Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
BME Q épület
Frissítve: 2010. szeptember 13.
Ez a dokumentum eddig 70 látogatónak tetszett  
Egy nagyon érdekes, mai építés. Az épületbe a BME utóbbi évtizedekben legjobban növekvő, mára legnagyobb, két kara került: a Villamosmérnöki és Informatikai (VIK), és a Gazdaság- és Társadalomtudományi (GTK). A VIK esetén a Kar szomszédos I épületével együtt majdnem a teljes Kar az Info-Parkba került, a Q épületbe lesz a Kar alaplaboratóriuma, illetve egy különleges tisztatér-laboratórium is.
A Q1-Q2 épületek története immár közel 20 éves. Előbb az elmaradt Budapesti EXPO épületei lettek volna, majd építészmérnöki és pedagógiai épületek, majd csak építész oktatási épület. A PPP-programok hullámával előbb három épület, majd kettő, végül ezek közül a Q1 kerül most átadásra: gazdaságtudományi és informatikai oktatási célokra.

A Q épület területe, mint az elmaradt EXPO fejlesztés centruma, az elmúlt mintegy két évtized alatt számos fejlesztési elképzelést, zsákutcát élt meg. Ezeknek talán csak egy közös koncepcióeleme volt: hosszú távon mindig az itt működő egyetemek (ELTE és BME) épületeiről volt szó.

Az elmaradt EXPO-épületek helyett, a ’90-es évek közepén, a BME részére egy informatikai, egy építészmérnöki, valamint egy pedagógiai épületet terveztek ide. Ezek közül az első 1998-ra meg is valósult (még klasszikus állami beruházásként), ez jelenleg a BME I épülete. (Ez egyébként nagyjából együtt készült el az ELTE északi tömbjével, míg az ELTE déli tömböt rá három évre adták át.) Az építész és pedagógiai épületek projektjei az építési engedélyezési terv fázisáig jutottak, majd elhaltak.

2004-ben, az országos felsőoktatási PPP-programokkal került elő újra e terület továbbfejlesztése. Időközben viszont a BME kari, oktatási súlypontjai is átalakultak, illetve a korábban elképzelt felsőoktatási trendek nem igazolódtak. (Ekkor indult meg hazánkban az ún. bolognai-folyamat.) A pedagógiai épület koncepció már fel sem vetődött, míg az Építészmérnöki Kar – komoly belső viták után – inkább a történelmi K (központi) épületben való maradás mellett döntött. Ezután a BME többi hét kara közül kettő vállalta a projekt (anyagi és szervezési) terheit, így végül a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar távlati ideköltöztetéséről született döntés. E két kar igényeinek BME-n belüli egyeztetése 2005 szeptemberében kezdődött, sajátos módon erre a BME-n belül írásos megállapodás is született. A két kar jelentős saját forrással hozzájárult már az építész programtervek elkészítéséhez is.


Közbeszerzési eljárás, 2007. június 6-i szerződéskötés

A közbeszerzési eljárás 2006 áprilisában indult meg, és 2007 májusában zárult le.
2006-ban még három épület (engedélyezési terv részletezettségű) tervei készültek el: a Q1 oktatási épület a két egyetemi kar számára, valamint a Q2 irodai épület és a Q3 mélygarázs – jórészt a Q1 beruházás terheit csökkentő 20 éves hasznosítási projektekként. Ezek közül a Q3 részprojekt már a közbeszerzési eljárás tárgyalási szakaszában – leginkább a gazdasági megalapozottság hiánya miatt – törlésre került.
A végül pályázatra kínált szerződéses konstrukció (a szolgáltatási szerződés a Q1 oktatási épületre, a Q2 vállalkozói alapon működtetett irodaépületre; ezek megtervezésére és megvalósítására; a Q1 üzemeltetésére, a Q2 bérbeadására vonatkozott, mindezt PPP-ként) számos, a hazai PPP-k esetén egyedülálló, innovatív részletet tartalmazott:
•    A Q1 épület éves díjában nem csak a szokásos üzemeltetési költségek szerepeltek, hanem a teljes közüzemi kiadás is (ezek más esetekben csak „átfolyó tételek”, azaz praktikusan a használó fizeti). Ennek fő oka, hogy így a vállalkozó, aki 20 évig üzemeltetője is az épületnek, erősen motivált volt arra, hogy energiatakarékosan, gazdaságosan üzemeltethető, korszerű épületet építsen. Ezzel együtt viszont a gépészeti megoldások megválasztásánál a szokottnál nagyobb szabadságot kapott.
•    Sajátos elemet jelentett a Q2 épület 20 éves hasznosítási joga, ezzel együtt azok a szerződéses megkötések, amik azt biztosították, hogy ez 20 év múlva a BME újabb oktatási épülete lehessen. A Q2 épület vállalkozói hasznosítása egyben a Q1 díjfizetésének részbeni fedezetét is adta, hiszen az épület alatti földterület használatáért a vállalkozó folyamatosan földhasználati díjat köteles fizetni a BME felé.
•    Lényeges elem volt, hogy a 20 éves futamidő után mindkét épületet könyv szerinti értéken vásárolhatja meg a BME, azaz a futamidő lejártával – lévén a könyv szerinti értékek valószínűleg az akkori piaci érték töredékét adják – az épületek tulajdonjoga minden bizonnyal a BME-re száll.
•    Mivel az épületbe jelentős mennyiségű speciális oktatástechnika és berendezés került, ezek kiválasztását tekintve a BME sajátosan nagy szabadságot kapott.
•    Végül a közbeszerzési eljárás során külön biztosítéki elemek kerültek beépítésre a legalacsonyabb ár elérésére, az esetleges összejátszások, részlehajlások kiküszöbölésére.

A közbeszerzési eljárás annyiból mindenképpen sikeresnek minősíthető, hogy a nyertes ajánlat bruttó 914.778.000 Ft/év (az akkori ÁFA-mérték szerint nettó 762.315.000 Ft/év) összege az előzetesen becsült összeg alatt maradt, ami kifejezetten ritka esetként említhetünk.

A nyertes ajánlattevő a HÉROSZ Építőipari Zrt. és Hídépítő Zrt. (mint közös ajánlattevők) voltak (később a Hídépítő Zrt. kilépett a projektből). A szerződést a felek 2007 júniusában írták alá.

A Műszaki Egyetem épületeit hagyományosan az Építészkar professzorai tervezték meg. Ennek szellemében az épületegyüttes tervezésére az Építészmérnöki Kar akkori dékánja, Lázár Antal DLA professzor került felkérésre, aki időközben Kossuth-díjat is kapott.

PPP konstrukció sajátosságai

Lényeges, hogy maga a fentebb vázolt közbeszerzési eljárás, illetve az, hogy PPP konstrukcióról van szó, egymástól függetlenül is tekinthető. A PPP itt részben csak finanszírozási elem, lényegében ugyanúgy bankokkal a háttérben, mintha ezek közvetlenül a BME-t vagy a Magyar Államot hitelezték volna. Másrészt, bár a PPP-jellegből kötelezően következik, hogy hosszú távú üzemeltetés is kapcsolódik hozzá, ez elképzelhető lehetne úgy is, hogy a BME PPP konstrukció nélkül köt szerződést egy épülete üzemeltetésére.

A hazai felsőoktatási PPP konstrukciók esetén nem csak „Public-Private” kapcsolatrendszerről beszélhetünk, hanem „Public-Public”-ról is, hiszen az állami oldal terheinek megoszlásáról a BME és az „állam” (akkoriban az Oktatási és Kulturális Minisztérium) közötti megállapodás rendelkezik. Ennek lényege, hogy a Minisztérium az első szolgáltatás év bruttó díjának felét fizeti évente, azonban ez a díj 20 évig nem indexálódik, azaz a „minisztériumi rész” reálértékben folyamatosan csökken, ezzel együtt a BME-re eső rész reálértékben emelkedik. Mindezek miatt a BME-nek – főleg a későbbi évek vonatkozásában – előre el kellett gondolkodni az épület egyre növekvő ráeső részletének előteremtéséről. Ennek adta központi részét a Q2 épületből befolyó bevétel.

Az építkezés leállása, a szerződés 2009. július 20-i módosítása

Az építkezést hamar derékba törte a gazdasági válság, a kb. 23% készültségi fokon álló épület finanszírozása ellehetetlenült, az építkezés 2009. február végén leállt. Ezután a háromtagú finanszírozó banki konzorciummal, az OKM-mel és a beruházóval több hónapig tartó egyeztetések kezdődtek, ami után (2009 májusában) a BME Gazdasági Tanácsa, Szenátusa és az OKM is jóváhagyta a szerződés olyan módosítását, amely lehetővé tette a Q1 projektrész banki finanszírozását, és a Q1 épület felépülését.

A módosítás alapvető indoka tehát a jelenleg is tartó világméretű gazdasági és pénzügyi válság volt. Ez a szerződéskötéskor nem volt előre látható, és alapvető módon megváltoztatta a pénzügyi piac forrásainak rendelkezésre állását – többek között a forrásköltségek drasztikus megemelkedéséhez vezetve –, a projekt üzleti kilátásait (pláne az üzleti hasznosítású Q2 irodaház kapcsán), továbbá a Magyar Állam, és ezen keresztül a hazai üzleti (kiemelten az építőipari) szereplők pénzügyi kockázati besorolását. Mindezek következtében a projekt finanszírozása a szerződés módosítása nélkül lehetetlenné vált.

Tekintettel arra, hogy a világgazdasági válság hatására bekövetkezett változás az eddigre már megkezdett teljesítés és annak alapján folyó építkezés olyan szakaszában történt, amikor az eredeti állapot már nem volt helyreállítható, a meglévő szerződéstől való elállásra és a befejezetlen beruházás elszámolására a felek ésszerűen lehetőséget nem láttak, illetve ez már csak aránytalan és vállalhatatlan többletkockázatok, illetve többletköltségek árán lett volna lehetséges, így a felek a károk enyhítése érdekében a szerződésmódosítás mellett döntöttek.

A BME-t ezen túlmenően terhelte az állami vagyon védelmére, értékének megóvására vonatkozó kötelezettség is. A megváltozott gazdasági környezetben a Q1 és Q2 épületrészek együttes pénzügyi, jogi kezelése ellehetetlenült, elkerülhetetlenné vált a projekt kettéválasztása. Ez lehetővé tette, hogy a Q1 épület elfogadható mértékű késedelemmel és költségnövekedéssel megvalósuljon, valamint biztosította, hogy a Q2 projekt jelentősebb késleltetésével, a gazdasági válság lecsengésének kivárásával megvalósítható maradjon, ezzel a felek elkerüljék a meghiúsulás miatti súlyos és értelmetlen veszteségeket.

A módosítás lényege:
- A Q1 és Q2 épületrészek jogi és pénzügyi szétválasztásra kerültek. A Q1-Q2 projekteket együttesen futtató H2Q-Építő Kft. projekttársaság H2Q1 és H2Q2 projekttársaságokká alakult, amelyek külön-külön, de kizárólag a Q1 és a Q2 projektek megvalósítására jöttek létre.
- A PPP konstrukció és a Minisztérium (OKM) részvétele változatlanul csak a Q1 épületre érvényes, a bérleti-szolgáltatási díj egésze kizárólag a Q1 épület kapcsán fizetendő. A Q2 épületet a H2Q2 projekttársaság a saját belátása szerint, a kizárólagos üzleti kockázatára hasznosíthatja.
- A Q1 épületnek 2010. szeptember 1-jén kell üzembe állnia (eredeti határidő: 2008. szeptember 1.). A Q2 épület jogerős részleges használatbavételi engedélyének megszerzésének határideje legkésőbb 2012. szeptember 1. (Eredeti határidő: 2010. szeptember 1.)
- A Q1 épület új határidő szerinti első teljes szolgáltatási évre eső bérleti-szolgáltatási díja bruttó 1.264.778.000 Ft/év-re (nettó 1.011.822.400 Ft/év-re) emelkedett ugyan az eredeti 914.778.000 Ft/év-hez (nettó 762.315.000 Ft/év) képest, de a változás tartalmazta
- Az eredeti és az új határidő közötti indexálásokat;
- Az ÁFA mértékének időközbeni emelkedését;
- A Q1 és Q2 épületek pénzügyi elválasztásából eredő kereszt-finanszírozás kiesést: A Q1-Q2 alatti összesített földhasználati díj bruttó 125.000.000 Ft/év-ről (nettó 100.000.000 Ft/év) bruttó 312.500.000 Ft/év-re (nettó 250.000.000 Ft/év) emelkedett (és egyben megosztásra is került a két épület között, a Q1 épületnél bruttó 87.500.000 Ft, míg a Q2-nél bruttó 225.000.000 Ft);
- Amennyiben a vonatkozó hitelszerződések THM mutatója 7%-nál alacsonyabb, a megtakarításból a BME is részesül.

A szerződésmódosítás következtében a BME eredeti szerződésben vállaltak szerinti pénzügyi pozíciói alapjaiban nem változtak.
A hazai felsőoktatási PPP-k közül az egyik legjobb paraméterű projektről beszélhetnünk, mind az egy nm-re eső létesítési, mind az üzemeltetési díjakat tekintve.

MTA várható belépése, a Q2 projektrész értékesítése

Az MTA elnöke, az NKTH elnöke és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2009. december 17-én írta alá azt a szerződést, amely szerint a magyar állam az innovációs alapból 9,5 milliárd forinttal (elő)finanszírozza az MTA jelenleg a BME területén elterülő „Q2” létesítményének megvásárlását, felépítését. Az aláírók nyilatkozatai szerint az állami támogatás mögött hangsúlyosan jelent meg az akadémiai kutatások és a felsőoktatás közötti kapcsolatok erősítésének célja is.

Hosszú egyeztetések után a BME Gazdasági Tanácsa és Szenátusa is jóváhagyta a Q2-höz szükséges földterület és a BME-t megillető jogok együtt történő értékesítését. Mivel a BME az MTA-nak sem adhatta el közvetlenül a földtulajdonát és szerződéses jogait, végül nyilvános pályázat keretében történő értékesítéshez kért és kapott engedélyt (az OKM-től és az MNV ZRt-től). Az MTA regisztrált is a pályázaton való részvételre, azonban végül ajánlatot nem adott be, mert – éppen a kormányváltást követően – az MTA oldali finanszírozás vált bizonytalanná. A BME ismételten kiírta a nyilvános pályázatot, amelyet később – már a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és az MTA-val való egyeztetések alapján – módosított.

E pályázat beadási határideje 2010. augusztus 31. volt, és az MTA – egyedüli pályázóként –szabályos pályázatot adott be. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a Q2 épületet végül a Magyar Tudományos Akadémia vásárolja meg. Az ügylet itt is bonyolult: a BME-től az MTA a földterületet vásárolja meg, részletfizetéssel, nagyságrendben nettó 1,4 Mrd Ft-ért, míg a vele konzorciumban induló Hérosz projekttársaság a BME Q2 épülethez kapcsolódó jogait, nagyságrendben nettó 1 Mrd Ft-ért, szintén részletfizetéssel. Ezután az MTA a Projekttársaságtól vásárolhatja meg a nagyjából 25%-os készültségű épületet. Sikeres pályázat esetén az MTA már 2012-ben a Q2 épületbe költözhet.

A Q2 projekt értékesítéséből befolyó összeget a BME a Q1 épület részleteinek részbeni finanszírozására fordítja.

Q1 épület, illetve az ide költöző BME egységek

Az utóbbi évtized talán legnagyobb felsőoktatási létesítményének átadásáról van szó, ami a BME éppen most 100 éves Központi épülete utáni második legnagyobb épülete. Az épület átadásával a lágymányosi Info-Park egyetemi része is alapvetően átformálódik, hiszen 3000-4000 hallgató és vagy félezer oktató-kutató települ ide, ezzel kiteljesedik az ELTE és a BME közös egyetemi negyede.

A Q1 épület 8 szinten, együttesen bruttó 33.400 nm összterületű. Az épület teljes kapacitása közel 4000 hallgató, 400 oktató-kutató és 100 egyéb alkalmazott. Az épület két tömbből áll, amelyek között, az aula fölött helyezkednek el a 450 és 385 fős előadók.

Az épület nem csak építészetileg egyedi stílusú, új koncepciójú felsőoktatási létesítménynek is tekinthető. A tantermek átlagos mérete nagyobb, mint az korábban megszokott volt (450, 390, 2 db 200, 4 db 150 fős előadója van, további közel húsz db kisebb tanterem mellett). A tantermek berendezése ergonómiailag annyiból újszerű, hogy egy-egy hallgató ülőhelye méreteiben nagyobb, mint az eddig szokásos volt, kiemelt szerepe van a számítógépes vetítésnek, a termek hangosítása csúcstechnikát képvisel. Kifejezetten olyan épületet álmodtak az egyetemi képviselők és a tervezők, amelyben a hallgatók nagy része egész napját eltöltheti, így a két büfé egyike meleg ételt is kínál majd, mindkettő hatalmas közösségi terekkel és internetezési lehetőségekkel.

Az épület közterületeivel és tantermeivel szemben az oktatói irodák bár korszerűek, kifejezetten racionálisan, olcsón kivitelezettek.

Az épületbe a BME utóbbi évtizedekben legjobban növekvő, mára legnagyobb, két kara került: a Villamosmérnöki és Informatikai (VIK), és a Gazdaság- és Társadalomtudományi (GTK). A VIK esetén a Kar szomszédos I épületével együtt majdnem a teljes Kar az Info-Parkba került, a Q épületbe lesz a Kar alaplaboratóriuma, illetve egy különleges tisztatér-laboratórium is. A GTK esetén a legnagyobb terület az Üzleti Tudományok Intézeté, annak is mesterképzéseié, de teljes egészében idekerült a Közgazdaságtudományi Intézet, valamint az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet is. Az épület meghatározó jellegét mutatja az is, hogy ide került e két kar Dékáni Hivatal is, ami a BME hallgatói majd egyharmadának idekötését jelenti majd.

Ez a dokumentum eddig 70 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-03-20 20:51:06,

Radványi László: Tisztelt Kollégák! Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem [...]
A Parlament előtt az egyszerű bejelentés kiterjesztése
2017-03-07 14:01:56,

kismiska: abba kéne hagyatni ezt az ész és értelem nélküli rendelet-módosítgatásokat! Már követhetetlen, mikor-miért-miként [...]
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Kecskeméten tárgyaltak a Magyar Mérnöki Kamara vezetői
(2015. március 20.)
Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.
Tovább
Kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt keresnek
(2015. február 27.)
Békés megyei vizműtelepek épitéséhez keresnek kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnök szakembert, projektvezetői munkakörbe. Jelentkezés a 06/70 624-3707 számon.
Tovább
Állás az SZTNH-nál
(2014. november 18.)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Főosztály Villamossági Osztályára 2 db szabadalmi elbírálói állást hirdet meg.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.