alkalmazása eredményezheti. Erre lehetőséget ad az 1,5 mm2 réz­ – 2,5 mm2 keresztmetszetű alumínium­ vezetékek egyforma terhelhetősége mellett az is, hogy az áramkörök átlagosan 50–70% ­ ban kihasználtak. Bővítési lehetőség, illetve új fogyasztóhely-képzés vagy csak falon kívüli szerelés-kiegészítéssel vagy igen komoly munkabefektetéssel és védőcsőhálózat­ ismerettel (feltárással) járó új dobozhelyvéséssel és beépítéssel érhető el a falon belüli védőcsövek mentén. Utóbbi esetben feltétlenül szükséges a statikus szakvéleményének a kikérése is.

A világítás korszerűsítésének ma már lehetséges módja a fényerő­szabályzó kapcsolók beépítése. Ennél olcsóbb, de energiatakarékos megoldás a több fokozatban kapcsolható lakásvilágítás. Védőcsövezett panelok esetén ez általában megvalósítható eggyel több vezetékszál behúzásával és az egysarkú kapcsoló csillárkapcsolóra történő cseréjével. A fényforrások 50­50%­os kapcsolásával (50% és 100%), ettől eltérő, pl. 33­66% ­ ossal (33%, 66%, 100%) fokozat érhető el. Természetesen, ez csak akkor valósítható meg, ha a (mennyezeti közép) lámpahely áramköre védőcsövezve van, vagy a födémhézagban vezetékcsatornát helyeztek el. A „repülővezetékes” megoldásoknál az egysarkú – kapcsolt – dugaszolóaljzatok kiiktatása is szükséges, helyette sorkapcsos „fix” kötés alkalmazható.

Főleg a szegedi házgyár épületeinél találhatók olyan elemek, amelyeknél kísérletképpen védőcső helyett üreget képeztek ki. Szerelése azonos a védőcsövezettével, de csőkárosodással (a panelban sima felületű csőüreg képződött) nem kell számolni. Itt is, valamint a győri, budapesti házgyárak termékeinél védőcsövezés esetén figyelni kell arra, hogy az üreg, illetve a cső nyomvonalán „váratlan” dobozok is adódhatnak, pl. az elemek széleinél. Célszerű a cserélendő vezetékeket rögtön behúzószálként alkalmazni, a régi vezeték kihúzásakor a behúzandó új vezetéket rá kell kötni.

Ugyancsak könnyen cserélhetők a vezetékek a panel felületén, falsíkjában felragasztott vagy pattintott fedéllel lezárt hornyok esetén – ilyenek egyébként a győri házgyár területén találhatók –, amelyeknél a felületi üreget a szerelvények befogadására, elhelyezésére is felhasználták.

Számításba jöhető szerelési sávok, amelyekre elsősorban új felerősítéseknél, fúrásoknál kell vigyázni, a következők:
• függőlegesen a kötődobozok, szerelvények vonalában kb. 10 cm,
• vízszintesen a mennyezet alatti 5–30 cm közötti sáv, valamint a padló feletti 5–30 cm közötti sáv elsősorban telefoncsatlakozóknál, illetve
• a födémeknél a védőcső két (kikeresett) végét összekötő egyenes mentén kb. 15 cm. Kötött szerelési módok.

A villanyszerelés önállóan, rongálás nélkül nem bontható. Többnyire ezek is süllyesztett szerelvényezéssel készültek, de maga a vezetékezés az épületszerkezetbe úgy beépült, hogy a villanyszerelés felújítási munkái nem választhatók szét a lakás egyéb, elsősorban szakipari munkáitól. A lakás villanyszerelési módjának felmérése után megállapítható, hogy a vezetékezés mennyire bontható. Sajnos, amennyiben a technológiai szerelés akár csak egy szakaszon is az építészstatikai szerkezet része, ez már nem bontható, helyette más szerelési módot kell választani. Ügyelni kell arra is, hogy különböző fajta erősáramú vezeték kerülhet elő (M­falra, MM­fal, MA1, esetleg MBA1 stb.), amely az áramköri fogyasztók közötti összefüggések tisztánlátását zavarhatja meg.

A vegyes (itt önhatalmúlag rugalmas és kötött szerelésként említett) vezetékezések közötti átmeneteknél a falba történő csatlakozást segítették a „flakonfúvott” dobozok, amelyek a vezetékcserénél vagy bontásnál is jól jöhetnek.

A vezetékek elhelyezésének, elrejtésének alkalomszerű jellege miatt az új szerelés lehetőségei csak a bontás után válnak egyértelművé. A bővítések lehetőségére, az új szerelés tervezésére ezért csak szakember tehet konkrét javaslatot. Még úgynevezett teljes védőcsö­vezéssel készült lakásokban is lehet olyan térelem (fürdőszoba­WC), amelyet itt most „kötött” szerelésként tárgyalunk. Ez szerencsére lakásterületileg csak egészen kis mértékre korlátozódik, de a térelemek teteje és a lakás födéme közé került, rögzített vezetékek bon­ tása is teljesen reménytelen, ezért a térelem csatlakozási pontjától új, pl. falszögletbe szorított vezetékcsatornával kiegészített szerelési módot alkalmazhatunk. Esetleg a 4 cm­es térelemfal egyéb bontások miatti rongálódása, illetve helyreállítási szükségessége lehetőséget ad a villanyszerelés új, modernebb, süllyesztett kialakítására is.

A kötöttnek tekinthető villanyszerelés felújítás tervezésénél komoly műszaki, gazdasági, esztétikai mérlegelés alapján kell dönteni annak módjáról: milyen mértékű bontás kell vagy vehető figyelembe, ezt mennyire lehet, illetve célszerű felhasználni, és az új igények szükség esetén milyen szereléstechnológiákkal valósíthatók meg.

A vezetékek befogadására szolgáló horony mérete általában 30×25 mm széles (a horonyképző betét kizsaluzhatósága miatt befelé szűkül) és 8–10 mm mély. A horony több vezeték-elhelyezési igénynél ennek kétszerese, illetve egészen kivételes esetekben többszöröse is lehet.

A dobozokat 80–90 mm üregekbe rögzítették, amelyek a falon teljesen átmennek, azaz a fal mindkét felületén megjelennek.

Falon kívüli szerelések

Leggyakoribb előfordulása a vezetékcsatornás szerelés. Bontására a nyomvonal megváltozása vagy nagyobb mértékű bővítés, esetleg elavultság, kedvezőtlen megjelenés miatt kerülhet sor. Ma már igen sokféle többrészes vezetékcsatorna kapható idomdarabokkal együtt, beleértve a parapetcsatornákat is. Lakáson belül bilincsre szerelt védőcső, illetve kábelszerű vezetékezés nem jöhet számításba, ilyen csak a sokkal kevésbé exponált közösségi helyiségekben (pincék, padlásterek, gépkocsitárolók) található.

A vezetékcsatornák felerősítéséhez a rögzítő eszközök fejlődése kapcsolható: ez a fúrt lyukba helyezett faliék ­facsavartól a különböző, pl. beüthető műanyag dübelekig vagy a belőtt szegig váltakozik. Utóbbi eltávolítása többnyire csak gyorsvágóval lehetséges. A vezetékcsatorna egyik speciális megoldása volt a szőnyegpadló burkolat és a fal csatakozásnál elhelyezett ún. KLI csatorna, amely a faltól elhúzva a vezetékek kiemelését könnyen lehetővé teszi. Rugalmasan feszül a falhoz, de előfordulhat, hogy oda is ragasztották. Szabványháttere rendezett, de ma már nem gyártják, ezért sérülése esetén pótlása komoly nehézségekbe ütközik, illetve lábazatként szerelt más vezetékcsatornával helyettesíthető.

A vezetékcsatornák, különösen a KLI csatorna alapelemének rögzítése (ebbe van bele­ pattintva a rugalmas fedél) ragasztással történt. (Ezt a rendszert az 1980­as évek végén főleg Budapesten, az ún. „E” típusú épületeknél alkalmazták.)

Falon kívüli szerelés a mennyezeti középlámpahelyek „repülővezetékes” (pestiesen: „majomhinta”) megoldása is. A gyakorlatban már több helyen kiváltották valamilyen módon. Megszüntetésére a mennyezetre erősített vezetékcsatornába is helyezhető a vezeték, amennyiben a középvilágítást nem óhajtják egyéb világítási móddal felváltani (falikarok, állólámpák stb.). A repülővezeték is elfogadottá vált, de ajánlatos helyette a jelenlegi, kapcsolt 2s(+f) dugaszolóaljzatok megszüntetésére a repülővezeték csatlakoztatása céljából sorozatkapcsos kötési módot kialakítani.

A mennyezet alatti világítási csatlakozási lehetőség megoldását abban az időben két dolog indokolta:
• lehetőséget adott a tradicionális középlámpahely kialakításának kényszere helyett a szoba állandó tartózkodási részén a helyi világítás kialakítására;
• a födémpanelek találkozásánál lévő technológiai horonyba befektetett villamos vezeték a hőingadozásból adódó panelszerkezet mozgása miatt idővel megsérülhetett volna.

Lakáson belüli, kevésbé exponált helyeken (kamrákban, WC­kben, fürdőszobákban), valamint közös helyiségekben található a felületre erősített (ragasztott M­falra) vezeték. Kiváltása vezetékcsatornával vagy egyéb, a felújítás során megválasztható szerelési móddal oldható meg.

Fogyasztói főelosztótábla

A lakás áramköreinek vezetékei zárlat, túláram ellen az el­osz­tó­táb­lá­kon elhelyezett készülékekkel vannak védve. Az 1976 előtt épült lakásoknál olvadóbiztosítóval felszerelt elosztótáblák találhatók külön kiképzett földelődobozokkal kiegészítve. A későbbi épületeknél már az újabb szabványelőírásokat kielégítő kismegszakítós (kisautomatás) táblákat szereltek fel, biztosítva a védőösszekötést is. A biztosítók, kisautomaták száma is igen változó, az 1972 előtti 2,2 kW/lakás méretezési teljesítmény figyelembevételével lakásonként 2–4 áramkör létesült. A lakás­alapterület növekedésével, valamint az újabb előírások szerint a méretezési teljesítménynek 3×3,3 kW­ra történő emelésével a lakásáramkörök száma 6–8 áramkörre bővült. Természetesen a fogyasztói főelosztótábla áramköri felépítése a lakások teljes villamosenergia-­felhasználása szerint alakul: pl. villanytűzhely, villamos üzemű forróvíz­tároló (bojler), automata mosógép, villamos fűtés (kiegészítő fürdőszobai fűtés), valamint a világítási és dugaszolóaljzatok száma együtt határozza meg az áramkörök számát A fogyasztói főelosztótáblák az egy­ és háromsarkú kismegszakítók, a kapcsolókészülékek mellett igen gyakran magukban foglalják a lakásbejárati jelzőcsengőt is. Megjelenésükben legtöbbször falon kívüliek, de kísérleteztek – pl. a veszprémi házgyár épülettípusainál – süllyesztett elhelyezésükkel is. Ez utóbbi nem terjedt el, mert a befogadásukra alkalmas műanyag dobozok deformálódását a panelgyártás során nem sikerült kiküszöbölni.

Szerelvények, kapcsolók, dugaszolóaljzatok, nyomók stb.

A szerelvények többnyire süllyesztett kivitelűek, egészen kevés kivétellel, amelyek falon kívüliek. Látszólag ellentmondásos módon éppen a házgyári technológiához kifejlesztett szerelvények egy része készült falon kívül: pl. a padló-­dugaszolóaljzatok. Ezek között a védőföldelést általánosan előíró szabvány megjelenése előttiek vagy süllyesztettek, vagy falon kívüliek, sok a kétsarkú, védőföld nélküli, amelyeket a védőérintkezős váltott fel. Ugyanez vonatkozik az ún. padló-­dugaszolóaljzatokra is. Felújítás során falon kívüli szerelvények használhatóak helyettük, illetve meg kell vizsgálni a korszerű, süllyesztett szerelvények elhelyezhetőségét.

Szinte minden szerelvény a volt KONTAKTA gyár terméke volt, a régebbiek KONTÁL, későbbiekben KONTÁLLUX típusúak. Igen sok lakásban már lecserélték ízlésük szerint a szerelvényeket, különösen a régebbi KONTÁL­okat.

A szerelvények megválasztásánál a házgyári technológiai kötöttségek miatt arra is vigyázni kell, hogy a dugaszolóaljzatok számának növelésére legkézenfekvőbb a kettős szerelvények alkalmazása. Különböző típusok együttes megjelenése (kapcsolók és dugaszolóaljzatok stb.) esztétikai szempontból megfontolandó.

A falon kívüli szerelések egyik rögzítési módja a ragasztás volt, de az egyéb rögzítési móddal együtt is gyakran előfordulhat. A falon kívüli szerelvények felerősítési módja ma is elsősorban a fúrt lyukba helyezett faliék és facsavar.

A mai modern szerelvényeket a megfelelően kialakított süllyesztett dobozokba csavarosan is rögzíteni lehet. A házgyári lakások felújítása során elsősorban olyan szerelvények alkalmazhatók, amelyek körmös rögzítésűek, mivel a csavarok befogadására a panelok dobozai nem alkalmasak.

A szerelvények egy része ma már a csavaros vezetékmegfogó helyett rugós megoldású. Természetesen ezek a házgyári épületeknél is alkalmazhatók, de csak akkor, ha a vezetékezés nem alumínium­, hanem rézerű.

Bővítésnél jól használhatók azok a szerelvények, amelyek falon kívüli kialakításúak, de karmos kiegészítéssel süllyesztett dobozba is rögzíthetők.

Világítótestek

Bármilyen, azaz izzós, fénycsöves vagy energiatakarékos kompakt fénycsöves, illetve hidegtükrös halogén fényforrású lámpatest falra vagy mennyezetre erősítése azonos módon, azaz csavarral, ütvefúrással készült furatba ütött műanyag faliékkel készült. A bontások során találkozhatunk még faékekkel (fürdőszobai térelemeknél találhatók első­ sorban beépített fabetétek), menetes végű lőtt szegre csavarozott lámpával és különböző, pl. mennyezeti lámpadobozba csavart, facsomagba csavart, magába az elembe faliékkel csavarozott, kengyelre akasztott stb. felerősítő-horoggal, csillárok részére.

A világítás korszerűsítésénél a kereskedelemben jelenleg kapható világítótestek kiválasztása egyéni kérdés, mindössze arra kell vigyázni, hogy a lámpatestek fém részeinek érintésvédelméről előírásszerűen gondoskodjunk.

Vigyázni kell arra, hogy bútorra (pl. konyhai felső szekrény aljára) szerelve is lehetnek világítótestek, amelyeknek a vezetékezése a panelos hálózattal összefügg.

Berendezési tárgyak: villanytűzhely, villanybojler, hősugárzó fűtőtest

A gázellátás nélküli területeken a konyhák villanytűzhellyel rendelkeznek. Ezek a lakás nagyságától szinte függetlenül 5,6 kW­osak, egy fázisra kötötten reteszelve, illetve három fázisra kötve üzemelnek. Telepítésük, vezetékezésük általában megfelel a mai előírásoknak, de a felújításnál célszerű felülvizsgáltatni a vezetékhálózatukat és magukat a készülékeket is.

Villamos fűtés, illetve fűtés-kiegészítés általában a fürdőszobákban található, kétsarkú kapcsolóval, dugaszolóaljzatról vagy fix bekötéssel üzemeltetve.

Fentiek a felújítás során valószínűleg nem változnak, szerelésüket a jelenlegi szabványelőírásoknak megfelelően kell felújítani.

Ez a dokumentum eddig 0 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.