Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
A modern villámvédelem jelentősége és sajátosságai
Frissítve: 2016. április 28.
Ez a dokumentum eddig 39 látogatónak tetszett  
A villámjelenségek tanulmányozása közben a szakemberek sok hasznos szabályt alkottak, amelyek betartása nagy valószínűséggel védelmet nyújt a közvetlen villámcsapások ellen, de a villám közvetett hatásainak kivédése még nem terjedt el széles körben.

A cikk a Mérnök Újság 2016. március-áprilisi számának Construma mellékleteként megjelent anyag bővített változata, amely elsősorban a nem szakmai közönség számára íródott. Az e-villamoson önálló részenként tesszük közé az alábbiak szerint:

I. Az épületvillamos kiviteli terv
II. Az áramszolgáltatói hálózatra történő csatlakozás
III. Lakásvilágítás
IV. A modern villámvédelem jelentősége és sajátosságai
V. Napelemes megújuló energia hasznosítási lehetőségek a háztartásokban
VI. Épületautomatika – intelligens otthonok
IV. A modern villámvédelem jelentősége és sajátosságai

Nem csak az emberekre, hanem az egyéb élőlényekre is igaz az a megállapítás, hogy ösztönösen félnek a villámlásoktól. Ez a természeti jelenség a tudományos megfigyelések ellenére sajnos még ma is kiszámíthatatlannak mondható, ha egy villámcsapás konkrét becsapódási helyét, illetve megtörtének időpontját szeretnénk meghatározni. Napjainkra már nagyon sok mindent megismertünk vele kapcsolatban, mert sikerült kideríteni a keletkezésének valódi okait, továbbá a fellépését kísérő káros hatásokat. A villámjelenségek tanulmányozása közben a szakemberek sok hasznos szabályt alkottak, amelyek betartása nagy valószínűséggel védelmet nyújt a közvetlen villámcsapások ellen, de a villám közvetett hatásainak kivédése még nem terjedt el széles körben.


Itt kell megemlíteni egy laikus állampolgári vélekedést, amely szerint nem szükséges védekezni a villámcsapások ellen, mert azok úgyis csak nagyon ritkán fordulnak elő. Ezek miatt sokan nem tarják fontosnak a villámvédelmi (VV) rendszerek létesítését, illetve a már meglévő rendszerek műszaki állapotával nem törődnek. Társadalmilag káros az e fajta vélekedés. További nehézséget jelent az, hogy a villámvédelem fogalma alatt jellemzően csak a külső villámvédelmi rendszert értik, és nem ismerik a másodlagos hatások károkozásait.

A villámcsapás fizikájának megismerésével párhuzamosan változott, és kibővült a kapcsolódó szabványok műszaki tartalma. A kezdeti időkben a lakóépületeket és egyéb építményeket érő közvetlen villámcsapásnak csak két veszélyes hatása mutatkozott meg:
- mechanikai rombolás;
- tűz keletkezése.

A korai villámvédelmi szabványok a következő jellemzők szerint alakították ki az építmények külső védelmi rendszerét:
- a környezetükhöz képesti magasságuk;
- a tetőszerkezet valamint a tetőfelszín gyúlékonysága, illetve azok fémtartalma;
- a bennük tartózkodó emberek létszáma;
- az építményekben folytatott technológia tűzveszélyességének mértéke.

Munkájuk megkezdése előtt a villámvédelmi tervezők építészrajzos, valamint tűzveszélyességi osztályba való besorolási adatokat kaptak, és ezek alapján készítették el a terveiket. Az építményeken a villámvédelmi felfogó rudakat és vezetékeket a szakmai szabályok szerint meghatározott legvalószínűbb villámbecsapási pontokra helyezték el. Az elkészített védelmi rendszereket először az átadáskor, majd attól kezdve meghatározott időnként, arra jogosult felülvizsgálóknak kell időszakosan ellenőrizniük szemrevételezéssel és műszeres méréssel. Megállapításaikat kötelesek jegyzőkönyvben rögzíteni. Ezt nevezhetjük klasszikus, vagy más kifejezés alapján, nem norma szerinti villámvédelemnek.

A modern villámvédelem szakmai tartalma nagyon kibővült az újkori kutatásoknak köszönhetően. Azt már régen is tudták, hogy a hirtelen fellépő, illetve megszűnő villámáramok maguk körül elektromágneses tereket keltenek, és ezek feszültséget indukálnak a környezetükben található fémtartalmú anyagokban. Csak az elektronikus berendezések széleskörű elterjedése révén vált nyilvánvalóvá, hogy a villámcsapások másodlagos hatásai ellen is kell védekezni. Az építményekbe csatlakozó elektromos installációs kábeleken:
- maradék villámáramok juthatnak be, akár egy távolabbi külső épületből is;
- meredek homlokú tranziens feszültséghullámok is érkezhetnek az épületbe.

Az igaz, hogy az említett másodlagos hatások csak a ritkán előforduló zivataros időkben lépnek fel, de - tekintettel a drága elektronikus készülékekre és alkatrészekre (ilyenek nemcsak a TV és video készülékekben, de fali-kazánokban, a mosógépekben, egyéb háztartási eszközökben is vannak - károkozásuk megengedhetetlen. A villámvédelemben paradigmaváltás történt!



A jelenségek következményei elleni védekezés a legújabb, ún. norma szerinti villámvédelem fejezeteibe tartozik. A villámvédelmi rendszerek korábban alkalmazott feladatköre kibővült. Továbbra is megmaradt a külső épületrészek közvetlen villámcsapás elleni védelme, de hozzájött a belső anyagi, kulturális, szolgáltatási értékek megóvásának feladata is. A norma szerinti villámvédelmek létesítése estén már nemcsak műszaki jellemzőket vizsgálnak a szaktervezők, hanem gazdasági, üzemeltetési, és emberi tartózkodási szempontokat is.

A védelmek szakmai tartalmát az MSZ EN 62305:2011 szabványok tárgyalják, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI). Ezeket kötelező, illetve ajánlatos betartani. A szakmai gyakorláshoz kiegészítő jogosultságú vizsgákat kell letenniük a villamos tervezőknek illetve a villámvédelmi felülvizsgálóknak. Külön kiemelendő a tűzvédelmi tervezők szerepe, akik meghatározóan fontos adatokat szolgáltatnak a norma szerinti VV rendszerek tervezéséhez.

A norma szerinti szabványokban a korábban megszokottól eltérő új kifejezések, fogalmak és számítási tevékenységek találhatók. A villámcsapás hatásai következtében fellépő károsodások:
- D1: élőlények sérülése, (elsősorban az emberekre, de adott esetben a haszonállatokra is vonatkozhat);
- D2: fizikai károsodás épületeken belül is (tűz, robbanás, mechanikai rongálódás, stb.);
- D3: épületekben lévő belső rendszerek meghibásodása.

A felsorolásban megemlített lehetséges károsodások, kárfajták miatt az építményekben négy fajta veszteség (L1; L2; L3; L4) léphet fel. Villámvédelmi szempontból fő követelmény lett az emberi élet elvesztésének (L1) vizsgálata, mert azt mindhárom fajta károsodási típus veszélyeztetheti. További veszteségfajta lehet a közszolgáltatás kiesése (L2), a kulturális örökség elvesztése, pusztulása (L3), és a gazdasági értékek elvesztése, megsemmisülése (L4).

A norma szerinti (kombinált) villámvédelem létesítésének egyik fő feladata az említett károsodások elkerülése, amely általában műszakilag lehetséges, de ehhez kellő alapossággal elvégzett kockázatelemzéssel meg kell határozni a keletkező veszteségfajták fellépésének kockázati értékeit, és általában villámvédelmi intézkedésekkel csökkenteni kell a nagyságukat:
- R1: az emberi élet elvesztésének kockázata;
- R2: a közszolgáltatás kiesésének kockázata;
- R3: a kulturális örökség elvesztésének kockázata;
- R4: a gazdasági értékek elvesztésének kockázata;

Villámvédelem tervezésekor az emberi élet elvesztésének kockázatát szinte mindig ki kell számolni, bár ez alól a jogszabály néha megengedhet felmentést. A villámvédelmi szabványok, az OTSZ és a TvMI vonatkozó részei előírják a felsorolt kockázati tényezők megengedett legnagyobb értékeit. A tervezők feladata az, hogy az egyes kockázati értékek a megengedettnél ne legyenek nagyobbak, és ezt a külső- és belső villámvédelmi rendszerekre vonatkozó műszaki intézkedések segítségével érhetik el.

A belső villámvédelem részben abból is áll, hogy az épület külső falán (zónahatáron) átmenő elektromos kábelekre kisméretű túlfeszültség-védelmi eszközöket telepítünk, amelyek képesek levezetni az építményekbe vezetéken érkező villám-részáramokat. Segítségükkel megvédhetjük az érzékeny és nagy értékeket képező számítástechnikai, szolgáltató, élet- és vagyonvédelmi, stb. elektronikus berendezéseket. Beépítésük elkerülhetetlen, mert egy család számára nagy anyagi veszteséget jelentene a drága TV tönkremenetele, vagy a számítógépen tárolt emlékképek megsemmisülése. Villámvédelem alkalmazása minden elektronikus berendezést tartalmazó családi házra, lakóépületre, kórházra, informatikai központra, stb. építményekre ajánlott, miután a túlfeszültség szinte minden épületet fenyeget. A védelmi rendszerek megtervezésére nem képesek az erősáramú szakmában egyébként nagy gyakorlattal rendelkező öreg szakik, hanem feltétlenül szükséges az új tudással rendelkező tapasztalt mérnökök bevonása. A mai villámvédelmek tervezését, kivitelezését és ellenőrzését kizárólag csak jogosultsággal rendelkező villamos szakemberek végezhetik, a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben leírtak szerint.


Ez a dokumentum eddig 39 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Lászlófalvi József2016. április 26 - 14:14:18
Tisztelt Olvasók!

A cikket elolvastam és a "tetszett" gombbal fejeztem ki véleményemet. Ami viszont arra inspirált, hogy néhány mondattal hozzászóljak az a következő: Igaz, hogy a szabvány általában lakóépületekre van vonatkoztatva és az is igaz, hogy minden egyes más jellegű épületre, műtárgyra, stb. nincs teljes körűen kidolgozva és elfogadva a lehetséges villámvédelmi kialakítás. Tudom, hogy sokak ilyenkor azt gondolhatják, hát ekkor kell tervezés során alkalmazni a szakmai tudást. Én ezzel a hozzászólással arra szeretném a T. Kollégákat ösztönözni, hogy ezen fórumon minden érdeklődővel megosztanák akár tervezésük során, vagy kivitelezésük során a gyakori/általános - tól eltérő villámvédelmi tervezésüket/kivitelezésüket. Egyrészt,ismeret megosztás céljából, illetve mint szakmai fórum esetleg mások hozzászólásával, szakmai vitáival lehetne az ismereteket kiterjeszteni, bővíteni!
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Kondics Imre2016. április 30 - 14:27:46
Nem értek egyet azzal, hogy:

a) nincs "nem értek egyet gomb". Csak egyetérteni pedig önámítás.

b) nincs szerző, aki vállalja az esetleges kérdéseket, kritikákat (felelős szerkesztő van?),

c) a CTRL C/V elég. Legalább a cikkíró haladjon a korral. Már nem B és C. Már nem tűzveszélyességi osztály.

d) a másodlagos hatások nem csak zivatartevékenység eredményeként jönnek/jöhetnek létre (fizika, 7. osztály),

e) óriási tévedés, hogy a norma szerinti villámvédelemmel jelent meg a belső villámvédelem,

Amiatt meg csak sajnálkozom, hogy mind összesen 7-en böktek a gombra. Összesen egy olvasó gondolta, hogy neki tényleg tetszik és ezt meg is fogalmazta. Hiszen az, hogy ráböktek a gombra, még nem jelent semmit. Ez is csak önámítás, igaz, hogy digitális! Szóval korszerű?!
Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.