Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

2017. október 11.:
Biztonságtechnika a villamosiparban VII.
Rittal, OBO, Eplan tervezői konferenciasorozat - Szeged
Tovább
2017. október 18.:
Biztonságtechnika a villamosiparban VII.
Rittal, OBO, Eplan tervezői konferenciasorozat - Budapest
Tovább
Összes esemény
OBO kábeltartó szerkezetek menekülési útvonalak villamos vezetékrendszereihez
Frissítve: 2017. szeptember 07.
Ez a dokumentum eddig 9 látogatónak tetszett  
Kevesen ismerik – és még kevesebben alkalmazzák – azokat a követelményeket, amelyek a menekülési útvonalak villamos vezetékrendszereire vonatkoznak. Pedig a menekülési útvonalak kialakításával – alapvető biztonsági funkciójukból eredően – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat számos előírása foglalkozik, és ezekből – közvetve – a vezetékrendszereket is érintő, meglehetősen szigorú korlátozások is levezethetők.

Ezek a korlátozások logikusak, hiszen köztudott, hogy a vezetékrendszerekben tűz keletkezhet, és a vezetékrendszer égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek drasztikusan rontják a menekülés és a mentés feltételeit. Nem véletlen tehát, hogy a vezetékrendszerek menekülési útvonalon történő elhelyezését az MSZ HD 60364-4-42 és a Villamos TvMI is szabályozza.

Bár az említett jogi-műszaki szabályrendszer nem teljesen új (pl. az MSZ HD 60364 szabvány 2011, a Villamos TvMI pedig 2015 óta tartalmaz ezzel kapcsolatos részleteket), a hazai gyakorlatban ennek hatása eddig nem nagyon jelent meg. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy az épületek folyosói, így a menekülési útvonalak is eleve praktikus lehetőséget kínálnak a vezetékrendszer gerincnyomvonalainak elhelyezésére, másrészt pedig az, hogy mindeddig nehezen volt „tetten érhető” az, ha az MSZ HD 60364-4-42 követelményei nem teljesültek. A gyakorlatnak ez a szabálytalansága valószínűleg nem került volna a figyelem központjába, ha az építési termékek körébe sorolt kábelek tűzvédelmi teljesítményének igazolására vonatkozó új szabályok (a 305/2011/EU direktívához kapcsolódó MSZ EN 50575 szabvány, 2017. augusztus 11-től) nem lépnek hatályba. Első pillantásra úgy tűnhet, nincs köze a menekülési útvonalak kialakításához egy olyan változásnak, amely alapvetően a kábelek műszaki jellemzőinek igazolására vonatkozik, tehát lényegében a dokumentáció formáját és tartalmát határozza meg. Csakhogy az említett dokumentáció egyértelműen tartalmazza majd a kábelek azon tűzvédelmi jellemzőit is, amelyek mindeddig a háttérben maradtak – és amelyek alapján innentől nyilvánvaló, hogy a szokásos PVC kábelek nem teljesítik a menekülési útvonalakon beépíthető kábelekre vonatkozó, az OTSZ-ből és az MSZ HD 60364 szabványból eredő feltételeket.

Az itt vázolt probléma (amelyről részletesebben a Villanyszaklap augusztusi és szeptemberi számában megjelent cikkekben lehet olvasni) kezelése nem egyszerű. A követelmények teljesítése olyan kábelekkel, amelyek a jogi-műszaki szabályrendszernek megfelelnek, jelenleg nem nagyon lehetséges, mert az ilyen kábelek egyelőre nem képezik az általános termékkínálat részét. A gerincnyomvonalak száműzése a menekülési útvonalakról úgyszintén problémás, elsősorban építészeti szempontokból. Ebben a helyzetben az a műszaki megoldás tűnik leginkább használhatónak, ha a menekülési útvonalakon beépített villamos vezetékrendszereket a menekülésre szolgáló térrésztől valamilyen tűzvédelmi intézkedéssel (pl. tűzvédelmi álmennyezettel vagy tűzvédelmi kábelcsatornákkal) választjuk el. E lehetőség mellett nemcsak az szól, hogy ilyenkor nem kell speciális kábeleket használni a villanyszereléshez csak azért, mert az épület egy kisebb részén (a menekülési útvonalon) csak azzal teljesíthetőek a követelmények, hanem az is, hogy e műszaki megoldás alkalmazásának évtizedek óta kialakult gyakorlata van, pl. Németországban.

Menekülési útvonal védelme tűzvédelmi kábelcsatornával és tűzvédelmi álmennyezettel

A tűzvédelmi kábelcsatorna egy olyan, előregyártott elemekből álló, vezetékcsatornához hasonló szerkezet, amellyel biztosítható, hogy amennyiben tűz keletkezik csatornán belül, annak kísérőjelenségei (láng, hő és füst) meghatározott ideig nem jelenik meg a csatornán kívül. Egyaránt használnak e célra olyan csatornákat, amelyek könnyűbetonhoz hasonló, hőszigetelő tulajdonságú lapokból készülnek, és olyan acéllemez csatornákat, amelyek belső felülete speciális, hő hatására duzzadó anyaggal van bevonva (ld. 1. ábra).


1. ábra: Tűzvédelmi kábelcsatorna. A megjelenésében normál vezetékcsatornához hasonló,acéllemezből készült vezetékcsatorna belső felülete speciális anyaggal van bevonva. Ez a bevonat (bordó színű) hő hatására megduzzad, a benne elhelyezett vezetékeket elzárja az oxigéntől, ezáltal megakadályozza égésüket és a lángterjedést.

E csatornák előnyös jellemzője, hogy kivitelezésük egyszerű, és a csatornában bármilyen tűzvédelmi jellemzőkkel rendelkező kábel elhelyezhető. Hátrányuk, hogy bennük csak viszonylag kis mennyiségű kábel fér el, ezért gerincnyomvonalak védelmére általában nem alkalmasak.

Tűzvédelmi csatorna kialakítható az MSZ EN 1366-5 szabvány követelményeit teljesítő szerkezetekből is, gipszkarton lapokhoz hasonló anyagok felhasználásával, helyszíni kivitelezéssel. E megoldásnál elvileg nagyobb mennyiségű kábel burkolására is van lehetőség. Az MSZ EN 1366-5 szabvány azonban rámutat, hogy pl. kábeltálcával kialakított tartószerkezetek esetében annak vizsgálata is szükséges, hogy a hőterhelés hatására deformálódó vagy leszakadó vezetékrendszerből eredő igénybevétel nem vezet-e a csatorna tönkremeneteléhez. Ez azonban azt is jelenti, hogy nagy mennyiségű kábel védelmére – a jellemzően kábeltálcás vagy kábellétrás tartószerkezet szükségessége miatt – csak akkor használható e műszaki megoldás, ha igazolt, hogy a benne elhelyezett vezetékrendszer tűz hatására nem szakad majd le.

Hasonló szempontokat kell figyelembe akkor is, ha a menekülésre szolgáló térrészt a villamos vezetékrendszertől egy tűzvédelmi álmennyezet választja el (ld. 2. ábra).


2. ábra: A tűzvédelmi álmennyezet (a kép bal oldalán) feladata, hogy az alatta elhelyezkedő menekülésre szolgáló térrészt megóvja a felette keletkező tűz hatásaitól. A tűzvédelmi álmennyezet megjelenése hasonlít a szokásos álmennyezetekhez, de kivitelezésénél eltérő szabályokat kell betartani.

A legnagyobb mennyiségű kábel elhelyezésére ez a megoldás ad lehetőséget. Mivel azonban a tűzvédelmi álmennyezet számottevő terhelést nem képes elviselni (mert statikai szerepe nincs, csak tűzvédelmi), az álmennyezet feletti kábeltartó szerkezetet itt is úgy kell kialakítani, hogy deformációja, leszakadása ne veszélyeztesse az álmennyezet épségét (3. ábra).


3. ábra: A kábeltartó-szerkezetet a tűzvédelmi álmennyezet felett úgy kell kialakítani, hogy hő hatására bekövetkező deformációja, leszakadása ne veszélyeztesse az alatta lévő álmennyezet szerkezeti épségét. A födémközi kábeltartó-szerkezetek kivitelezési szabályait hasonló tűzterheléses vizsgálattal állapítják meg, mint a tűzálló kábeltartó-szerkezeteknél.

Látható tehát, hogy a menekülési útvonalak kialakítására vonatkozó követelményt akár (helyszínen kivitelezett) tűzvédelmi kábelcsatorna, akár tűzvédelmi álmennyezet felhasználásával akarjuk teljesíteni, szükségünk lesz olyan kábeltartó-szerkezetre, amelynek esetében igazolt, hogy tönkremenetele nem veszélyezteti a tűzvédelmi intézkedés (a kábelcsatorna vagy álmennyezet) hatásosságát. E kábeltartó-szerkezeteket nevezzük – a német gyakorlatban meghonosodott elnevezésük alapján – födémközi kábeltartó-szerkezeteknek.

Födémközi kábeltartó-szerkezetek az OBO-tól

A födémközi kábeltartó-szerkezetek tehát olyan kábeltartó-szerkezetek, amelyek esetében igazolt, hogy tűz hatásának kitéve – egy ideig – nem szakadnak le. Bár ez a követelmény hasonlít a tűzálló kábeltartó-szerkezetekkel szemben támasztotthoz, jelentős a különbség a kétféle tartószerkezet között. Előbbiek esetében ugyanis csak az az elvárás, hogy a vezetékrendszer ne szakadjon le, utóbbiaknál viszont a kábeleknek meg is kell tartaniuk az áramvezető képességüket. A jelentős különbségek ellenére annyi hasonlóság azonban mégiscsak van a kétféle tartószerkezet között, hogy megfelelőségüket tűzvizsgálat igazolja, és hogy kivitelezésükkor az átlagosnál több szabályt kell betartani.

Az épületek kábeltartó-szerkezetei végeredményben három nagy csoportba sorolhatóak tűzvédelmi szempontból: a normál, a tűzálló és a födémközi tartószerkezetek csoportjába. Nagyobb, vagy kiürítési szempontból problémásabb épületekben – amelyekben van menekülési útvonal – ezek mindegyike előfordul. Az OBO arra törekszik, hogy az épületek vezetékrendszereinek kialakításához megbízható, komplex megoldásokat nyújtson, ezért termékkínálatában a normál és tűzálló szerelési mód mellett a födémközi tartószerkezetek kialakításához is felhasználható megoldásokat is megtalálhatóak, legyen szó akár kábelbilincses (ld. 4. ábra), akár kábeltálcás vagy kábellétrás rögzítésről. Az e célra használható termékeket az OBO BSS-katalógusa tartalmazza.


4. ábra: Egy egyszerű bilincses födémközi tartószerkezet. A födémközi tartószerkezetek alkalmazása nem feltétlenül jelent plusz költséget a vezetékrendszer kialakítása szempontjából, de a kivitelezésnél be kell tartani a rendszer létesítésére vonatkozó szabályokat. Ezek fontos eleme a tartószerkezet és az álmennyezet közötti minimális távolság, amely azt hivatott biztosítani, hogy a hő hatására megereszkedő vezetékrendszer se terhelje a tűzvédelmi álmennyezetet.

Hangsúlyozni kell, hogy – a tűzálló kábeltartó-szerkezetekhez hasonlóan – a födémközi tartószerkezetek létesítésénél is speciális szabályokat kell betartani. További információval az OBO ügyfélszolgálata áll az érdeklődők rendelkezésére, az alábbi elérhetőségeken:

OBO Bettermann Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
2347 Bugyi, Alsóráda 2.

Telefonszám: 06 29 349 000
E-mail: info@obo.hu

Ez a dokumentum eddig 9 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.