Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
HOAI, a német tervezői díjszabás
Frissítve: 2014. március 12.
Szerző: Zöhls András
Ez a dokumentum eddig 106 látogatónak tetszett  
Sokakban folyamatosan felmerül a vágy, hogy milyen jó lenne, ha létezne Magyarországon valami olyan számszerűsített tervezői díjszabás, amit jogszabály támaszt alá. Józanul, ha elfeledkezünk a saját érintettségünkről, persze azt gondolnánk, hogy piacgazdaságban a műszaki terv is csak egy termék, egy áru a sok közül, amit annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik. Valahogy így gondolta a Gazdasági Versenyhivatal is, amikor 2007. végén az uniós versenyjog megsértése miatt ötmillió forintra büntette az építész kamarát, mert az etikai szabályzatában kvázi kötelezővé tette a díjszabás alkalmazását.

A határozat indoklása, valami 52 oldal, elég részletes. Számos konkrét esetet elemzett benne, amiben az Európai Bíróság hasonló ügyekre vonatkozó kérdésben hozott, szintén hasonló ítéletet. Valami efféle döntés született a kérdésben Ausztria, vagy az Egyesült Királyság esetében is.

Szóval egyértelműnek látszana a dolog, ha nem lenne egy kivétel, ugyanis az unióban van egy kakukktojás, Németország. Ott létezik jogszabállyal megerősített tervezői díjszabás, a HOAI, a Honorarordnung für Architekten und Ingenieure. Ezt is támadták versenyjogi oldalról, meg is változtatták 2008-ban. Ugyan továbbra is bírálják, de ettől még ma is hatályos.

Mondják, hasonló a helyzet Bulgáriában is, de erre nem találtam használható adatot.

Németország elég nagy, a németek hisznek a versenyben, és elég törvénytisztelőknek ismerjük őket, szóval alighanem tudtak valamit mondani, amivel hihetően alátámasztották az álláspontjukat. Az indoklásuk röviden annyi, hogy a tervezési tevékenység nem hagyományos piaci termék, az átlagosnál sokkal több a (főleg jogi) kötöttség, ezért fogyasztóvédelmi szempontból, a verseny nem az ár, hanem, a minőség szintjén történik.

Magyarországon a két érintett kamara, az építész és a mérnöki álláspontja napjainkban valami olyasmi, ha valami a németekéhez hasonló, részletes szabályozást sikerül a hazai gyakorlatba illeszteni, akkor nálunk is kötelezővé lehet tenni egy általánosan érvényes tervezési díjszabást. Ez a meccs, egyelőre vesztésre áll.
Az uniós jog szintjén mi aligha tudunk igazságot tenni, nézzük inkább, milyen is a HOAI.

A német szabályozás alapja a beruházás várható költsége. A figyelembe vehető, munkanemekre bontott építési költség számítását a DIN 276 szabvány alapján kell végezni. Ennek egy adott (a beruházás nagyságától és bonyolultságától függő) százaléka lesz a tervezési díj. Ezt az összeget osztják fel azután a tervezési munka egyes szakaszai között.

Maga a rendszer alapjaiban nagyon hasonlít a nálunk csak ajánlás formájában létező Mérnöki Díjszabásra, a MÉDI készítői tulajdonképpen a német rendszert próbálták meg honosítani, szerintem nem is rosszul. Persze ez hat éve készült, ráférne már némi frissítés, de ami nálunk igazán hiányzik, az egy jól használható költségszámító megoldás. Az évenként megjelenő Építőipari Költségbecslési Segédlet valami ilyesmi lenne, de sajnos az életben előforduló eseteknek csak egy kisebb részében alkalmazható.
Mivel nálunk a tervezési díj az esetek többségében piaci alapon kerül meghatározásra, a Mérnöki Díjszabást ritkán használják, az egész projekt valahogy feledésbe is ment.

Visszatéve a német szabályozáshoz. Mivel ők valóban használják a saját megoldásukat, ezért az 4-5 évente felülvizsgálatra kerül. A következő adatsorokat a ma érvényes HOAI 2013-as rendelet számaival állítottam össze. A diagram költség tengelyét, a jobb áttekinthetőség miatt, logaritmikus skálában ábrázoltam. Két szomszédos görbe közötti terület határoz meg egy-egy, a munkarész bonyolultságára utaló díjosztályt.

Nézzük először az építész-belsőépítész munkarészt.

A diagramból rögtön látszik, miért szeretnék sokan a német módszert követni. Egy közepes nagyságú, átlagos bonyolultságú kisebb középület egymillió eurós, nagyjából 300 millió forintos építész-belsőépítész beruházási költsége mellett, középértéken 13 %, azaz 39 millió forintnyi tervezési díjat lehetne elkérni, ha nálunk is ilyen lenne a rendszer.

Az egyes munkafázisokra lebontva ez így festene:

Látható, hogy a tervezői munkafolyamat felépítésben eléggé eltér a magyar gyakorlattól. Nálunk ritkán szerződnek külön az előkészítő munkákra, leginkább a teljes 1-4 fázis fedi le az engedélyezési tervet. Ez a fenti 39 milliós tervezési díj durván harmada, 13 millió. A "végleges terv" fogalma itt mondjuk az engedélyezési szintű dokumentációt jelenti. A kiviteli terv 10 millió, az esetleges tender kiírás, illetve a beérkező ajánlatok értékelése 4 millió, a maradék 12 millió pedig az építés felügyelete, illetve a megvalósulási terv elkészítése.

Nálunk az építés felügyelete, a művezetés jóval kisebb részt foglal el a tervező munkájában, mint a német kollégáknál, általában külön is szokás szerződni rá, de még így is, ha ezt a részt nem is vesszük figyelembe, irigylésre méltó az ottani tervezési díj.

Nézzük az épületgépész szakágat:

2012-ben az MMK és a MÉK lefordítatta a 2009-es HOAI előírást, abban ezt a munkarészt épületgépészetnek nevezték, de ez a fejezet magában foglalja a gyenge és erős áramú, valamint a lift, kisebb részben a technológiai tervezést is. Ezen a szakterületen csak három díjosztályt (egyszerű, átlagos, bonyolult) kell figyelembe venni.

Ha az előbbi, átlagos bonyolultságú, 300 milliós építész-belsőépítész költségű beruházás installációja 150 millió forint (500 ezer euro) nagyságú, és az szintén a középső díjosztályba sorolható, akkor a teljes tervezői juttatás ennek 20-21%-a, azaz durván 30 millió forint. Elég jól érzékelhető a német és a magyar díjszabás közötti különbség. A MÉDI egy 100 milliós (csak) épületgépészeti díjalapnál, átlagos bonyolultság esetén az előtervre, engedélyezési és kiviteli tervre együttvéve 5,5%-kal számol. Más kérdés, hogy a való életben még ezt az összeget sem nagyon lehet elérni.

Természetesen, akkor vagyunk korrektek, ha ezen a szakterületen is megnézzük a teljes tervezői tevékenység díjának megoszlását az egyes munkafázisok között.

Az építész-belsőépítész munkarészhez hasonlóan itt is elég nagy az építés felügyelet és a megvalósulási dokumentáció elkészítésének aránya, amely tételek a hazai díjszabásban nem szerepelnek. Ha ezzel korrigáljuk a példában szereplő HOAI adatokat, az előbbi 20-21% rögtön 13%-ra olvad. Igaz, még ez is jelentősen nagyobb a mi előírásunkban szereplő 5,5%-nál, illetve ha van tender terv is, a 6%-nál

A Mérnöki Díjszabás az alábbiak szerint osztja fel a teljes tervezési összeget az egyes fázisok között:

Ezek az arányok sokkal közelebb állnak a hazai gyakorlathoz, lévén, hogy nálunk az engedélyezési eljárást is leginkább a kiviteli dokumentáció alapján kell lefolytatni. Előterv jellegű fázisra ritkán tudunk szerződni, ezt a munkarészt általában az engedélyezési szakaszba építjük be.

Összefoglalás

Terjedelmi okokból nem tértem ki rá részletesen, de a HOAI természetesen nem csak a díjszabási táblázatokból áll. Nem túlzottan, de azért eléggé részletesen leírja az egyes szakmai területek feladatkörét, a díjosztályok meghatározási módját, a tervezői munka egyes fázisainak tartalmát is. Valamivel bővebb, mint a magyar szabályzat, de nem sokkal. Táblázatostól 120 oldalban össze tudták foglalni a tájépítéstől a közlekedési létesítményekig, a statikától az akusztikáig az összes érintett területre vonatkozó előírásokat.
Tanulni mindig, mindenből, így a német előírásokból is érdemes, de nem hiszem azt, hogy annak az egy az egyben átvétele vezetne el minket a garantált magas tervezési díjakhoz. Lehet, hogy még egyszer el lehetne indulni a jog útján, és az is lehet, nekünk kellene kissé rátartibbnak lennünk, ha a munkánk értékéről van szó.

Ez a dokumentum eddig 106 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Varga András2014. március 15 - 07:44:23
A tervezési díjon kívül van még egy FONTOS terület!!
Ez pedig a szerzői jog amint a műszaki létesítmények tekintetében egyre többször sértenek meg. Akár állami szinten, akár programozói szinten! Hiszen elkészült megoldásokat sablonként beépítenek a programjaikba, és borsos áron saját részükre szerzői joggal védetten árulják nekünk!
Mégis lenne rá megoldás ami jogi precedenssel is alátámasztott!
A zenészekhez hasonlóan aki a szerzői jogdíjat beépítették az ÜRES adathordozók árába, a tervezői jogdíjat javaslom beépíteni a forgalomba hozott papír árába! ( javasolt 0,1Ft/g )
A díjat a mérnök és építész kamara által felügyelt számlára kéne a forgalomba hozóknak befizetni, és a tervezői regisztrációval rendelkező aktív tagok között összeg/fő alapján szétosztani!
Csak a kamara kiállásán múlik!
Varga András
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése
2017-11-22 22:39:37,

professzoremeritus: Feltételezem nem gondolják komolyan, hogy nagyon rövid időn belül nem lesz legalább azonos, de ismerve [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-10-31 23:58:54,

Sz.L.Erika: Tisztelt Kolléga! Az "Épületvillamosság " könyvet az ÉTK-nál lehet megvenni. Részletek megkérdezhetők:Ziffer [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.