Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
OTSZ és kamara
Frissítve: 2013. január 29.
Ez a dokumentum eddig 119 látogatónak tetszett  
A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat Minősítő Bizottság állásfoglalása a norma szerinti villámvédelmi berendezések tervezésére vonatkozó jogosultság megadásáról

A 28/2011.(IX.6.) BM rendeletben megjelenített Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2011. X. 6-án lépett hatályba.
Az OTSZ egyebek mellett részletesen foglalkozik:
- a norma szerinti villámvédelmi berendezések újonnan történő létesítésével, illetve utólagos felülvizsgálatával;
- a villámvédelmi szakemberek (tervezők, felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, villámvédelmi felülvizsgálók) jogosultsági és egyéb kötelezettségeivel.

Az OTSZ több pontba szedve, részletesen tárgyalja a norma szerint villámvédelmi rendszerek tervezésével kapcsolatos szempontokat. Az OTSZ paragrafusainak kiemelt részeiből világosan kiolvasható a jogalkotó szándéka.

Az idézett részekben aláhúzással van kiemelve a kérdésfeltevés szempontjából fontos rész.

I. Kérdés: milyen szakmai szempontok szerint kell megtervezni a norma szerinti villámvédelmi berendezéseket?

1. § Létesítményt, építményt létesíteni – ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosítását is – valamint a létesítményt, építményt, gépet, berendezést, eszközt és anyagot – a robbanó és robbantó anyagok, valamint a pirotechnikai termékek kivételével – használni, technológiát alkalmazni az e rendeletben meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények betartásával lehet.
Következtetés: a BM rendelet előírja a tervező számára, hogy tervezésnél a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat tartsa be.

218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.
Következtetés: A tervezőnek alkalmaznia kell a vonatkozó - MSZ HD 62305 - szabvány előírásait.

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.
Következtetés: A tervezőnek az MSZ HD 62305 szabvány szerinti kockázatelemzési számítást kell elvégeznie.

225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés.
Következtetés: Szinte mindig kötelező elkészíteni kiviteli tervet a norma szerinti villámvédelmi berendezés létesítéséhez.

I. megállapítás: Az 1; 218; 221; és 225. paragrafusokban leírtak szerint, a villámvédelmi villamos tervezőknek tervet kell készíteniük, és ehhez mindig alkalmazniuk kell a norma szerinti előírásokat.

II. Kérdés: kik jogosultak megtervezni norma szerinti villámvédelmi hálózatokat?

225. § (2) Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-el egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította.”
Következtetés: A villamos tervezőknek azt kell bebizonyítaniuk, hogy ismerik a vonatkozó - OTSZ, valamint az MSZ EN 62305 szabványban kifejtett - norma szerinti előírásokat. A bizonyításnak kétféle, szabadon választható módja létezik:
- le kell tenni az MMK által akkreditált villámvédelem létesítési vizsgát;
- vagy a kérelmezőnek szakmai tevékenységén keresztül azt kell igazolnia MMK ET Minősítő Bizottság számára, hogy ismeri és tudja alkalmazni a norma szerinti előírásokat.

II. megállapítás: A 225. § (2) bekezdés a jogosultság elérésére egy olyan alternatívát kínál fel minden tervezőnek, amely szakmailag mindkét esetben azonos tartalmú alapon nyugszik, csak az elérési út lehet kétféle.
A vizsganélküli utat választó kérelmező - a szakmai tevékenységén keresztül - dokumentáltan igazolhatja a norma szerinti területre vonatkozó „kiemelt gyakorlottságát”, az MMK Elektrotechnikai Tagozat Minősítő Bizottságának számára.
Ehhez annyi szükséges, hogy a kérelmező (szakmai felkészültsége alapján) norma szerinti:
- villámvédelmi tanfolyamok megtartásában szakmailag tevőlegesen vegyen részt, illetve fejtsen ki szakirányú publikációs tevékenységet;
- villámvédelmi kiviteli terveket - a munka érdemi részében - társtervezőként készítsen el.
A nem norma szerinti villámvédelmi rendszerek tervezése közben megszerzett tervezői gyakorlatot érdemben nem lehet figyelembe venni a norma szerinti jogosultság megadásához, mert ez a jogalkotó szándékával teljesen ellentétes lenne.

III. Kérdés: mennyire koherens a jogosultsági követelményrendszer megszerzési módja?

225. § (3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti érvényes záróvizsgával.
Következtetés: erre a két szakterületre is norma szerinti jártasságot kell megszerezni.

III. megállapítás: Az OTSZ tételesen kifejti azt a 225. és a 226. §-ban, hogy minden olyan szakembernek (tervező, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, villámvédelmi felülvizsgáló) akik a norma szerinti villámvédelem létesítésében részt vesznek, a norma szerinti jártasságot kell megszerezniük, illetve hitelt érdemlően kell igazolniuk ezirányú szaktudásukat.

Az MMK ELT elnöksége úgy határozott, hogy a Vn villámvédelmi tervező-jogosultság megadásához a kérelmezőnek öt darab, norma szerint elkészített villámvédelmi tervet kell benyújtania a kérelme alátámasztására, és csak olyan terveket mellékelhet, amelyek elkészítésében társtervezőként vett részt, egy norma szerinti jogosultsággal rendelkező tervező szakmai felügyelete mellett. A tervek közül – az ET MB által - kiválasztott munkák ismertetésével a kérelmező igazolhatja, hogy tisztában van a norma szerinti villámvédelmi követelményekkel, vagyis rendelkezik norma szerinti villámvédelem tervezésnél a szükséges kiemelt gyakorlottsággal.

Budapest, 2013. január

Dely Kornél
MMK ELT
villámvédelmi témafelelős

Dr.Tóth Judit
MMK ELT MB
elnök

További információk: toth.judit.dr@gmail.com; dekoterv@t-online.hu

Ez a dokumentum eddig 119 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
elektroplan2013. február 01 - 06:58:19
Tisztelt MMK ELT Elnökség!

Ez az intézkedés a halottnak csók tipikus esete...na meg a népmese...adtam is nem is...gondolom ismerős.
Kérdem én..tudja azt, tisztában van azzal a tisztelt Elnökség, hogy a mai körülmények között mennyi idő kell 5 db villámvédelmi tervezési megbízás (ami ugye feltétele a tervezésnek) és jelen esetben a Vn jogosultság megszerzéséhez? A régi szép időkben is kellett volna ennyi megbízáshoz legalább 1-2 hónap..na de manapság!...Na persze..társtervező..ugyan már kérem...talán még konzulens is..mint az egyetemista gyerekeknek..ez kérem sértő..súlyosan méltánytalan...és megalázó!
Van a kamarában olyan ember,omega replica aki alapos és felelős rövid gondolkozás után el tudja képzelni, hogy egy Vn jogosultsággal rendelkező, aki vélhetően egyébként is krónikus munka hiánnyal tervező kolléga (konkurens)le fogja passzolni valakinek a munkát? Ugyan már kérem..ez Magyarország! Ez a rendelkezés megint nagyon hivatal, és íróasztal szagú, mint mostanában szinte minden hasonló intézkedés vélhetően és láthatóan a mai viszonyok, körülmények ismeretének teljes hiányában, a következmények végig gondolása nélkül készült.
65 évesen (45 éves tervezői és kivitelezői gyakorlattal) mehetek ki tudja hanyadik újabb tanfolyamra és vizsgázni...ha dolgozni akarok (igaz erre mondták a klasszikus nagy elődök no és? ez szocprobléma) mert, hát ugye belátható hogy az elismerésnek ez az útja nagy bizonyossággal nem járható, arról nem is szólva hogy ez ráadásul minimum 1,5-2 havi nyugdíjamba is kerül, munka meg alig-alig. Antihumánus, elnyomorító intézkedés ez is, mint a kötelező kamarai tagság, a semmire sem való, csak költséges és időpocsékoló továbbképzések stb..stb. Nem erről volt szó, mikor minket, a már akkor is aktív mérnököket kötelezően, többségünk határozott akarata ellenére erővel behajtottak a mérnöki kamarába, "önkéntesen", mint annak idején a parasztokat a tszcs-be! Jusson eszünkbe, ne felejtsük el annak is csúnya vége lett...Ne csodálkozzanak hogy az épeszű és valamire való (még) fiatal mérnökök látva jövőjüket, látva hogy mire számíthatnak, itt hagyják ezt a kócerájt! Természetesen ha korom nem gátolna benne már én sem lennék itt az tuti! Na de hát nem kívánom ugyan, de a most ilyen döntést hozók is (akik vélhetően fiatal emberek még!!!)..ha megélik "öreg" korukra triplán is visszakaphatják... Ne felejtsék a régi, de igaz mondást: Isten nem bottal ver!
Azért hogy valami előremutatót is írjak: természetesen helyes hogy bizonyítani kell az új ismeretek elsajátítását, de pont a fent leírt körülmények alapos,gondos elemzése, mérlegelése után nem lett volna helyesebb, és főleg célra vezetőbb az elnökség által adott minta feladat, vagy faladatok kidolgoztatásával meggyőződni erről?
További munkájukhoz sok sikert kívánok!
Párkányi Ferenc
V-T; ÉT-E 07-0103
elektroplan@hotmail.com
Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
2013. február 04 - 13:39:48
Tisztelt Párkányi Ferenc úr!

Először is levelének a most kiemelt részletére szeretnék két pontban reagálni:
„Tisztában van azzal a tisztelt Elnökség, hogy a mai körülmények között mennyi idő kell 5 db villámvédelmi tervezési megbízás (ami ugye feltétele a tervezésnek) és jelen esetben a Vn jogosultság megszerzéséhez?”
- a saját praxisán keresztül, az elnökség minden tagja nagyon is tisztában van a mai piaci lehetőségekkel;
- nem kértünk felmentést, és a Vn jogosultságot az akkreditált vizsgák letételével szereztük meg;

A továbbiakban az MMK ET MB Állásfoglaláshoz fűzött hozzászólásának a szakmai részére szeretnék választ adni.

Előrebocsátom elvi álláspontnak azt, hogy tervezői munkánál mindig tiszteletben kell tartani az oda vonatkozó, és hatályos jogszabályokat, valamint az érvényben lévő szabványokat még abban az esetben is, amikor nem könnyű betartani a bennük leírtakat. Remélem, hogy ebben a tekintetben megegyezik a véleményünk. Az előbb elmondottakat tartom érvényesnek a jelenleg érvényes (2012. őszén módosított) 28/2011. BM rendeletben hatályba léptetett OTSZ alkalmazásának esetére is.

Egy szakmai érvvel kezdeném. Az MSZ 274 szabvány, valamint a belőle született „villámvédelmi” rendeletek szerint készített Villámvédelmi Rendszer (rövidített jelöléssel 274VR) szakmai felfogása alapvetően különbözik az új OTSZ-ben, valamint az MSZ EN 62305 szabványban olvasható Norma szerinti Villámvédelmi Rendszer (rövidített jelöléssel NVR) tervezői szemléletétől, szakmai felfogásától, szakterületi kiterjedésétől. Ezt a tényt a norma szerinti előírások áttanulmányozása után már nem szokták kétségbe vonni még akkor sem, ha az új szabvány némelyik megállapítását, képlethibáját, stb. esetleg jogos kritikai megjegyzésekkel illethetik.

Az MSZ EN 62305 elolvasása előtt jó néhányan azt szokták felvetni, hogy ha a villámcsapás fizikája nem változott semmit sem, akkor minek bevezetni egy új villámvédelmi szabványt. Erre az okfejtésre azt is mondhatnánk könnyedén, hogy ezt a szabványt kaptuk az Uniótól, és pont, de ez csak egy jogi érvelés lenne, még ha helytálló is. A látszólagos ellentmondás feloldására ez lehet a helyes szakmai válasz, hogy a norma szemlélet bevezetésének, az NVR létesítésének fő szempontja az emberi élet védelme, és a különféle fajtájú kárveszteség elkerülése, illetve annak minimalizálása, viszont a 274VR típusú villámvédelmi rendszerek alkalmazásának elsődleges feladata a védendő építmény védelme volt.

A kétféle szabványfelfogás markáns különbözősége miatt a szakembereknek feltétlenül számot kell adni a norma szerinti tudásukról. Erre a jogszabály három módszert enged meg, bár közülük kettő nem teljesen hibátlan:
1. Norma szerinti területen kiemelkedő szakmai tevékenység: a hazai élmezőnyből kiemelkedő szintű szakmai tevékenység, tanfolyamtartás, a 62305 szabvány hazai honosításában való részvétel, stb. tevékenység alapján adjuk meg a Vn jogosultságot.
Ezen a módon a jogosultságot néhány kiemelkedő tudású szakember már meg is kapta, de egyúttal rögtön hozzá is kell tenni azt, hogy mindegyikük gyakorló NVR tervező, terveket is készítenek, tehát nem laknak elméleti elefántcsont-toronyban.
2. MMK jogosultsági vizsga letétele: a norma szerinti elmélet ismerete alapján adjuk meg a Vn jogosultságot, és nem kérjük annak igazolását, hogy aktuálisan miként tud a tervezőmérnök NVR tervet készíteni.
Ez a lehetőség tehát a sikeres elméleti vizsga alapján megelőlegezi azt, hogy a tervező majd képes lesz NVR terveket készíteni, vagyis nem teljesen egzakt ez az eljárás.
3. Saját NVR tervek bemutatása: a bemutatott NVR tervek alapján adja meg a Vn jogosultságot, és nem kéri számon a norma szerinti elmélet ismeretét.
Ez sem teljesen hibátlan eljárási mód, mert a Vn jogosultságot az elkészített NVR tervek révén, egyéni elbírálás után adja meg, viszont a jogszabályi bevezetés óta még csak kevesen tudtak megfelelő számú (5 db) tervet elkészíteni.

A jogszabály nem a hosszú tervezői múltra való hivatkozást írja elő a vizsgázók, vagy a kérelmezők számára, hanem a norma szerinti villámvédelmi ismeretek meglétét. Ha a jelentkező ez irányú tudását a vizsgán, illetve a kérvényéhez beadott tervein keresztül bebizonyítja, akkor megkapja a Vn jogosultságot, ha pedig nem felel meg, akkor nem jár neki.

El kell azt az átmeneti helyzetet fogadnunk, hogy jelenleg paradigmaváltás zajlik a villámvédelem létesítése terén, és a Vn jogosultság megszerzésének nem létezik tökéletes módja. Évek múlva nem lesz szükség NVR jogosultsági vizsgákra, mert a régóta tervezéssel foglalkozó, Vn jogosultságú villamos tervezők már kellő számban fognak készíteni NVR terveket.
A pályakezdő tervezők a kérelmükhöz pedig mellékelni fogják a kellő számú NVR terveket is, mert – meggyőződésem szerint - azt a követelményt meg kellene tartani.

Az Állásfoglalás tehát a fentiekben részletezett többirányú szempontokra igyekezett közös nevezős választ adni. Őszintén remélem, hogy sikerült megvilágítanom ez irányú erőfeszítéseink szándékát.

Üdvözlettel: Dely Kornél
okleveles villamosmérnök
MMK ET MB
villámvédelmi témafelelős

Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
elektroplan2013. február 08 - 00:41:36
Tisztelt Dely Kornél úr!

Sajnálom hogy félre tetszett érteni írásomat. Nem a hirtelen előírt kötelező vizsgáztatással van nekem gondom, noha arról is lehetne írni komoly tanulmányt, hogy egyedül a villámvédelmi tervezés lett hirtelen olyan fontos, hogy hónapokig jogszerűen ebben az országban senki nem tervezhetett vv.i berendezést (konkrétan olyan vizsgához kötötték a tervezési jogosultságot, amilyen vizsga nem létezett, kvázi ilyennel senki sem rendelkezhetett és nem is rendelkezett!). Az sem véletlen, és véleményem szerint helyes is, hogy illetékes miniszter rövid idő alatt rájött arra, hogy "jobb" helyeken hogy szokták az ilyen dolgokat bevezetni és kezelni,vagyis lehetőséget biztosított a jogosultság egyéb módon történő megszerzésére.

Csak zárójelben merem megjegyezni, hogy a mai nap is hatályos, többek között a tervezői jogosultságokat is meghatározó 104/2006.(IV.28.)Korm. rendelet 1. sz. melléklet 3. pont 3.1 a alpontjában a V jelű Építmények villamosmérnöki tervezés szakterület tervezési jogosultság birtokában változatlanul engedélyezi a villámvédelmi tervezést.
Egyébként a jogosultságok más módon történő megszerzésének lehetősége nem egyedi és új eljárás, létezik ilyen a műszaki ellenőrök, és a felelős műszaki ellenőri jogosultság megszerzésénél is, bár itt kívánom megjegyezni hogy az sokkal életszerűbbnek, teljesíthetőnek sikeredett. Ezek ismeretében bátorkodtam kritika alá venni az Elnökség intézkedését.

Nem tudok egyetérteni azzal a megállapításával (indoklásával) miszerint: "A jogszabály nem a hosszú tervezői múltra való hivatkozást írja elő "..ugyanis a jogszabály semmit nem ír elő ebben a vonatkozásban! Pont ennek eldöntését, elbírálását bízza a kamarára. Érdekes módon a műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők esetében pont az életkor(60+) és hosszú szakmai gyakorlat döntő (15),semmi egyéb macera..pedig aztán ott is voltak változások.

Természetesen én is azt tartom helyesnek, és követendőnek, ha általánosan az előírt vizsgák, minősítések sikeres teljesítése útján történjen mindez, mint ahogy a több mint négy és fél évtized alatt én is tettem számtalan alkalommal. Igen ám, csak a dolgok nem feketék vagy fehérek, ezért előfordulnak olyan méltánylást igénylő esetek, amivel itt nem részletezett okok miatt én is - és feltételezem több, nem saját hibánkból hasonló körülmények közé keveredett kolléga is - élni kívántam, de az előző hozzászólásomban leírtak miatt a jogalkotó legjobb akarata ellenére is gyakorlatilag kivitelezhetetlennek látszik.

Leginkább rosszul az esik, hogy válaszából kihangzik, hogy fel sem tételezik, hogy vagyunk még - vitathatatlan hogy kihaló faja - akik nem a vizsgákon történő megfelelni akarás miatt fejlesztik folyamatosan szakmai és egyéb irányú ismereteinket, tudásukat. Egyéb, magasabb rendű késztetések is vannak a világon.

A villámvédelmi szabvány nem új szabvány, 2006-ban, tehát több mint hét éve jelent meg, igaz akkor még csak angol nyelven volt hozzáférhető, ami ugye azért nem mindenkinek jelentett áthidalhatatlan problémát. Az más kérdés,hogy alkalmazása hazai tervezéseknél a közelmúltig gyakorlatilag tiltva volt, mégpedig ugyanazon szervezet, valamint jogelőd szervezetei által - akik alkalmazását hirtelen és a fent említett kormányrendeletet is figyelembe véve vélhetően súlyosan törvénysértő módon és hatáskört sértve - természetesen ha nem is széles körben, de ismert okok miatt - roham szerűen halaszthatatlanná látta bevezetni, annak ellenére, hogy még a személyi feltételek sem voltak biztosítva.

Látván a tarthatatlan és kezelhetetlen nem utolsó sorban az elkapkodott, átgondolatlan intézkedés következményeit nagy sietve - az MMK jogi kereteit túllépve, felhatalmazás nélkül kiadta a jogilag teljesen értelmezhetetlen 32/2011 (X.12.) MMK Elnökségi határozat-át,melyben 2012. április 30-ig amnesztiát adott a jogszabály inkriminált előírásának alkalmazása vonatozásában. Érdekes módon akkor sem törekedve, elérve a miniszternél a jogosan elvárható 1, vagy 2 éves átmeneti időt lehetővé tévő felkészülési-átállási időt, ha már egyszer az akkor több mint eltelt hat évig nem volt olyan fontos!

Nos abban a kegyelmi időben éppen voltak villámvédelmi tervezési megbízásaim (is), természetesen éltem a kényszer diktálta lehetőséggel. Mivel már jóval előtte tanulmányoztam az szabványt, egyrészt mert érdekelt, másrészt számítva arra, hogy előbb utóbb kötelező lesz az alkalmazása, valamint korábban egy orosz!! és egy amerikai megrendelőm is előírta a terv szabvány szerinti elkészítését is, így nem volt teljesen ismeretlen a terep. A hatóságok kicsit rosszallották ugyan az angol nyelvű kockázatszámítást, elemzést, amit a Varsói Építőipari Egyetem on-line programja segítségével készítettem el.Azóta elvégeztem az Óbuda Egyetem vonatkozó tanfolyamát (DEHN Support).Kár volt!

Hosszasan részletezett megállapításaival, miszerint a norma szerinti villámvédelem. tervezés új ismereteket, szemléletet követel,teljességgel egyetértek.

Üdvözlettel:
Párkányi Ferenc
nyugdíjas
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Vera lajos2013. február 08 - 17:01:33
Tisztelt Dely Kornél úr!
Elolvasva az MMK ELT állásfoglalását és az Ön és Párkány Ferenc úr közötti levélváltást, tennék néhány észrevételt a jogosultság megszerzésével kapcsolatban. Jómagam 2009-ben az elsők között végeztem el az Magyar Szabványügyi Testület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Mérnöki Kamara által közösen szervezett, az MSZ EN 62305:2006 számú szabvány szerinti villámvédelmi tervezésre jogosító tanfolyamot és tettem belőle sikeres vizsgát.Teljesen egyetértek azzal, hogy egészen más szemléletet tükröz, mint a korábban hatályos MSZ 274 számú szabvány és terjedelmében is sokkal nagyobb. Tehát a tanfolyam elvégzésének szükségességét sem akkor, sem azóta nem kérdőjeleztem meg. Megemlítem, hogy ha emlékeim nem csalnak, a tanfolyam díja kb. 110000.- Ft volt, amit akkori munkáltatóm fizetett. Mint később kiderült, ennek a tanfolyamnak az érvényességét az OKF megkérdőjelezte és csak csak 2012 március 30-án kelt 495-3/2012/TÜZV. számú levelében fogadta el azt. Még belegondolni is rossz, mi lett volna, ha ez nem így történik. Ennek tükrében meglepődve olvastam, hogy jelenleg már vizsga nélkül, öt NRV terv bemutatásával is lehet jogosultságot szerezni. Itt azokra gondolok, akiket Ön válaszlevelében a jogszabály 3. lehetősége alatt említ. Bár nyilván nem könnyű NRV tervet készíteni még útmutatással együtt sem, azt gondolom, ez a mód méltánytalan azokkal szemben, akik fizetős tanfolyamon sajátították el (vagy fogják elsajátítani) az új ismereteket.
Másik észrevételem a gyakorlati tervezéssel kapcsolatos. Párkányi kolléga úr említette, hogy egy megbízás alapján a kockázatelemzést a Varsói Építőipari Egyetem on-line programja alapján készítette el. Az új szabvány szerinti tervezés alapja a kockázatelemzés, amit szoftver nélkül elvégezni szinte lehetetlen. Magyarországon tudtommal jelenleg egy-két cégnek van csak ilyen szoftvere, talán nem is magyar nyelven, ezekhez elég nehéz hozzájutni és csak térítés ellenében adnak ilyen szoftvert.
Ezért célszerűnek tartanám, ha az MMK egyedül vagy a MEE-vel közösen készíttetne ilyen tervezői szoftvert, amihez a kamarai tagok elfogadható áron (esetleg térítésmentesen)hozzájuthatnának. Mivel a kamarai tagság-főleg a jogosultságokkal rendelkezőknek-meglehetősen drága, talán ez a lehetőség is elképzelhető. Egyebekben az Önök által leírtakkal egyetértek.
Üdvözlettel:
Vera Lajos
nyugdíjas villamos üzemmérnök
Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
elektroplan2013. február 08 - 17:16:33
Folytatás:

Nos eddig a határozat szakmai oldalával foglalkoztam, de van itt egy megítélésem szerint meg nem kerülhető, és nehezebben feloldható probléma is. A villámvédelmi tervezés (is) kereső tevékenységnek minősül, melynek végzését adott esetben igen keményen szankcionált, jól behatárolt adó és munkaügyi jogszabályok igen részletesen szabályoznak.

Kérdésem a következő: az adó és a munkaügyi, jogszabályok figyelembevételével milyen törvényes mód adódik a két tervező a határozatban elvárt módon történő ilyen irányú, ráadásul minimum öt alkalommal történő együtt működésére? Megítélésem szerint - hacsak nem létesít a "gyakorló tervező" konzulensével munkaviszonyt, amit a jelen körülmények között ugyancsak teljességgel elképzelhetetlennek tartok - egy NAV ellenőrzés alkalmával mindketten meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerülnek, ugyanis az ily módon végzett tevékenység minősített, folytatólagosan elkövetett, tehát súlyosabb megítélés alá eső tiltott fekete munkának minősül.

Mindezeket figyelembe véve bizonyítottnak látom, hogy a határozat ezen része kellően végig nem gondolt,életidegen, gyakorlatilag megvalósíthatatlan és mint ilyen a mérnöki és kamarai szemlélettel is ellentétes.

Egy szervezet nagyságát azzal is bizonyíthatja, hogy el tudja ismerni esetleges tévedését, annak korrigálására is képes.

Ezek után mint a kamara egyik alapító tagja javaslom az elnökségnek: módosítsa határozatát oly módon, hogy a tervezői jogosultság elismerését (visszaadását!!) tegye lehetővé oly módon, hogy a tervező a korábbi, már engedélyezett és általa jogszerűen készített meghatározott számú saját villámvédelmi tervét dolgozza át a norma szerinti követelményeknek megfelelően, és azt nyújthassa be a jogosultság megszerzéséhez. Javaslom továbbá életkor, és szakági tervezői gyakorlati idő kikötését is, ezzel kizárva a - vélhetően a miniszter által is nem kívánatosnak tekintett - túlzott és indokolatlanul nagy számú ily módon történő jogosultság megszerzésének lehetőségét.

Tisztelettel:
Párkányi Ferenc
07-0103
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
2013. február 16 - 18:11:19
Tisztelt Kollégák!

Elkövettem azt a hibát, hogy a közleményben két helyen - a 218, és a 221 paragrafusok alatt is - hibásan "HD" betűkkel van leírva a villámvédelmi szabvány megnevezése, vagyis "MSZ HD 62305" szerepel, és ezen az sem segít, hogy a későbbiekben már a helyes megnevezést, az "MSZ EN 62305" használtam.
Az elírásért szíves elnézésüket kérem.

Üdvözlettel: Dely Kornél
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
elektroplan2013. február 19 - 04:53:01
NYS
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
elektroplan2013. február 20 - 05:12:23
A hivatkozott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 255§ (2) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 21§-a módosította, azonban ezen rendelet 1–59. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 02-vel.

Figyelembe véve hogy a hatályon kívül helyezés a 2010: CXXX. törvény 12§ (2) bek.-en alapul, a tv. 13. § (2)alapján a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) bekezdése szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését,
ezzel az Elnökségi intézkedés alapjaként hivatkozott jogforrás megszűnt, megítélésem szerint így ilyen kérelmek előterjesztése, engedélyek kiadása 2013 január 02-i hatállyal jogalap nélkülivé, és egyben okafogyottá is váltak.

Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
2013. február 23 - 11:45:32
Tisztelt Eplan!

Attól tartok, hogy félreértette a BM rendeletváltoztatás jogi állapotát.

Az új OTSZ a 28/2011 (IX. 6.) BM rendeletben jelent meg. Az OTSZ 225.§ (2) pontja definiálta a norma szerinti tervező jogosultság megszerzésének lehetőségeit.

Ezt a pontot módosította az 55/2012 (X. 29.) BM rendelet 21.§, amely átírta az eredeti OTSZ 225.§ (2) pontját, és attól kezdve a jogosultságra vonatkozó régi megfogalmazás érvényét veszítette.
A 55/2012 (X. 29.) BM rendelet más egyéb paragrafusokat is megváltoztatott, de nem csak addig, ameddig az 55/2012. BM rendelet hatályban volt, hanem véglegesen.

Tehát, amikor az 55/2012. BM rendelet hatályát vesztette 2013. január 2.-n, akkortól kezdve továbbra is érvényben maradt a 28/2011. BM rendelet teljes régi szövege, illetve a javított helyeken az új szövegekkel lett érvényes.

El kellene fogadnia azt a jogi helyzetet, hogy csak az 55/2012. BM rendelet szűnt meg, azonban a javítási hatálya nem, mert a szövegjavítás belekerült az eredeti OTSZ szövegébe.

Ha figyelmesen elolvassa az ET Állásfoglalását, abban már a javított szöveggel szerepel a jogosultság megadása.
Kételkedése esetén ajánlom figyelmébe az MMK jogászának felkeresését.

Üdvözlettel: Dely Kornél
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-05-01 15:13:32,

Muzsek Zoltán: Szeretném megrendelni a Elektromosipari szakemberek kézikönyve cimü könyvet hol? és hogyan? tudom ezt [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.