Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
Frissítve: 2016. november 15.
Szerző: Fülöp Miklós
Ez a dokumentum eddig 73 látogatónak tetszett  
Közhelyszámba megy, hogy felgyorsult és megváltozott a világ. Ez így is van, ám ezeknek a változásoknak - a számos előnye mellett - nagyon sok negatív hatása is van, amely a műszaki tervezés területére is kihat, ezekről beszélgettünk Kun Gáborral, tagozatunk elnökével.

Egy egyszerűnek tűnő kérdésre adandó válasz néha annyira összetett, hogy egy egész beszélgetést alapozhatunk rá. Tegyünk hát kísérletet arra, hogy összefoglaljuk, milyen kihívásokkal kell ma szembenéznie egy tervezőnek.

Valóban, jelentősen megváltozott az utóbbi években, évtizedekben a műszaki tervezés gyakorlata és háttere Magyarországon. Ezek egy része természetes, a technológia fejlődése és az informatika jelentős térhódítása által diktált változások, amelyek megjelennek a termékekben, az eszközökben, a módszerekben és a tervezés metodikájában is. 20 éve a kézzel rajzolást felváltotta a számítógéppel való tervezés, amely mindennapi gyakorlattá vált. Jelenkori változás a háromdimenziós tervezés megjelenése, amely jelentős szellemi kapacitást, eszközigényt és nem utolsó sorban, munkaerőt kíván.

Ha jól gondolom, az épületinformáció-modellezésre, azaz a BIM-re gondol?

Így van, a BIM terjedőben van és a jövőben egyre nagyobb teret fog hódítani. Ez a vállalkozásoknak beruházást jelent emberi erőben, élő munkában, eszközben, szoftverben, technikai háttérben, és ha ez beruházást igényel, akkor ehhez források kellenek. Egyelőre nem alakult ki a megfelelő a helye a hazai piacon, nem egzaktak a követelmények sem, nem egyértelműen meghatározott, hogy mi az elvárás és mi a szolgáltatás tartalma. Ehhez kapcsolódóan nem igazán alakultak ki az árak sem, mert nem pontosan definiált, hogy ki mit vár el és mit kap a díj ellenében, illetve milyen mértékű az a díj, aminek ellenében ezt elvárhatja.

Mit nyer az építőipar és mit nyer a tervező a BIM-mel?

A BIM a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés során is használható, nem kérdés, hogy rengeteg előny nyerhető általa. A megfelelő tartalommal feltöltve, minden szakma érintett. Nagy előnye az ütközésvizsgálat – épületelemek, vezetékek, hálózatok, berendezések elhelyezésének egyeztetlenségéből adódó ütközések, kivitelezési problémák megelőzhetők általa. Nagyon jelentős előrelépés lenne, ha ezeket meg lehet takarítani, jelentős költség, munkaidő spórolható meg. Ennek a nyertese egyértelműen a kivitelező, aki bontási, átépítési munkáktól menekül meg, emellett a saját hatékonyságát növeli. Nyertese az építtető, mert rövidebb idő alatt, jobb minőségben lehet megvalósítani a beruházásokat. Viszont a legkevesebbet a tervező nyer, akinek sok munkabefektetése van és kevesebb nyeresége, mert az ő díja a hasznon növekedésével nem, vagy alig változik. A haszon nem nála jelentkezik, holott az ő munkája alapján indul a folyamat.

Szóval még nem egyértelműen pozitív a BIM megítélése?

Ezt nem mondanám, de jelenleg még nem kiforrott a rendszer, amelyben használnunk kell, egy fejlődő, változó szakaszban vagyunk. Jelenleg még okoz nehézségeket az együtt dolgozó partnerek munkájában és adódnak nehézségek a programok, szoftverek együtt vagy nem együttműködéséből is. Pl. az építészek által széleskörűen használt ArchiCAD, valamint a gépész, statikus és a villamos tervező által használt Revit közötti kommunikáció még nem mindig működik jól, ami adatvesztéssel és pluszmunkával jár. Egy biztos, hogy előbb-utóbb minden szereplőnek alkalmaznia kell a BIM-et. Jelenleg is vannak ez irányú EU-s kötelezettségvállalásaink, így a közbeszerzések bizonyos körénél alkalmazni kell! Nagy projekteknél elő van írva a BIM használata, de már a magánépíttetők is igénylik és előírják - az ajánlatkéréseknél és a tervezési szerződésben erre kötelezettséget kell vállalni.  Egyszóval mindennapi gyakorlattá kezd válni, amely kihívás a szakmának.

Milyen példák említhetők még a tervezőket érintő változások közül?

Az utóbbi időben általánossá vált az az építési metódus, amely során a megbízást elnyerő vállalkozó megtervezi (vagy megtervezteti) és megépíti a létesítményt, ebben az esetben a tervezés és a kivitelezés egy kézben van. Ez azt jelenti, hogy a tervezés sokszor az építés alatt párhuzamosan zajlik, a terv nagyon sok változásnak van kitéve, sok tényező módosítja azt, ami egy klasszikus módon történő tervezésnél nincs így. Ez a korábbitól eltérő munkavégzést jelent számunkra is. Ez a metódus visszahat arra, hogy a tervezőnek állandóan készenlétben kell állnia, úgy kell teljesítenie. Viszont a tervezők, részben az anyagi elismerés mértékéből következően, nincsenek abban a helyzetben, hogy egy-egy projektre „ráállva” csak annak szenteljék az idejüket. Ezért párhuzamosan számos kötelezettségüknek kell eleget tenniük, de egy fenékkel, annyi lovon nem lehet ülni. A tervekbe hibák csúszhatnak, ami nem is tud igazán jó lenni a folyamatos változások miatt, a változások pedig hatnak egymásra a különböző szakágak között is. A kivitelezés során sok szakkivitelező dolgozik, amit a mai építésvezetés már nem lát át teljesen. Egymás mellett dolgoznak az egyes szakiparok, akik sokszor nem vesznek tudomást egymásról, mindenki a saját kötelezettsége után megy.

Miért változik meg a terv menet közben?

Sokszor azért mert a vállalkozásba adás sem teljesen homogén módon, nem egyszerre történik meg. A sok szereplő, aki egy-egy munkarészletet vállalnak fel, nem egyszerre kapják meg a megbízást. Például az épületgépész kivitelező az utolsó pillanatig versenyezteti a hűtőgépeket, a légkezelőket és onnan vesz, ahonnan a legolcsóbban, a legjobb kondíciókkal kapja meg. Eközben a villanyszerelés megy előre, lehet, hogy legyártották már a kapcsolószekrényt, amikor kiderül, hogy 100 kW-tal kisebb vagy nagyobb a teljesítménye, menet közben megváltozik a műszaki tartalom.  Nem úgy, mint régen, amikor megterveztünk egy létesítményt, elkészültek és a polcra kerültek a tervek, akkor azt kellett megépíteni, manapság nem így van. Sokszor az építtető sincs a helyzet magaslatán, nem tudja megítélni a tervek alapján, hogy tényleg arra van-e szüksége, ahogy halad az építkezés az igényei akkor fogalmazódnak meg vagy változnak meg. De számos más oka is lehet a tervek változásának.

Azt is mondhatnánk, hogy egy fix dolog van, a változás. Viszont a rendszer olyan, hogy minden mindenre hat és ebben kell léteznie a tervezőnek. Manapság igényik az állandó közreműködését, viszont a díjazása a tervre vonatkozóan van megállapítva, amely egy egyszeri terv elkészítését jelentené. Ezzel szemben addig kell dolgoznia vele, ameddig be nem fejeződik a kivitelezés, miközben a tervezés végeztével, a tervek „leszállítása” után, a kivitelezés megkezdésével ő már a következő, második-harmadik másik terven dolgozik. Így szétaprózódik, ami ahhoz vezet, hogy nagyon rossz feltételek mellett kell magas színvonalon dolgozni.

Mi az oka, hogy a szakágak nem közelednek, hanem távolodnak egymástól?

Magyarországon valamikor nagy tervező cégek voltak, ahol egy fedél alatt több szakág dolgozott egy szervezetben, így könnyebb volt az egyeztetés és az érdekeltség is közös volt. Mára ez megváltozott, kis irodák dolgoznak egymás mellett, mindenféle – egyébként hatékony – kényszerkapcsolat nélkül, kis túlzással egymásról tudomást sem véve.

A villamos egy kiszolgáló szakág. Ahhoz, hogy villamos terv kelljen, ahhoz épület kell, ahhoz, hogy legyen mit ellátni energiával, ahhoz berendezések, gépészet kell. A sor végén vagyunk mindenképpen, így minden változás minket érint a legjobban. Ha az utolsó pillanatban változtat a gépész, vagy szól, vagy nem szól az elektromosnak. Vagy ha szól is, nem biztos, hogy a van még lehetőség átvezetni a változást, ezáltal a minőség sem javul. A hiba pedig tovább gyűrűzik, ami valamikor majd kiderül és akkor ismét foglalkozni kell vele.

Összetett munkamódszerek, jelentősen megváltozott munkakörnyezett, fokozott elvárások – vajon a tervező munkadíja követi ezeket a változásokat?

Van egy gondolatom, ami nem látszik megvalósíthatónak: a díjazásnak is két részből kellene megvalósulnia, egyrészt az alaptevékenység díjazásából, hogy megtervezek valamit, a másik része pedig ez ehhez kapcsolódó ráfordításokból adódik, amit a tervezőtől pluszban kérnek és igényelnek. Jelenleg ez nem így van, mert az alapdíjért elvárják a teljes közreműködést, aminek nincs meg a fedezete. Hiába zajlik egyfajta paradigmaváltásnak nevezhető folyamat, ha ezt nem követi a szakma megítélésének, elismerésének változása.

Mit tud tenni a tervező a díjak változásáért?

Ameddig a piac úgy működik, hogy a rendelkezésre álló kapacitáshoz képest nincs túl sok munka, vagy annyi munka, ami ezt jelentősen meghaladná, addig semmit. Mert a tervezők igyekeznek kifacsarni magukat a végtelenségig azért, hogy munkát kapjanak, hogy előállítsák a szükséges árbevételt, ami szükséges a létükhöz. A tervezés manapság messze nem olyan profitábilis tevékenység, hogy annyi nyereséget termeljen, hogy akár csak az ésszerű és szükséges technikai fejlesztésre alapot teremtsen. Itt visszautalnék például a BIM-re: az egy drága játék, annak a szoftver- és gépigénye van, annak meg kell teremteni az alapját, hogy abba be lehessen fektetni. Az villamos tervezők általánosságban is rosszabb körülmények között dolgoznak, mert ezzel a munkával ma nem lehet olyan profitot termelni.

Ki segíthet ebben?

Hogy ez nemzetgazdasági méretben is problémát jelent azt a politika is felismerte. Született egy kormányhatározat is, amely az építőipar átszervezését és fejlesztését, a jogszabályi háttér módosítását célozta meg. Ennek vannak olyan konkrét lépései is, mint a nagy port kavart 300 m2 alatti alapterületű lakóépületek építésének háttérszabályozását megváltoztató kormányrendelet.

A Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Építész Kamara pedig lépéseket tesz a német hátterű tervezési, beruházási szisztéma módszereinek az átvétele, amely egy új mérnök díjszabás kialakítását célozza. Ennek az alkalmazása előrelépést jelenthet, de átvinni a gyakorlatba nagyon sok nehézséget jelent. Egyrészt van egy kialakult gyakorlat, amelynek megvan a jogszabályi háttere, amely nem az elképzelt rendszerre támaszkodik, másrészt a tevékenységünket is át kell alakítani. Szóval ez egy jó elképzelés, amely hazai megvalósítására van szándék és törekvés, de ez egy hosszú távú feladat.  Jó hír, hogy a fő elvek azért Magyarországon sem ismeretlenek, hiszen a német beruházások jó része ezzel a módszerrel valósul meg.

Számos változásra rávilágított a beszélgetésben, amelyek kihívásként állnak a tervezők előtt, azonban úgy tűnik, hogy a megoldást nem másoktól kell várni.

Valóban. A tervezésnek a felfogását, a körülményeit, a munkamódszereit kéne valahogy átalakítanunk, hogy alkalmazkodni tudjuk a megváltozott helyzethez. Viszont ez a tervező társadalomtól is kívánna némi következetességet, mert az, hogy mit lehet megcsinálni velünk az rajtunk is múlik. Mit vagyunk hajlandók felvállalni, milyen körülmények között és milyen feltételekkel az rajtunk is múlik. Ha egységesebben tudnánk képviselni az érdekeinket, akkor az jobb eredményhez vezetne, de eléggé atomizált és széttagolt ez a szakma. Pedig nekünk kellene egységesebben fellépni, megfogalmazni a céljainkat, érdekeinket, elképzeléseinket, annak nyilvánosságot adni, megszervezni magunkat, mert az jellemző, hogy sodortatjuk magunkat az eseményekkel és ezáltal kevés a remény, hogy javítsunk a körülményeinken.

Ha lennének emberek, akik ezt átgondolják, megpróbálnak nyilvánosságot adni a gondolataiknak, mások ezt átvennék, akár a vállalási díjak, akár vállalkozás feltételeinek tekintetében. Mondjuk azt, hogy nem tudjuk elfogadni, hogy lehetetlen határidőkel, lehetetlen díj ellenében vállaljuk a munkát. Mondjuk azt, hogy nem! És ha a második és a harmadik is nemet mond, akkor ez indikálhat változást. Ez igaz az „ingyenmunkára” is. Ingyenesen kérnek egy ajánlatot, amivel dolgoznom kell két napot, kimegyek a helyszínre, megnézem, kitalálom, hogy mit kellene csinálni és összeállítok egy ajánlatot és egy fillért sem fizetnek érte. Miért van az, hogy bármilyen más szolgáltatásért, például a telefonszervizben az állapotfelmérésért, lehet pénzt kérni, fizetnek érte, de a tervező nem kérhet? Mert az én időm nem kerül pénzbe, az ingyen van? Tőlem elvárják, hogy álljak rendelkezésre és köszönjem meg, hogy dolgozhatok. Ez egy értékítélet: a mi időnk nem drága, sőt ingyen meglehet kapni. Az ügyvéd sem ad tanácsokat ingyen, de a tervezőt meglehet kérni, hogy adjon egy ajánlatot, ami ha tetszik a megrendelőnek, akkor lehet, hogy megbíznak a munkával. Annak reményében kell napokat rászánnunk, hogy talán megkapjuk a munkát. Ezért mondom, hogy nekünk kell a saját érdekeinket megfogalmazni és megfelelően képviselni. Ez óriási változás lenne, hiszen magában a tervezői társadalomban ez a kézség nincs meg. Ez a társadalom a rendszerváltás után alakult ki ebben a formában, mert azt megelőzően nem létezett. Akik ezzel kezdtek foglalkozni, azok kényszervállalkozás formájában tették ezt, mert megszűnt az állásuk az állami tervezőcégeknél és örülniük kellett, hogy munkát kaphattak, ezen az alapon fejlődött és így néz ki most.

Az interjút Fülöp Miklós készítette.
Fotók: Papp Tibor

Ez a dokumentum eddig 73 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Lászlófalvi József2016. december 14 - 15:03:27
A cikket olvasva, vannak benne igazságok, DE, lenne néhány észrevételem:

- MInt az MMK elektrotechnikai tagozat elnöke lépést, intézkedést tehetne/kezdeményezhetne abban, hogy csak is azok és csak azok kaphassanak "VILLAMOS TERVEZŐI" jogosultságot akik erre szakmailag alkalmasak. A mindennapi szakmai/kivitelezői életben számtalan alkalommal "találkozom"olyan villamos tervvel ami igazából túl az alapvető szakmaiságtól sem a hellyel, sem más szakmai valósággal nincsenek még csak "köszönő viszonyba" sem. Ilyenkor hallom azt az élces villamos szerelésben jártas szakmunkástól, hogy: "na ezek nevezik magukat mérnöknek és tervezőnek". Szóval ilyenkor tényleg az jut eszemben:
- az, hogy valakinek van mérnöki végzettsége az az MMK-tól független,
-az, hogy az illető nem áll a szakma teljes ismeretében, sokszor még az alapok ismerete finoman szólva kívánni valót hagy, az is az MMK-tól független, NA DE
- AZ, hogy az illetőnek még villamos tervezői jogosultsága is van amiről az MMK tehet, na ezt kellene kellőképpen megregulázni, így talán halvány remény lehetne a villamos tervezők (és a szakmájukhoz értők)szakmai rangjának visszaállítására és a piaci helyzet a tervezői munka valós értéken történő elismertsége megfizetése reális dolog lehetne!!

Hisz az ilyen szakmailag kevés tudással rendelkező "tervező" egyrészt alapjaiban ássa alá a szakma elismertségét, sőt még a munkadíját is leviszi, hogy egyáltalán kapjon/kaphasson tervezői munkát!! Aztán majd a szakkivitelező a helyszínen megoldja ahogy tudja a hibás hiányos tervből fakadó problémát!! (és még ezt lehetne tovább .......)

Üdvözlettel: Lászlófalvi József
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Szilágyi Miklós2016. december 18 - 14:18:48
Figyelemmel olvastam Kun Gáborral készült interjút, és sok igazságot találtam benne. Ugyanakkor azt is éreztem, hogy a fő problémát (szakági tervek minősége, egyeztetés hiánya) más területekre, illetve kialakult sajátos körülményekre tolja, reményt, megoldást a BIM térnyerésében lát.
Lehet, hogy a reményből valóság lesz, de addig is élni kell, olyan (szakági) tervek nyomán, melyekből korrektül lehet beruházni és kivitelezni. Való igaz, a tervezők nem komplex tervezőirodákban, hanem külön-külön dolgoznak, úgy, hogy sok esetben személyesen nem is találkoznak , sok esetben elmarad az egyeztetés, a tervek összefésülése, de kérdezem: kin múlik, hogy ez ne így, hanem „normális” módon történjen?
Sajnos a jelenség ma már általános, szakmailag toppon lévő tervezők szarvashibáktól hemzsegő terveket adnak ki röstelkedés nélkül, melyre korábban még a legelvetemültebb tervező sem volt hajlandó. Ami a szakmaiságot illeti, van igazsága Lászlófalvy Józsefnek a tervezői jogosultságok következetlen, esetenként jogosulatlan kiadásában.
Magam is ismerek 6-7 olyan tervezőt, akinek nincs semmilyen erősáramú végzettsége, de már a 266/2013 Kormrend hatálya alatt (melyben a követelmény egyértelmű : okleveles villamosmérnök, villamosmérnök épületvillamossági szakirány) kaptak tervezői, kevésbé súlyos esetekben ME, vagy FMV jogosultságot.



Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Papp Antal József2017. január 16 - 15:19:00
ERŐSÁRAMÚ SZAKMAI ISMERETEKKEL ÉS TERVEZŐI GYAKORLATTAL NEM RENDELKEZŐ GYENGEÁRAMÚ VILLAMOSMÉRNÖKÖK (A FELTÉTEKHEZ NEM KÖTÖTT "V" JOGOSULTSÁG LAZA KISZÓRÁSÁNAK KÖVETKEZTÉBEN) FELELŐS TERVEZŐKÉNT JELEN ÁLLÁS SZERINT SIMÁN ALÁÍRHATNAK OLYAN TERVEKET, AMIKET NEM IS ŐK KÖVETTEK EL.
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Radványi László2017. március 20 - 20:51:06
Tisztelt Kollégák!
Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem a megildást minden elképzelhető fórumon. Érdekes megkötés, hogy tervezői engedélyt csak a rendeletben említett végzettséggel rendelkező kollégák kaphatnak, mely hatálya alá tartozik az automatika. Eközben sokan vagyunk, akik kifejezetten automatika szakon végeztünk, s mivel nem teljesítjük a feltételeket, így tervezői engedélyt nem kapunk. A rendelet rákényszerít minket arra, hogy más égisze alatt végezzük el a munkát, ezzel jelentős anyagi,- és prezstis veszteséggel.
Remélem, olvassátok e bejegyzést, s sikerül módosítatni ezt az esztelen megkötést.
Köszönettel.
RL
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
HorGa2017. április 24 - 13:08:05
Tisztelt Kollégák!

Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, mert úgy érzem nem azon múlik egy terv minősége, hogy erős vagy gyenge arámú mérnök volt-e a tervező.
Persze alapszakomat tekintve én is gyengeáramon végeztem, automatika szakirányon, így mondhatnánk, hogy ezért érzem sértésnek mikor azonosítják a rossz minőségű terveket a gyengeáramú mernökökkel. Legalább ugyan annyi rossz és jó minőségű tervet láttam már mind két részről. Nap mint nap találkozunk olyan tervekkel (kivitelező cégnél dolgozom) amit erősáramú kollégák terveztek, közel 10 éve visszavont szabványok alapján. És igazán ez bizonyítja szerintem, hogy az önképzés hiányában és a hanyagságban kellene keresni a probléma gyökerét, nem pedig abban, hogy 10, 20 vagy akár 30 éve ki milyen diplomát szerzett. A minimálisan elvárható szabvány ismeret is hiányzik nagyon sok tervezőnél (tisztelet a kivételnek), és nagyon sok kollega azt várja, hogy majd a villanyszerelő vagy a kivitelező cég saját tervezője megoldja ezt a problémát, aminek következtében tényleg nagyon sokszor nevetség tárgyává teszik magukat. Mindig lesznek olyanok akik fillérekért adnak ki sablon terveket telis tele hibákkal a kezük közül, ez amíg világ a világ valószínű így is lesz. El kell fogadni azt, hogy fejlődik a világ, fejlődnek az igények és hogy versenyképesek legyünk nekünk is fejlődnünk kell.
És zárásképpen egy József Attila idézettel búcsúznék, ami úgy érzem pontosan ide illik:
"Bár a munkádon más keres –
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes."

Üdvözlettel: Horváth Gábor
A hozzászólással egyetért:
Radványi László
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Szilágyi Miklós2017. augusztus 14 - 13:39:19
Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem mostam egybe, nem azonosítottam a rossz minőségű terveket a gyengeáramú tervezőkkel, csupán a tervezői engedélyek következetlen, a jogszabályi előírásoktól eltérő kiadását kifogásoltam.
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.