Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

2017. április 05. és
2017. április 09. között:
Construma 2017
A CONSTRUMA napjainkra olyan komplex kiállítási csokorrá vált, mely lefedi az otthonteremtés teljes spektrumát a lakásvásárlástól az építkezésen át a lakberendezésig, kerttervezésig.
Tovább
Összes esemény
Bős és a Duna Stratégia
Frissítve: 2012. október 04.
Szerző: Kerényi A. Ödön rubindiplomás villamos-gépészmérnök
Ez a dokumentum eddig 66 látogatónak tetszett  
Energetikusi körökben uralkodónak mondható az a nézet, hogy a Bős-Nagymarosi Vízlépcső magyar elutasítása beláthatatlan károkat okozott és okoz ma is Magyarországnak, viszont még ma se lenne késő revideálni nézeteinket. Ám a zöld gondolkodást zászlajára tűző, az ország laikus közvéleményét és ezáltal politikusait is valamilyen szinten irányító közmédia nagyon pártos e kérdésben. Cikkünkben Kerényi A. Ödön világít rá néhány vitatott pontra.

Nyílt levél a Népszabadságnak

Hová lett ezer Balaton Vize a Dunából? Hargitai Miklós,  a Népszabadság  2011.12.30. számban megjelent, cikkének óriás betűs  főcíme azt sejteti a jóhiszemű olvasóval, hogy  hiányzik a Dunából ezer Balaton víz mennyisége. Ennek oka szerinte az, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső perben a hágai Nemzetközi Bírság  1997.  évben  hozott Ítéletét   Magyarország és Szlovákia 15. éve szabotálja.  A szlovákok ugyanis dunacsúnyi gátnál a Bősi Vízerőmű műcsatornájába eddig már 1000 milliárd köbméter  vizet  tereltek el.

A cikk csak azzal nem foglakozik,  hogy hová lett ez a hatalmas vízmennyiség? Ugyanakkor szép diagramot is mutat, hogy 1995 és 2011 között mennyi folyt a bősi csatornába és mennyi maradt a Dunában.  Levonja a következtetést is: „ez rövid idő alatt visszavonhatatlan ökológiai károkat okozhat.”

Nem tudom ki volt a tanácsadója a szerzőnek, de az illetőnek  a vízerőmű működéséről fogalma sincs.  Vagy még rosszabb szándékosan akart a sajtón keresztül a hamis tájékoztatást adni a Népszabadság olvasóinak.

A józan magyar paraszt ész szerint az víz, ami  az  erőműbe befolyik, onnan ki is folyik,  miközben helyzeti energiájából villany lesz.   Az átáramlott víz pedig a Duna főmedrébe tér vissza  9 kilométerre az erőmű alatt. A Duna vize tehát nem tűnik el, hanem egyesülve a főmeder vizével viszi a hajókat is tovább Nagymaros felé.
Félrevezető tehát a főcím állítása, miszerint  „A Dunából  ezer Balaton  vize  hiányzik”.

Csak tájékozásul közlök néhány fontosabb adatot  a Bős Vízlépcsőről.

A Bősi Vízerőmű teljesítőképessége  720 000  kW, ehhez 4000 köbméter vizet nyel   másodpercenként. Az átlagos vízhozam azonban csak 2000 m3/mp.  De ezzel is évente 3 milliárd kWh villamos energiát termel. Ennek  vízjogilag  1/3 része a magyar  hányad, azaz kb. 1 milliárd kWh, ami az erőmű indulása óta a szlovák félnél marad, mivel a magyar kormány nem fogadja el a hágai Nemzetközi Bíróság Ítéletét.

További részleteket  tudhat meg az ügyről, ha elolvassa lenti tanulmányomat az EU Duna stratégia mai változatának várható  hátrányairól.

Kerényi A. Ödön  aktualizált tanulmánya:

Az  EU Duna stratégia  magyar értelmezése hátrányos Magyarországnak

A Duna komplex hasznosításának hívei abban bíztak, hogy  a soros magyar EU elnökség  a magyar érdekek élharcosa lesz. Sajnálatos, hogy  nem ez történt. Ugyanis  a jelen változat magyar   része sem  az EU közös célját, sem  Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel  jár.

Az 1990. évi politikai rendszerváltás  áldozatává vált a Nagymarosi vízlépcső. A beruházás leállítását  az ENSZ  hágai Nemzetközi Bírósága 1997. évi Ítélete minősítette tévesnek azzal, hogy érvényesnek mondta ki a Csehszlovákia és Magyarország között 1977- ben létrejött nemzetközi Egyezményt a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer  megvalósítására.

Az Ítélet  végrehajtására  azonban ,  annak   szándékos félreértelmezése miatt, immár 15. éve nem került sor, mivel  a magyar Kormányok megtagadták a Nagymarosi Vízlépcső újraépítését.  Alkotmánysértő  kormányhatározat  mondta ki  2004-ben,  hogy a Dunán újabb gát nem építhető. Ez szemben áll a Duna Bizottsággal  kötött és 2000-ben törvénybe iktatott nemzetközi Egyezménnyel, amely szerint Magyarország vállalta a  Bősi  Vízlépcsőn túlmenőn  a Nagymarosi, az Adonyi és  a Fajszi Vízlépcsők megépítését is.

Az alkotmánysértés abban ál, hogy a kormányhatározat a jogilag magasabb rangú törvényt sérti meg.

A vízlépcsők  nem csupán a hajózási  forgalom  bővítésté szolgálják , hanem  több más nemzetgazdasági ágazat érdekeit  is.

Ezek közül is kiemelkedik az energetika,  amelyet  a magyar  EU soros magyar elnökség a sikeres  tevékenységei  között emleget.   Az EU közös energetikai irányelvek között a megújuló energia  felhasználás    növelése  az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés, ami a klímaváltozás káros hatásait hivatott mérsékelni.  
Sikernek tekinthető-e , hogy a vízlépcsők   építésének  megtagadása 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termelést dob ki Magyarország  távlati villamos energia mérlegéből .  A 4 TWh  hazánk jelenleg fogyasztásának kb.  10 %-a  és  közel 10 évi igény növekedését fedezné! Ha ezt fosszilis energiából kell fedezni 3,2 millió tonna többlet  CO2  gáz jut a levegőbe.

Nem  környezetvédelmi  tudathasadás ez? A melegház hatást okozó gázok  kibocsátásnak csökkentését akadályozó  javaslatnak örvendezni?

A  történelem számra  szükséges rögzíteni, hogy milyen hátrányok származnak abból, ha a Duna stratégia magyar értelmezése valósul meg.. A várható hátrányok   megjósolhatók   tanulmányányomból, amely a    vízlépcső építési előnyeit  mutatta be.

Az ellentétes fogalmazásban az alábbi következményekkel lehet számolni.

Az EU Duna stratégia magyar változatának elfogadásából keletkező  hátrányok:

1. Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, ami alacsony vízállásnál, veszélyes következményekkel jár. Ezt, alább, több pont is részletezi.;

2.  A magyar vízlépcsők hiánya megakadályozza  a nemzetközi hajózás fejlesztését, ami  a Duna-Majna-Rajna csatorna fő célja;

3. Lemondunk évi  4 milliárd kWh, megújuló vízenergia  termeléséről;

4. Nem létesül három Duna híd pótlása, amit a vízlépcsők keresztgátjai adnának;

5. Tovább szárad a Duna-Tisza közi homokhátság, a talajvíz-szint  sűllyedése miatt;

6.  Csökken a  mezőgazdaság   fejlesztését szolgáló  öntözés lehetősége;

7. Veszélybe kerül az ivóvíz bázis is  a talajvíz szint csökkenése miatt;

8.  Nem fejlődik a vízi és partmenti turizmus, amit az  állandó  vízszint  segítene;

9. Nem használható ki a Bős Vízerőmű 360 MW csúcserőműi többlet kapacitása;

10. Nem  hasznosul a  Duna visegrádi, sziklás szűkülete,  amely  hasonló fontosságú, mint a Vaskapu a Kazán szorosban;

11. A magyar Duna szakaszra egyes ultra zöld  csoportok  által  javasolt bárkák építése irreális ötlet és többe kerülne, mint a Duna Bizottság ajánlása szerint szabványosított, Európában ma is   működődő óriási hajóparkok igénybevétele a  nemzetközi hajóforgalom növelésére;

12. Nem valósulna meg az EU VII.  nemzetközi útvonal fejlesztési célja;

13. M.o.  nem hajtaná  végre a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi Ítéletét , amely érvényesnek mondta ki az 1977-ben kötött  BNV szerződést, mivel nem állapodunk meg a szlovák féllel a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében;

14. A vízlépcsők hiánya csökkenti  az árvízi biztonságot is,    az  oldalgátak  nagyobb rongálódása miatt, amit a vízszint évi, többszöri,  8 méteres ingadozása okoz;

15. Nem valósul meg a Duna vízhozamának  kívánatos  visszatartása, ami  jelenős víztartalékul szolgálna az aszályos időkben;

16. A duzzasztások hiánya  nyáron  -  a meder mélyülés okozta vízszint süllyedés miatt - már jelenleg is csökkenti a Duna melletti nagy hőerőművek   teljesítményét a hűtővíz mennyiség korlátja  miatt, de a Fajszi Vízlépcső nélkül nem is  lehetne   a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését sem  friss vízhűtésűre tervezni és emiatt drágább lesz mind a beruházás, mind  az üzemköltség is;

17. Károsul  a  jelenleg  érvényes klímavédelmi elv , mivel a kieső, évi 4 TWh  megújuló vízenergia   pótlása a  fosszilis tüzelőt használó hőerőművekből   3.2 millió tonna   CO2  kibocsátás többletet okoz.
Ha megszűnne a kiotói egyezmény és  ez által  a klímavédelem elsőbbsége is , a maradó előnyök bőven elegendőek a magyar Dunai vízerőművek létesítésének indokolásához.

18. A kieső termelésük pótlásához  szükséges, import földgáz többlet tovább növeli  hazánk amúgy is nagy import függőségét. Ez önmagában is döntő érv marad.

19. Tovább növekszik a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt, a  számvitelileg is  igazolható  kár és elmaradt haszon, ami  2010-ig meghaladta a 2,42 milliárd USD összeget és  évente további kb. 60  millió $-ral nő  a Bősi Vízerőmű termelésének 1/3-át jelentő,  vízjogos magyar hányad, azaz  kb. 1  milliárd kWh értékének  elvesztése miatt. A teljes igazolható kár  230 Ft/$  szorzóval  számítva, eddig,  tehát kb. 557  milliárd Ft.

20. Az anyagi kár számítása nem tér ki a fentebb felsorolt egyéb hátrányok pénzben, elméletileg kifejezhető értékére, amit a szakértők fenti összeg 2-3 - szorosára  is  becsülne, tehát eléri 1100-1700 milliárd  Ft össeget is.
 
A  kárszámítás pontosítására a Kormány, célszerűen az Állami Számvevőszéket kérhetné   fel, amely  a 90-es években ezzel, részletesen foglalkozott.

A fentiekhez hozzáadandó azon  erkölcsi kár, amely  nemzetközi viszonylatban keletkezett, a  hivatalos magyar vízgazdálkodásnak  a  tudománnyal  és világgyakorlattal ellentétes  tevékenysége miatt.
Bízom abban,  hogy  a Kormány   a fenti érvek alapján  megváltoztatja eddigi merev álláspontját.

Budapest, 2012.07.20.

Ez a dokumentum eddig 66 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Dr. Kiss László Iván2012. október 09 - 14:02:41
A nagymarosi és további víz-lépcsők elmaradásából származó
vízgazdálkodási károk becsléséhez nem értek, de a villamosenergia
gazdálkodás és a hajózás területén fellépett és fellépő károk
miatt is már egyetértek Kerényi A. Ödön javaslatával.

dr. Kiss László Iván
Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Zala Tivadar2012. október 18 - 16:42:14
Hozzászólásom:
http://civilsoft.hu/szigetkoz/szigetkoz.htm
A mai cím az elmúlt 10 év tapasztalatával a hátam mögött ez lenne: Gondolatok a regnáló jogász bagázs mérhetetlen hülyeségéről.
Zala Tivadar
villamosenergia-rendszerek szakmérnök


Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
(Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-03-20 20:51:06,

Radványi László: Tisztelt Kollégák! Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem [...]
A Parlament előtt az egyszerű bejelentés kiterjesztése
2017-03-07 14:01:56,

kismiska: abba kéne hagyatni ezt az ész és értelem nélküli rendelet-módosítgatásokat! Már követhetetlen, mikor-miért-miként [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-01-16 15:19:00,

Papp Antal József: ERŐSÁRAMÚ SZAKMAI ISMERETEKKEL ÉS TERVEZŐI GYAKORLATTAL NEM RENDELKEZŐ GYENGEÁRAMÚ VILLAMOSMÉRNÖKÖK (A [...]
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Kecskeméten tárgyaltak a Magyar Mérnöki Kamara vezetői
(2015. március 20.)
Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.
Tovább
Kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt keresnek
(2015. február 27.)
Békés megyei vizműtelepek épitéséhez keresnek kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnök szakembert, projektvezetői munkakörbe. Jelentkezés a 06/70 624-3707 számon.
Tovább
Állás az SZTNH-nál
(2014. november 18.)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Főosztály Villamossági Osztályára 2 db szabadalmi elbírálói állást hirdet meg.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.