Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

2017. október 11.:
Biztonságtechnika a villamosiparban VII.
Rittal, OBO, Eplan tervezői konferenciasorozat - Szeged
Tovább
2017. október 18.:
Biztonságtechnika a villamosiparban VII.
Rittal, OBO, Eplan tervezői konferenciasorozat - Budapest
Tovább
Összes esemény
Villámvédelmi vizsgakérdések
Frissítve: 2015. május 12.
Szerző: Dely Kornél [ e-mail ]
Ez a dokumentum eddig 94 látogatónak tetszett  
A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata külső szakértő bevonásával kidolgozta a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben megfogalmazott, Vn kiegészítő tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges villámvédelmi vizsgakérdéseket.

A vizsgakérdések hat csoportba tartoznak az alábbiak szerint:

-          MSZ EN 62305:2011 szabványból 4 kérdéscsoport;
-          OTSZ 5.0 tűzvédelmi szabályzatból 1 kérdéscsoport;
-          MSZ 274 szabványból 1 kérdéscsoport.

Az MMK szervezésű írásos vizsgákon mindegyik csoportból lesznek kérdések. A vizsga írásbeli formában lesz megtartva, és részben teszt jellegű, részben pedig kifejtős kérdésekre kell jó válaszokat adni.

A vizsgakérdéseket közzétesszük az MMK honlapján is, amint a hozzá kapcsolódó technikai-átfutás tevékenységét a honlapon elvégzik.

Vizsgára jelentkezni az MMK honlapon leírtak szerint lehetséges.

(Korábbi villámvédelmi közleményünket ide kattintva olvashatja.)

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (I. RÉSZ) 

101. Mi a villámvédelmi zóna rövidítése? 
102. Melyik az elfogadható kockázat jele?
103. A védendő építményt érő villámcsapás milyen károsodásokat okozhat az építményben?
104. A védendő építményhez csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám milyen károsodást okozhat az építményben?
105. A védendő építmény környezetét érő villámcsapás milyen veszteséget okozhat az építményen belül?
106. Kockázati szempontból a villámvédelem akkor szükséges, ha:
107. Építmények esetén milyen védelmi intézkedés megtétele szükséges a fizikai károsodás csökkentésére?
108. Rövid idejű első (pozitív vagy negatív) kisülésnél az egyes villámvédelmi szintekhez (LPL) tartozó áramcsúcs értékek hogyan viszonylanak egymáshoz?
109. Melyik villámvédelmi zónában, vagy zónákban kell a d védőtávolságot betartani a túl nagy mágneses erőtér elleni védelkezés érdekében??
110. Egy adott villámvédelmi szint esetén mi határozza meg a gördülő gömb sugarát?
111. Időbeli lefolyását nézve, milyen alakú a rövid idejű első kisülés?
112. Milyen káros hatásai vannak a villámáramnak?
113. Melyik villámparaméter befolyásolja a villámvédelmi levezető melegedését?
114. Melyik villámparaméter befolyásolja a talpponti melegedést?
115. A villám által keltett elektrodinamikus erő nagysága mitől függ?
116. Milyen túlfeszültségvédelmi eszközöket (SPD) ismer?
117. A villám elektromágneses impulzusa elleni védelmi intézkedések által meghatározott villámvédelmi zónák elhelyezkedését ábrázolja épület esetén.
118. Fejtse ki a villámáram elektrodinamikai erőhatás keletkezésének okait és előfordulási helyét a villámvédelmi rendszereken belül.
119. Hány fajta villámvédelmi szintet ismer? Milyen módon aránylanak egymáshoz a villámparaméterek az egyes szintek esetén?
120. Ismertesse a legkisebb áramcsúcs és a gördülőgömb értékek kapcsolatát az egyes villámvédelmi szintek esetén.
 
AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (II. RÉSZ) 

201. Mit értünk fizikai károsodás (physical damage) alatt?
202. Mit kell figyelembe venni a veszélyes események (dangerous event)  szempontjából?
203. Mit értünk városi környezet (urban environment) alatt?
204. Mit értünk elővárosi környezet (suburban environment) alatt?
205. Mit értünk vidéki környezet (rural environment) alatt?
206. Mit nevezünk társadalmi szempontból fontos kockázatnak?
207. A védendő építményt érő villámcsapás során milyen fajta veszteséggel kell számolni az épületen belül?
208. Az építménybe csatlakozó vezetékbe csapó villám milyen fajta károsodást okozhat az építményben?
209. Milyen fajta károsodást okozhat a védendő építmény környezetébe csapó villám az építményben?
210. Az építménybe csatlakozó vezetékbe csapó villám milyen fajta veszteséget okozhat az építményben?
211. Milyen fajta károsodást okozhat a védendő építményhez csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám az építményben?
212. Az építménybe csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám milyen fajta veszteséget okozhat az építményben?
213. Az építménybe csatlakozó vezetéket érő villámcsapás károsodás-forrásnak mi a jele?
214. Milyen fajta veszteség léphet fel a védendő építményben az építményhez csatlakozó vezetékbe csapó villám esetén?
215. Mennyi az emberi élet elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az MSZ EN 62305-2:2012 szabvány szerint?
216. Mennyi a közszolgáltatás kiesésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az MSZ EN 62305-2:2012 szabvány szerint?
217. Mennyi a kulturális örökség elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az MSZ EN 62305-2:2012 szabvány szerint?
218. Mekkora értékei lehetnek a villámsűrűségnek Magyarországon a TvMI alapján? (villámcsapás/km2 év)
219. Mit vesz figyelembe az elhelyezkedési tényező?
220. Hogyan befolyásolja az építménybe csapó villám által okozott fizikai károsodás valószínűségét (PB) a villámvédelmi rendszer?
221. Mitől függ annak a valószínűsége (Pu), hogy a csatlakozóvezetékbe csapó villám a védett épületen belül, élőlények sérülését okozza?
222. Mitől függ annak a valószínűsége (PV), hogy a csatlakozóvezetékbe csapó villám, a védett épületen belül fizikai károsodást okoz?
223. Mit vesz figyelembe a környezeti tényező (environmental factor) ?
224. Az építmények környezetükhöz képesti elhelyezkedési viszonyára (location factor) hány lehetőséget ad a szabvány?
225. Milyen módon befolyásolja a kockázatot a pánikveszély (level of panic) ?
226. Ha a padló vagy talaj felületének fajlagos ellenállását (contact resistance of surface resistance of soil or floor) megnöveljük, akkor a kockázat…
227. Milyen módon aránylik a villámcsapás miatt fellépő túlfeszültség nagysága a kapcsolóelemek működtetése által keletkező túlfeszültséghez?
228. Kockázati tényezők meghatározásának szempontjából, egy többfajta tevékenységű részeket tartalmazó építmény egyetlen villámvédelmi övezetként való kialakítása …
229. Több övezetből álló építmény (multi-zone structure) esetén, hogyan határozzák meg az építmény kockázati tényezőit?
230. Több szakaszra osztott csatlakozó vezeték esetén (partitioning of a line into sections), hogyan határozzák meg a vezeték kockázati tényezőit?
231. Sorolja fel, hogy egy építmény esetén milyen kockázatok (risks to be evaluated) meghatározására lehet szükség!
232. Sorolja fel az emberi élet elvesztéséhez tartozó kockázati összetevőket, azok forrását is figyelembevéve!
233. Sorolja fel a közszolgáltatás kieséséhez tartozó kockázati összetevőket, azok forrását is figyelembevéve!
234. Sorolja fel a kulturális örökség elvesztéséhez tartozó kockázat összetevőit, azok forrását is figyelembe véve!
235. Sorolja fel a gazdasági veszteséghez tartozó kockázat összetevőit, azok forrását is figyelembe véve!
236.  Adja meg és értelmezze a kockázati összetevők kiszámításának alapösszefüggését! 
 
AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (III. RÉSZ) 

301. Mi az LPS (Lightning Protection System)?
302. Melyik szabványsorozat vonatkozik a villámvédelmi rendszer elemeire (alkatrészeire)?
303. Az LPS mely részét tekintjük felfogórendszernek (air-termination system)?
304. Az LPS esetében mit értünk védett tér alatt?
305. Mekkora a huzal kivitelű felfogóvezetők legkisebb megengedett átmérője?
306. Össze kell-e kötni egymással a tető szintjén az egyes felfogórudakat?
307. A 120 mm átmérőjű műanyag szellőzőcső 30 cm-rel nyúlik a lapostetőt védő felfogóháló síkja fölé. Szükséges-e védett térbe helyezni?
308. A felfogó tetőtől való eltartási távolságának meghatározása a tető anyagától függ. Mit értünk a „tető anyaga” alatt?
309. A villámvédelmet az épület tetején felfogóvezetőkből kialakított háló biztosítja. A felfogóvezető érintkezhet-e a tetőfelülettel?
310. Olyan tetők esetében, ahol a rendeltetésszerű használatból fakadóan személyek jelenlétével kell számolni, ...
311. A villámhárító mely részét tekintjük levezetőnek (down-conductor) ?
312. Ha a természetes levezető folytonosságát méréssel kell igazolni, akkor a természetes levezető legalsó és legfelső pontja közötti átmeneti ellenállásnak mekkora lehet a maximális értéke?
313. Hány független áramúton kell a villámáramot a felfogótól a földelőhöz vezetni?
314. Miért javasolt a levezetők szimmetrikus elhelyezése az épület körül?
315. Érintkezhet-e a levezető az épület oldalfalán lévő éghető hőszigeteléssel?
316. Milyen magasan kell elhelyezni a vizsgáló összekötő (test joint) bontható mérési helyét?
317. Melyik esetben ajánlatos bontható mérési helyet (test joint) kialakítani?
318. Melyik állítás igaz a bontható mérési helyre (test joint)?
319. Melyik módszer nem alkalmazható a betonvasalás villámvédelmi célú folytonosságának biztosítására?
320. Mi a földelőrendszer (earth termination system) feladata?
321. Melyik anyag nem alkalmazható földelőként?
322. Össze kell-e kötni a különböző építmények villámvédelmi földelőit egymással?
323. Milyen távolságon belül kell összekötni a villámvédelmi földelőket más célú földelőkkel?
324. Milyen módon lehet összekötni a villámvédelmi földelőket?
325. Mekkora a földelő megengedett legnagyobb szétterjedési ellenállása?
326. Adott épület esetén az érintésvédelmi valamint a villámvédelmi célú potenciálkiegyenlítések (lightnng equipotential bonding)  szabályait  miként kell figyelembe venni?
327. Mikor szükséges a villámhárítóval (LPS) rendelkező épületekbe belépő kifeszültségű hálózat villámvédelmi potenciálkiegyenlítése?
328. Milyen módon lehetséges a villámhárítóval (LPS) rendelkező épületekbe belépő vezetőképes hálózatok potenciálkiegyenlítése?
329. Mit értünk biztonsági távolság (separation distance) alatt?
330. Hol kell figyelemmel lenni a villámvédelmi vezetők kiemelt korrozió elleni védelmére?
331. Mely anyagok közvetlen érintkezése megengedett a villámhárító levegőben lévő részein?
332. Összeköthetők-e közvetlenül a levegőben a villámhárító rézből és alumíniumból készült részei?
333. A szabvány értelmében hol kell számolni veszélyes érintési feszültséggel (dangerous touch voltage) ?
334. Elhanyagolható-e a veszélyes érintési feszültség (dangerous touch voltage) kialakulásának veszélye, ha a levezető feladatát az épület folytonossá tett homlokzati fémburkolata látja el?
335. A szabvány értelmében hol kell számolni a veszélyes lépésfeszültséggel (dangerous touch voltage) ?
336. Milyen kiegészítő követelmény vonatkozik robbanásveszélyes létesítmények (structures with risk of explosion) földelőjére (earhing) ?
337. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében a védett teret (protected volume) …
338. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében…
339. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében a folytonosságot hegesztéssel, forrasztással, vagy préseléssel (sajtolással) kell biztosítani…
340. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében a veszélyes megközelítés (másodlagos kisülés - dangerous sparking)  elleni védekezés… 
341. Mekkora a felfogó elhelyezési távolságának szabványos értékei?
342. Milyen épületmagasság feletti épületek esetében szükséges az épület oldalán az oldalirányú villámcsapások ellen felfogót kialakítani?
343. Sorolja fel a villámvédelmi fokozatokat, kezdve a nagyobb biztonságot nyújtó fokozattal!
344. Sorolja fel, hogy a kockázatelemzés milyen, az LPS-sel összefüggő intézkedéseket rögzít!
345. Sorolja fel a villámhárító (LPS) részeit!
346. Milyen - a fokozatól függő - jellemzőkkel bírnak az egyes villámvédelmi fokozatok?
347. Milyen - a fokozatól független - jellemzőkkel bírnak az egyes villámvédelmi fokozatok?
348. Sorolja fel azokat a követelményeket, amelyeket a bontható mérési helynek teljesítenie kell.
349. Sorolja fel a földelők típusait (elrendezéseit) és adjon egy-egy példát.
350. Sorolja fel, mely tényezők befolyásolják a biztonsági távolság nagyságát (a szabvány képlete alapján)!
351. Milyen gyakoriséggal kell a norma szerinti villámvédelmi rendszer időszakos felülvizsgálatát elvégezni, az MSZ EN 62305-3:2011 szabvány szerint?

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (IV. RÉSZ) 

401. Mi a célja az SPM-nek (Surge Protecton Measurex)?
402. Melyik elméleti alapmodellre épül a villámvédelmi zónakoncepció (LPZ - lightning protection zone)?
403. Csak LPZ1 villámvédelmi zónát tartalmazó LEMP elleni védelmi rendszerben kell-e elhelyezni túlfeszültség-védelmi eszközt (SPD), és ha igen, akkor hová?
404. A villamos szerkezetek lökőfeszültség-állóságára vonatkozóan mely szabványsorozat tartalmaz információt?
405. Két, egymástól 300 m távolságra lévő épület azonos sorszámú villámvédelmi zónáiban levő készülékeket árnyékolt jelátviteli vezeték köt össze, amelyet mindkét végpontján földeltünk (az épületek összekötő hálózata /bonding network/ útján). Elhagyható-e az árnyékolt vezeték túlfeszültség-védelme? 
406. Az SPM részeként az MSZ EN 62305 a földelőre milyen szétterjedési ellenállás értéket javasol?
407. Az SPM részeként milyen földelő alkalmazása javasolt elektronikus rendszereket tartalmazó építmények esetén?
408. Mit nevezünk összekötő hálózatnak (bonding network)?
409. Hol célszerű sugaras összekötő hálózat kialakítása?
410. Milyen típusú eszköz  a szikraköz?
411. Milyen típusú eszköz  a  varisztor?
412. Melyik SPD működésekor alakulhat ki utánfolyó zárlati áram?
413. Miért szükséges a védelmi rendszert alkotó SPD-k koordinációja?
414. Nyitott végű hálózatok esetében az utolsó túlfeszültség-levezető (SPD) mögötti vezetékszakaszon a lökőfeszültség meghaladhatja az utolsó SPD védelmi szintjét. A számítások során az utolsó SPD és a védendő végkészülék közötti mekkora vezetékszakasz esetén lehet feltételezni az alábbi összefüggés teljesülését: UP/F ≤ UW (ahol UP/F az SPD védelmi szintjének és az SPD bekötővezetékén eső feszültségnek az összege, UW pedig a végkészülék lökőfeszültségállósága) ?
415. Az LPS I fokozatba sorolt épület 3 fázisú TN-C betáplálást kap. Az MSZ EN 62305 egyszerűsített méretezési szabálya szerint (az egyszerűsített hálózatképből levezetve), az 1. típusú SPD egy "pólusa"  hány kA villámáram levezetésére legyen alkalmas?
416. Az LPS I fokozatba sorolt épület 1 fázisú TN-C betáplálást kap. Az MSZ EN 62305 egyszerűsített méretezési szabálya szerint (az egyszerűsített hálózatképből levezetve), az 1. típusú SPD hány kA villámáram levezetésére legyen alkalmas?
417. A koordinált túlfeszültség-védelmi eszközökből álló rendszer …
418. Melyik szabvány tartalmazza az SPD-k vizsgálati követelményeit?
419. Az SPM részeként mi a jelentősége az átgondolt nyomvonalkialakításnak?
420. Milyen intézkedéssel alakítható ki villámvédelmi zónahatár?
421. Mit takar az  az SPD rövidítés?
422. Mely szabványsorozatok tartalmaznak információt a fogyasztókészülékek lökőfeszültség-állóságára?
423. Hogyan telepíthető robbanásveszélyes övezetben SPD?
424. Miért célszerű az építmény vasbeton szerkezeteinek villámvédelmi célú felhasználása az SPM szempontjából?
425. Sorolja fel, hogy az SPM-et milyen részek, illetve intézkedések alkotják!
426. Ismertesse az LEMP elleni védelmi rendszerhez szükséges földelőrendszer feladatát és ajánlott típusát az elektronikus berendezéseket tartalmazó építmények esetén.
427. Sorolja fel, hogy a villám által keltett EM impulzusok milyen csatolások útján veszélyeztetik a villamos és elektronikus rendszereket!
428. Sorolja fel, hogy milyen intézkedések szükségesek az SPM megvalósításához!
429. Mi a célja a túlfeszültség-védelmi eszközök koordinációjának?
430. Megegyezik-e az energetikai vezetékek, illetve a jelátviteli vezetékek lökőhullámokkal szemben alkalmazott koordinált túlfeszültség-elleni védelmének létesítési és kiválasztási szabálya?

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (OTSZ) 

501. Az OTSZ villámvédelmi rendelkezései a felsoroltak közül melyikre nem vonatkoznak?
502. Az OTSZ szerint a villámcsapások hatásaival szembeni védelem megfelelő, ha az R2 kockázat határértéke:
503. Villámvédelemmel kell ellátni azt az ideiglenes létesítményt, objektumot melynek fennállási ideje:
504. Mitől függ a nem norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatának gyakorisága?
505. "Mikor kell a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel biztosítani?"
506. Mikor kell az OTSZ 12. mellékletének táblázatában előírtakat alkalmazni?
507. Mely kockázatokkal szembeni védelmet kell biztosítania a norma szerinti villámvédelemnek?
508. Az emberi élet elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint nem ideiglenes építmény esetén.
509. A közszolgáltatás kiesésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint nem ideiglenes építmény esetén.
510. Az emberi élet elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke  az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint ideiglenes építmény esetén.
511. A közszolgáltatás kiesésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint ideiglenes építmény esetén.
512. Mi a norma szerinti a villámvédelem definíciója az 54/2014 (XII.5) szerint?
513.  Mikor kell norma szerinti villámvédelmi rendszert tervezni?
514. Mi szerint  kell felülvizsgálni a nem norma szerinti villámvédelmi rendszert?
515. Mikor nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni?
516. Mikor megfelelő a villámcsapásokkal szembeni védelem ideiglenes jellegű épületeknél?
517. " Milyen gyakorisággal kell a nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést felülvizsgálni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból?"
518.  Mikor (milyen esetekben) kell a nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést felülvizsgálni?

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (MSZ 274) 

601. Az MSZ 274 szabvány alapján rendeltetés szerint mely épületek tartoznak a Kiemelt épület csoportba?
602. Az MSZ 274 szabvány alapján rendeltetés szerint mely épületek tartoznak a Tűz és robbanásveszélyes csoportba?
603. Az MSZ 274 szabvány alapján becsapási veszélyt növelő hatással lehet számolni olyan építmény esetén,
604. Az MSZ 274 szabvány alapján a fémből készült szobrokat
605. Az MSZ 274 szabvány alapján a körítőfalak anyaga szerinti csoportosításban az éghető falat a
606. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi felfogó fokozatának meghatározásához a következő csoportokat használjuk:
607. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi levezető fokozatának meghatározásához a következő csoportokat használjuk:
608. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi földelés fokozatának meghatározásához a következő csoportokat használjuk:
609. Az MSZ 274 szabvány alapján a Normál felfogórendszer jele
610. Az MSZ 274 szabvány alapján L4 levezető fokozat esetén az eredő vízszintes áramút hossza nem lehet több, mint
611. Az MSZ 274 szabvány alapján vizsgáló összekötő alkalmazása
612. Az MSZ 274 szabvány alapján mit nevezünk természetes levezetőnek?
613. Az MSZ 274 szabvány alapján hogyan számoljuk ki az eredő vízszintes áramút hosszát?
614. A nem norma szerinti villámvédelmi rendszereket milyen szabvány, illetve rendeletek alapján lehet megtervezni?
615. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi rendszer földelési ellenállásának "r" tényezőjét hogyan számoljuk ki?
616. Az MSZ 274 szabvány alapján a V3 Normál felfogórendszer jellemzőit ismertesse.
617. Az MSZ 274 szabvány illetve a 9/2008. ÖTM rendeletben lévő villámvédelmi előírások között milyen koncepcionális különbség van?

Ez a dokumentum eddig 94 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Szőcs Géza2015. május 12 - 23:16:19
Szép hosszú lista. Hol található meg az anyag amiből egyértelműen fel lehet készülni ?www.arepwatches.com
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Dely Kornél2015. május 13 - 12:51:01
Az MSZ EN 62305:2011 szabványsorozatban (4 db), az 54/2011. (XII. 5.) BM rendeletben, az MSZ 274 szabványban és a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletben.
Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.