Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Mennyi munka van még az ajánlott tervezői díjszabás véglegesítéséig?
Frissítve: 2017. május 24.
Ez a dokumentum eddig 15 látogatónak tetszett  
Az ajánlott díjszámítás tortaszeletek összerakásából fog állni, ebből tevődik össze a beruházás teljes tervezői tortája. Az egyes mérnöki feladatoknak ajánlott és tételesen rögzített díjtételei vannak, így az építtető érti, hogy mire ajánlkozunk, és a tervezők is tudják, mit kell megcsinálniuk, s ezért miféle díjazás illeti meg őket – mondta el Kovács István, az MMK korábbi alelnöke, akit a készülő új díjszámítási rendszerről kérdezték.
Az Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer (ÉMTSZR) megalkotását és a hozzá kapcsolódó ajánlott tervezési díj piaci bevezetését a 1567-es kormányhatározat írta elő. Mi a díjszámítás alapja, számítási elve, logikája?

A két szakmai kamara küldöttgyűlése tavaly decemberben elfogadta az új tervezési-szolgáltatási rendszer, az úgynevezett ÉMTSZR koncepcióját. Ez kilenc fázisban és az ahhoz tartozó három ütemben – engedélyezési tervkészítés, kiviteli tervkészítés és a létesítmény megvalósításának felügyelete –, és mintegy hetven-nyolcvan sorban részletezi és foglalja egységes rendszerbe épületek vonatkozásában a megrendelhető mérnöki tervezési szolgáltatásokat. A teljes folyamat valamennyi résztvevő tervezőjének szolgáltatási feladata világosan rögzített. Pontosan tudható tehát, hogy egy szakági tervező vagy egy építész az adott tervfázisban mit szolgáltat a projekthez, alapszolgáltatásként mi rendelhető meg tőle. Most meg kell alkotnunk – hasonló részletezettséggel, mint ahogyan azt a feladatmeghatározás tartalmazta – a mérnöki szolgáltatásokhoz tartozó tervezési díjarányt. Minden feladatnak meghatározzuk tehát a javasolt százalékos értékét az egész beruházáshoz, azaz a száz százalékhoz képest, a többi közt a nyolcadik fázis – az objektum megvalósulásának felügyelete – azon elvégzendő feladatait és ajánlott díjait is, amelyek már nemcsak a tervezőre, hanem a műszaki ellenőrre is vonatkoznak.

A díjszámításban is az alapfeladatokat határozzák meg?

Igen, ez jelenti a száz százalékot, és vannak projekt-, szakma- vagy megbízó-specifikus külön feladatok, amely külön százalékkal, pluszként rakódhatnak hozzá a díjhoz. Sokat beszéltünk arról, hogy ez az ajánlott díjszámítás voltaképpen tortaszeletek összerakásából fog állni, ebből tevődik össze a beruházás teljes tervezői tortája. Az egyes mérnöki feladatoknak ajánlott és tételesen rögzített díjtételei vannak, így az építtető érti, hogy mire ajánlkozunk, és a tervezők is tudják, mit kell megcsinálniuk, s ezért miféle díjazás illeti meg őket. Amit most készít a két kamara, az egy köztes állapot lesz a jelenleg használatos MÉDI és a valamikor bevezetésre kerülő, tiszta HOAI-rendszerű (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure) díjszámítás között.

Mit jelent ez a köztes állapot?

Magyarországon más a gyakorlata a tervezői ajánlat elkészítésének, mint Németországban, s ezeket a hazai specialitásokat figyelembe kellett vennünk. Idehaza általában a tervezői ajánlatkérés a generáltervezőhöz kerül, aki kilencven százalékban az építésztervező. Ő azután – sokszor a szakági tervezők megkérdezése nélkül is – összeállítja tervezési ajánlatát. Németországban mindez nem így történik: ott nem egymást figyelik árgus szemmel a szakágak, hogy kinek mennyi jut, hanem mindenki pontosan meghatározza – és ehhez kitűnő segédletek állnak a mérnökök rendelkezésére – a saját díjalapját, majd kiszámolja belőle a tortaszeletét. Az együttműködő szakági tervezők nem egymás tervezési díját figyelik árgus szemekkel, hanem bízva a korrekt szakági ajánlatadásban, elfogadják azt. Mindenki elvégzi a maga saját kalkulációját, és precízen kiszámítja a tervezői díjat. A köztes állapot úgy valósul majd meg a magyar gyakorlatban, hogy lesz egy adatbázisból történő számítás, valamint egy egyedi, szakági díjszámítás.

Hogyan lehet adatbázisból számolni? Léteznek efféle hazai benchmarkok?


Úgy lehet, ha rendelkezésünkre áll valamiféle megbízható, jól használható, konszenzussal elfogadott adatbázis, amit az épülettervezésben közreműködő alapszakágak – statikusok, építészek, gépészek és villamos tervezők – alkalmazhatnak. Németországban, ahonnét egyébként az ÉMTSZR honosítási példáját vettük, ez az adatbázis a hosszú évtizedek óta folyamatosan fejlesztett és nagy pontosságú BKI Baukosten.

Első lépésben mi ennek adatbázisát táblázatokba foglalva, épülettípusokra bontva elemeztük: miből, mennyiért készül egy-egy épület. Azt találtuk, hogy nem lehet egységes szorzóval a németországi bekerülési költségeket – amelyek természetesen épülettípusonként eltérők – Magyarországra adaptálni. Ahhoz, hogy nekünk is legyen egy tervezéshez jól használható adatbázisunk, széles körű szakági egyeztető fórumot hívtunk össze, amelyen részt vett az ÉVOSZ, a TMSZ, az építész kamara, valamint a mérnöki kamara valamennyi, a díjszámításban érintett szakmai tagozatának képviselője. Megnéztük, hogy a BKI ajánlotta díjakból mennyi lehet a magyarországi díj. Áttekintettük hetvennégy épülettípust, majd konstruktív viták és egyeztetések után úgy álltunk fel végül, hogy a résztvevők mindegyik azt mondta: ahhoz a részletezettséghez, amihez használni akarjuk, jó és elégséges adatbázist sikerült összeraknunk.

Rendelkezésünkre állt ezek után egy összdíj-alap, amit elkezdtünk tovább finomítani. Szétválasztottuk magas- és mélyépítési, illetve infrastruktúrális részarányokra, hogy a résztvevő szakágak ezek alapján rakhassák össze a maguk tortaszeleteit. Az infrastrukturális részarányban az Épületgépészeti- és az Elektrotechnikai Tagozat – több egyeztetést követően – megállapodott, ők is épülettípusonként határozták meg azt, hogy például egy kórház, iskola vagy egy lakóépület megvalósításánál mekkora lehet az épületgépész, és mennyi a villamos tervezési részarány.

Miután ezen is túljutottunk, hátra volt még az úgynevezett 300-as költségcsoport, ami a magas- és mélyépítési tervezési munkákat tartalmazza. Ott ezt már nem kellett szétbontani, mert egy számítási algoritmus határozza meg, hogy mennyit kalkulálhat az építésztervező, s mennyit a tartószerkezet tervező. Természetesen e számítási algoritmus meghatározásánál, csakúgy, mint az egyes fázisokra jutó díjarányok meghatározásánál figyelembe vettük a németországitól eltérő hazai gyakorlatot. E pillanatban ott tartunk, hogy a mérnöki kamara alapszakágai egyetértésre jutottak a számítási algoritmus tekintetében, azaz számolni tudjuk a statikának, a gépészeti munkáknak és az elektromos tervezési feladatoknak az adott épületen belüli tervezési díjalapját és a konkrét mérnöki díjazását.

Mekkora nagyságrendű munka van még hátra az ajánlott díjszabás véglegesítéséig?


Az általunk már elfogadott egységes ajánlással az építészekhez kell mennünk, s velük is meg kell állapodni. Ez nyilván vitákon keresztül történik majd, de biztos vagyok abban, hogy végül megállapodásra jutunk. Ha valóban így lesz, akkor készen van az úgynevezett adatbázisból történő számítás, amelynek segítségével egy generáltervező ki tudja számolni – a tervezési ajánlathoz szükséges pontossággal – a tervezési díjat. De ahogy említettem, az igazi az lenne, ha a szakági tortaszeletekből tennénk az egészet össze. Az algoritmus egyeztető tárgyalás során mi mérnökök szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is alakuljon ki az a tervezői etika, hogyha egy generáltervező egyedül ad ajánlatot és valamilyen áron elnyeri a komplex tervezési munkát, érvényesüljön az az etikai elv, hogy a szakágak együtt sírnak és együtt nevetnek. Ha csökkenteni kell a díjat, akkor arányosan csökkenjen, ha pedig emelkedik, akkor arányosan emelkedjen. Nagyon fontos lenne elérnünk, hogy a komplex tervezés során egyik szakág se érezze azt, hogy a másik nyerészkedni akar az ő kárára.

Milyen „rangra” fog emelkedni az ajánlott díjszabás a magyar jogrendben?

Az ÉMTSZR-t most már tényleg nagyon rövid időn belül átadjuk a kormányzatnak kodifikálásra. Ennek végeredményeként rendelet-szintű jogszabály születik majd az új tervezési rendszer alkalmazásáról, figyelembe véve azokat a jogszabály-módosításokat is, amelyek ezzel együttjárhatnak. Az ÉMTSZR során utalás történik a hozzátartozó díjra is, amely a kamarák ajánlása szerint egységesen ugyanaz lesz. Nagyon fontos elmondani, hogy mi most több feladatot végzünk el, mint idáig, s ha nem számoljuk azokat a műszaki ellenőrzési, tervezési felügyelethez köthető feladatokat, amelyek a díjszámításnak mintegy harmadát teszik ki, a maradék engedélyezési és kiviteli tervezési feladatok is legalább harminc-ötven százalékkal nagyobb teljesítményt kívánnak meg a mérnököktől, mint ez idáig. Ezt a fokozottabb teljesítményt a díjszámításban is érvényesíteni szeretnénk.

Látjuk, hogy mennyit kér ezért a tervezési feladatért egy német mérnök, s tudjuk azt is, hogy ők ugyanazt az épületet csaknem kétszer akkora díjalapból számolják ki mint mi, ami hozzánk képest tovább növeli tervezési díjukat. A két szakmai kamara és a szakágak közötti egyeztetési feladat, hogy mennyire közelíthetünk egy németországi tervezési díjhoz. A MÉDI-ben szereplő díjak ma a németországi honoráriumok – azonos teljesítésre vetítve – felét érik el. Mi most egyrészt többletfeladatok ellátására is vállalkozunk, másrészt hetven-nyolcvan százalékban igyekszünk a német díjtételekhez felzárkóztatni a piacon érvényesíthető hazai honoráriumokat. Nem szabad elfelejteni, hogy a mérnöki tervezési díjban olyan állandó költségelemek jelennek meg, mint a rezsi, a hardver- és szoftverfejlesztés költségei, és ezek mértéke Európában szinte mindenütt azonos, tehát a „zsebbe jutó” tervezési díjban még mindig nagy lesz a különbség.

Az ÉMTSZR épületekre vonatkozik. Mikor készülhet el a rendszer 2.0 változata, ami már a „sajátos” építményfajtákat (közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, stb.) is tartalmazza?

Azt gondoltam, mindenki kezét-lábát törve fogja követni az épülettervezésben zajló ÉMTSZR és díjszámítási eseményeket. Nem így történt. A „sajátos” szakágak tekintetében eddig még nem sikerült az áttörés, nem az látszik e pillanatban, hogy e mérnöki szakmák annyira akarnák a tervezői rendszerváltást. A helyzet szerintem akkor változik majd meg, ha az épülettervezési ÉMTSZR és díjszámítás sínre kerül – kodifikálják és rendeletbe foglalják. Onnantól kezdve azonban várhatóan gyors lesz a felzárkózási igény a „sajátos” építményfajták mérnökei körében is. A díjszámítási rendszer megalkotásáért egyébként hatalmas erők mozdultak meg köztestületünkben, és ígéretes, a negyvenes korosztályt képviselő fiatal mérnököket is sikerült bevonnunk a munkába. Ők lesznek majd e munka folytatói, hiszen a díjszámítási folyamat nem állhat meg, ez egy állandóan fejlődő organizmus lesz. Az előttünk álló következő lépés pedig az, hogy leüljünk az építészekkel és befejezzük a munkát. Abban viszont nem látok tisztán, hogy ez pontosan mikor abszolválható, mert az építész kamarában korántsem folyik olyan lendülettel a díjszámítás megalkotása, mint a miénkben.

Mi ennek az oka?

Részint pontosan tudják ők is, hogy a díjszámítás megalkotása közös érdekünk, ugyanakkor viszont az építészeket az utóbbi időszakban érte néhány komoly sokkhatás. A négyzetméter körüli hercehurca máig is tart, és ez az építészek energiáit bizony alaposan leköti, bízunk abban, hogy az első félévi rendeletalkotási feladatok közé időben együtt be tudjuk nyújtani!

Forrás: www.mmk.hu
Ez a dokumentum eddig 15 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.