Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Milyen energetikai irányba menjen az EU?
Frissítve: 2013. szeptember 05.
Ez a dokumentum eddig 32 látogatónak tetszett  
A Magyar Energetikai Társaság (MET) válasza az Európai Unió Bizottságának „Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete” c. dokumentumban [Zöld Könyv; COM (2013) 169 final] megfogalmazott kérdésekkel és problémákkal kapcsolatban.

A Magyar Energetikai Társaság (MET) politikailag és gazdaságilag független, nonprofit szakmai, társadalmi szervezet, amelyet 1991. április 5-én alapítottak azzal a céllal, hogy segítse elő a magyar társadalom előtt álló energetikai kérdésekről való közbeszéd és viták szakmai színvonalának emelését. Ennek érdekében – többek között – kiadja a Magyar Energetika című folyóiratot, szakmai rendezvényeket és vitákat szervez, kapcsolatokat ápol a határainkon kívül élő magyar energetikai szakemberekkel. Civil szervezetként őrzi függetlenségét, ugyanakkor jó szakmai kapcsolatokat ápol az államigazgatás és a gazdaság mértékadó szervezeteinek vezetőivel és szakembereivel. Állásfoglalásait szakmai alapokon, a közjó szem előtt tartásával alakítja ki.

A Társaság időszerűnek tartja, örömmel fogadta és elismerését fejezi ki a Zöld Könyv társadalmi vitára bocsátásával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az a 2020-ig szóló éghajlat- és energiapolitika megvalósításának helyzetét elemezve nemcsak az elért eredményeket mutatja be, hanem egyértelműen, világosan és tárgyilagosan mutat rá az elkövetett vagy bekövetkezett hibákra és azokra a hiányosságokra, amelyek a kitűzött célok elérését késleltetik. Túl ezen annak ódiumát is vállalja, hogy a 2030-ig kitűzendő célok számbeli és tartalmi revízióját is felvesse, miután a gyakorlat bebizonyította, hogy nem feltétlenül célszerű azonos irányú motivációt tartalmazó, de egymástól elkülönülten megvalósítandó, egymásra jelentős hatást gyakorló célokat kitűzni.

A 2008-ban bekövetkezett és máig ható gazdasági válság következtében számos olyan változásnak voltunk tanúi, amelyekre korábban nem számíthattunk. Ilyen például az EU ETS rendszer válsága és az a körülmény, hogy az energetikai ágazatban alkalmazott támogatási rendszerek tagállamonként eltérő jellegzetességeket mutatnak, és nem optimálisan szolgálják az energetikai ágazat versenyképességének javítását.

Megítélésünk szerint nagyon is időszerű a célok korrekciója és az időhorizont kitolása legalább 2030-ig. Ugyanakkor túlzottnak tartjuk a klímaváltozással és az ehhez szinte mesterségesen – ugyanakkor tudományosan nem egyértelműen bizonyított módon – hozzárendelt hőmérsékletemelkedéssel kapcsolatos indítékok hangsúlyozását. Úgy gondoljuk, hogy a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) részarányának, akár (energiatartalom szerint számított) mennyiségének csökkentése – véges készleteik okán – éppoly erős motiváció lehet, amely azonban sokkal kézzelfoghatóbb, mint az előbbi.

Egyetértünk azzal, hogy a hármas célkitűzés (a CO2-kibocsátás csökkentése; a megújulók részarányának növelése; az energiahatékonyság javítása, illetve az energiatakarékosság) túlságosan bonyolulttá teszi azt a szakpolitikai környezetet, amelyet az Európai Uniónak nem kevésbé bonyolult jogszabályokkal kell a megvalósítás irányába terelnie. Különös tekintettel arra, hogy mindhárom felsorolt elem a kívánt célt szolgálja, feleslegesnek ítéljük mindegyik tekintetében konkrét, számszerű és kötelező célértékeket előírni. Miután a Zöld Könyv is prioritásnak tekinti az európai energetikai piac minél teljesebb körű integrálását és egységesítését, helyesebbnek ítéljük, ha egyetlen célértéket határozunk meg, amelyet a tagállamok együtt, de egyéni sajátságaiknak, lehetőségeiknek és forrásaiknak kellően alapos mérlegelésével, uniós szinten együtt, a legkisebb költséggel érhetnek el. Ehhez olyan, kellő rugalmasságot biztosító mechanizmusra van szükség, amelyet egy szerkezetében megújított EU ETS kínálhat.

A MET egyetért azzal, hogy az EU ETS reformja rendkívül időszerű, és annál is inkább az lesz, ha az EU úgy dönt, hogy egyedüli vagy fő eszközként alkalmazza a klíma- és energiapolitikai céljai eléréséhez. Az eddig szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ETS szabályainak egységesítése nemcsak célszerű, hanem szükségszerű is volt. Az aukció elsődlegességének deklarálásával a rendszer olyan irányt vehet, amely önmagában is elegendő rugalmasságot és biztosítékot jelent a tagállamok és létesítményeik számára nemcsak a kibocsátások csökkentése, hanem az ugyanehhez a célhoz vezető további fejlesztések (megújulók, energiatakarékosság) tekintetében. Ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy az EU ETS szerkezeti megújítása által hosszútávra kiszámítható, lehetőleg stabil szabályok szerint működjön a rendszer, kiiktatva, de legalábbis erőteljesen csökkentve ezzel a politikai kockázatot, és megfelelő jogi környezetet teremtve a szükséges befektetésekhez.

Az aukciós bevételek meghatározott hányada mellett az Európai Unió további pénzügyi forrásait a korábbinál nagyobb mértékben kell olyan technológiai fejlesztések támogatására és az ezzel kapcsolatos oktatásra fordítani, amelyek a kereskedelmileg még nem érett, de perspektivikus eljárások, berendezések kidolgozását segítik, és a felnövekvő nemzedéket olyan, akár új iparágak (energiatárolás, intelligens hálózatok, okos mérés) kiváló szakembereivé tehetik, akik a későbbi évek versenyképességének zálogát adják. Ezzel együtt fokozatosan, minél előbb le kell építeni azokat a támogatásokat, amelyekről már korábban is bebizonyosodott, hogy unión belül is torzítják a versenyt, és perverz ösztönzőként működnek.

Az integrált és egységes (egyre egységesebb és integráltabb) energiapiac kialakításának egyik alapfeltétele az energetikai hálózatok fejlesztése, ami magától értetődő előnyei mellett (pl. az energiaellátás biztonságának javítása) a különböző mértékben fejlett tagállamok lehetőségeit hozza egymáséihoz egyre közelebb.
Tudomásul kell venni, hogy az EU globális viszonylatban szinte elhanyagolható és – úgy tűnik – egyre csökkenő mértékben járul hozzá a légkör üvegházhatású gáztartalmának növeléséhez. Ameddig nem jön létre időben a Kiotói Jegyzőkönyv örökébe lépő olyan nemzetközi megállapodás, amely kötelezően elérendő kibocsátási célokat ír elő a világ – remélhetőleg valamennyi – országának, addig az Európai Unió rövid távú versenyképessége minden bizonnyal megsínyli az önként vállalt korlátozásokat. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy hosszabb távon a dekarbonizáció valóban jó ügyet szolgál, és sikerre vezet. Mindazonáltal megfelelő megoldást kell találni a karbonszivárgás (kibocsátás-áthelyezés) problematikájának kezelésére, amelynek során figyelemmel kell lenni a villamosenergia-iparra is, alapvetően az Európai Unió határaihoz – és egyúttal az EU ETS rendszer határaihoz is – közel fekvő államokban, amilyen Magyarország is. A keleti irányból importálható, jelenleg lényegesen olcsóbb villamos energia hasznos ugyan az érintett országok gazdasága számára, de időnként tétlenségre kárhoztatja a hazai erőműveket, megakadályozza a dekarbonizácós célokat is szolgáló fejlesztéseket, ami hosszú távon nyilvánvalóan nem fenntartható. Ezen villamosenergia-termelés során sem az EU CO2 kibocsátás-csökkentési, sem pedig a levegőszennyezés csökkentési erőfeszítései nem érvényesülnek, továbbá növekszik az EU országok lemaradása az erőművi technológiák innovációjában.

A karbonszivárgás jelensége nem új, sőt, minden bizonnyal hozzájárult a kitűzött kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez. Maga a jelenség és a folyamat ugyanakkor nemkívánatos, és tenni kell ellene. Következő lépésként talán (zárójelben, csupán a figyelem felkeltése végett) nem lenne célszerűtlen a tagállamok által importált termékekhez és szolgáltatásokhoz szükségképpen társuló, de nem az EU-ban bekövetkezett CO2-kibocsátások regisztrálása, változási tendenciáinak megfigyelése, elemzése, és amennyiben szükségesnek és lehetségesnek mutatkozik, megfelelő intézkedések foganatosítása. Az importált termékek sorában kiemelkedő szerepet kell tulajdonítani a villamos energiának.

A MET a konzultáció július 2-i lezárását követően is figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok alakulásától függően segíteni igyekszik a keretrendszer minél hatékonyabbá formálásában.

Az egyesület ezt az állásfoglalást szakmai folyóiratában és a honlapján is közzéteszi, valamint eljuttatja az illetékes kormányzati szerveknek, és tájékoztatásul megküldi a szakmai társegyesületeknek és az érintett nagyobb energetikai társaságoknak is.

A MET Elnöksége

 

Véleményem EU Greenpaper hozzászólás kialakításához

Hozzászólásunk kialakításánál javaslom az alábbiak figyelembevételét.

CO2-kibocsátás:
- Az EU CO2-kibocsátása a világ összes kibocsátásához képest szinte jelentéktelen, kevesebb, mint 11%. A trendeket is számításba véve ez még tovább csökken.
- Az EU minimális saját eddigi CO2-csökkentése döntő módon a később csatlakozott országok gazdasági visszaesésének köszönhetően jött létre. A szigorú direktívák nem hozták meg az eredményt, jó néhány (EU) országban kifejezetten nőtt a kibocsátott CO2 mennyisége.
- Az EU alacsony részesedése mellett nem tudott s nem fog tudni érdemi befolyást gyakorolni a világ légkörének CO2-alakulására!
- Az EU ETS CO2-kvótarendszer nem váltotta be az elképzeléseket, mert az eladási árak oly mértékben csökkentek, hogy a kvóták eladásából befolyó összegek messze nem fedezik a karbonmentes termelés többletköltségeit (beruházások).
- A levegő CO2-tartalma és a globális felmelegedés közötti szoros összefüggés nem bizonyított, egyre több tudós kérdőjelezi ezt meg.
- A légkör CO2-tartalma elérte a 400 ppm értéket, ezt nem követte az a megjósolt globális felmelegedés, mellyel még most is riogatják a közvéleményt!
- A klímaváltozás és a légkör CO2-tartalma közötti korreláció tudományosan nem bizonyított.
Az elmondottak alapján véleményem szerint a következőket lehetne javasolni:
- A CO2 2020-ra kitűzött 20%-os csökkentésének 2030-ra 30%-ra emelése irreális cél lenne, így értelmetlennek tűnik.
- A CO2-kvótaárak emelése semmilyen pozitív hatást nem jelentene.
- A tagállamok kvótán felüli kibocsátását semmilyen szankcióval nem szabad sújtani!
- A tagállamok hatáskörében maradjon, hogy energiatermelésük gazdaságosságát milyen eszközökkel biztosítják, beleértve új, fosszilis tüzelőanyagot felhasználó erőművek létesítését is.
- Az EU ne írjon elő olyan kibocsátási elvárást, mely jelentősen csökkenti az érintett országok versenyképességét az energetika (karbonmentes termelés) költségeinek növekedése miatt.

Megújuló-arány növelése
Az EU megújuló források fokozott növelésére kiadott irányelvei többé- kevésbé eredményesen befolyásolták a folyamatokat. Meg lehet azonban állapítani, hogy az országok lehetőségei mind gazdasági, mind földrajzi vonatkozásban jelentős különbségeket mutatnak. Ezeket általában nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges áthidalni.
A megvalósult projektek költségei azonban meghaladták a hagyományos energiatermelés költségeit, és olyan előre nem várt költségeket okoztak, melyekre visszavezethetően drágult a villamos energia előállítása, szállítása. A megújulók alkalmazásának gyakran határt szab a villamos energia tárolásának megoldatlansága, valamint például az offshore erőműveknél a nagyteljesítményű transzportvezeték rendszerek hiánya. Az előbbiek a villamosenergia-rendszerek stabilitását is veszélyeztetik.

Fenti indokok alapján az alábbiakat lehetne javasolni:
- A megújuló termelések növelésére vonatkozó elvárásoknál csak az adott országra vonatkozó lehetőségek alapján lehet elvárásokat megfogalmazni.
- Az időjárásfüggő termelési technológiáknál (szél, nap) gondoskodni kell a tárolásról, szállításról, valamint a tartalék termelőberendezésekről.
- A megújuló források terjedését nem célszerű különböző támogatásokkal erőltetni, mert ez eltorzítja a gazdaságosság megítélését, s már eddig is számos estben utólagos kárt okozott.
- A megújuló forrásokat célszerű a hűtés, fűtés energiaigényének felhasználására fordítani.
- Az EU nagykereskedelmi piacának összekapcsolása nem okozhatja egyes tagországok kiszolgáltatottságának megnövekedését! Nem lehet ezen rendszerek kötelező igénybevételét előírni, s gazdasági eszközökkel kikényszeríteni!

Energiatakarékosság
Úgy gondolom, hogy erre a fejezetre vonatkozó hozzászólásunkat az ezt megelőző, energiahatékonysággal foglalkozó munkabizottsági anyagra lehetne alapozni.

Ujhelyi Géza

Ez a dokumentum eddig 32 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-03-20 20:51:06,

Radványi László: Tisztelt Kollégák! Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem [...]
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Kecskeméten tárgyaltak a Magyar Mérnöki Kamara vezetői
(2015. március 20.)
Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.
Tovább
Kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt keresnek
(2015. február 27.)
Békés megyei vizműtelepek épitéséhez keresnek kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnök szakembert, projektvezetői munkakörbe. Jelentkezés a 06/70 624-3707 számon.
Tovább
Állás az SZTNH-nál
(2014. november 18.)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Főosztály Villamossági Osztályára 2 db szabadalmi elbírálói állást hirdet meg.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.