Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Bős egyéb buktatói
Frissítve: 2012. október 04.
Ez a dokumentum eddig 64 látogatónak tetszett  
Kerényi A. Ödön cikke (Bős-Nagymaros mellett) több kommentet is kiváltott; hiába, a téma húsba vágó. Éppen ezért nem lesz haszontalan néhány plusz adalékot is közölni, miért is nem valósult, valósulhatott meg a beruházás.

BESZÉLŐ 25. szám (1988/3.), Évfolyam 1, Szám 26. Duna-dosszié, A Külügyminisztérium levelei.

1.

KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI ÁLLAMTITKÁR
dr. Varga Miklós elvtársnak,
környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár
Budapest

Kedves Varga Elvtárs!

A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról készülő minisztertanácsi jelentés kapcsán az alábbiakban ismertetem a Külügyminisztérium állásfoglalását.

1. A vízlépcsőrendszer megépítése fontos belpolitikai kérdéssé vált, megosztja a nemzetet. Bős–Nagymaros jelentősége túlmegy energetikai, vízszabályozási és hajózási fontosságán. Az ügy országos érdekeket érint, a döntés felelőssége kivételesen nagy. A jelentés mégis egyetlen lehetséges megoldást ajánl, eleve lemond arról, hogy alternatívákat kínáljon. Olyan látszatot teremt, mintha kizártnak tartana a vízlépcsőrendszer megépítése kapcsán bármiféle módosítást, korlátozást. Ilyen megközelítés a Külügyminisztérium szerint még akkor is vitatható lenne, ha a vízlépcsőrendszer szakmai megoldásában és várható következményeiben egységes vélemény volna. A választás lehetőségére azonban annál is inkább szükség van, mivel Bős–Nagymarosról széles körű szakmai vita van, a közvélemény azonban keveset tud, társadalmi vita nem folyt róla, évekig nem jelent meg a magyar sajtóban szinte semmi, mostanában sokszor egymásnak ellentmondó nyilvános megállapítások hangzanak el. A döntés lehetséges változatait ki kellene dolgozni.

2. Nyilvánvalóan szóba sem kerülhet a teljes vízlépcsőrendszer leállítása. Azt viszont – alternatív lehetőségként – vizsgálni lehetne, hogy a nagymarosi építkezés a tervek szerint indokolt-e, van-e csökkentési lehetőség. Bármiféle változás a megkötött nemzetközi szerződések módosítását, kártérítés fizetését jelentené. Várhatóan feszültséget is hozna a magyar–csehszlovák és a magyar–osztrák kapcsolatokban. Ha viszont megépítjük ezek elkerülése végett a teljes vízlépcsőrendszert, minden későbbi gazdasági, környezeti vagy pénzügyi nehézség hatásában hosszú időre mérgezi e fontos kétoldalú kapcsolatokat. Az indokolt módosítások belpolitikai hatása növelné a kormány tekintélyét, megelőznénk vele a mezőgazdasággal és a környezetvédőkkel várhatóan meginduló évtizedes hadakozásokat.

3. Nem világos, miért tartjuk megváltoztathatatlannak a korábbi terveket és döntést javasolunk a teljes vízlépcsőrendszer megépítéséről, amikor egyidejűleg külföldi tanulmányt (Bechtel) várunk a vízlépcsőrendszer környezetvédelmi hatásairól.

4. Várható, a közvélemény az elkövetkező években egyre többet tud meg az építkezés körülményeiről, kihatásairól. A kormány számára szinte kiszámíthatatlan politikai terhek adódhatnak ezért abból, ha a jelentés nem figyelmeztet veszélyekre, csak a korábbi terveket indokolja. Arra lehet számítani, hogy a külföldi visszhang, a beruházás belpolitikai hatásai miatt, a következő időszakban tovább nő, és olyan kereteket is elér (nemzetközi pénzügyi szervezetek, nyugati kormányok), amelyek állásfoglalása külpolitikai szempontból rendkívül fontos.

5. A Külügyminisztérium kiemelkedő fontosságot tulajdonít államjogi szempontból is annak, hogy az „öreg Duna” vízügyi szempontból szintén valóságos határfolyó maradjon, még akkor is, ha ezzel az erőműrendszer teljesítménye csökken. A jelentés erről nem tesz említést. A II. sz. melléklet 10. oldalán szereplő adat (az „öreg Duna”-meder élővíz-jellegének fenntartásához szükséges vízhozam) a korábbi vitákban úgy szerepelt, mint megmaradó, a kis vízállásnak megfelelő, az élővíz-jelleget állítólag biztosító 600 m3/s vízhozam. Most csak 50-200 m3/s.

6. A tervezet 16. oldalán a 3. bekezdésben az szerepel, hogy a költségek 54 116 millió forintot tesznek ki. A mai körülmények között ez a becslés irreálisnak tetszik a várható tényszámhoz képest. Az is irreális, amilyen árnövekedéssel a következő években számolunk. A Külügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium vezetői között – az ügy külpolitikai vonatkozásai miatt – hosszabb idő óta folyó személyes érintkezések során is ilyen vélemények hangzottak el.

7. Az is várható, hogy nyilvánosságra kerülnek a most közölt és később változó költségek, a társadalom egy része még inkább az építkezés ellen fordul. Számítani kell ugyanis arra, hogy a beruházások valóságos költsége – és a KVM vezetőivel folytatott személyes megbeszélések nyomán ez valószínűsíthető – a következő években messze felülmúlja azt az összeget, amit most a jelentés ismertet. Nehéz lesz majd ilyenformán megmagyarázni: miért vállaljuk most, az ország jelenlegi helyzetében ezt a hatalmas terhet, ami tulajdonképpen 2015-től az ország energiaszükségletének csak 2-4 százalékát fogja fedezni.

8. Nem válaszol a jelentés arra a kérdésre, miért sorolják a nemzetközi környezetvédő szervezetek a vízlépcsőrendszert a környezetre a világon legveszélyesebb 25 nagyberuházás közé. A tervezetben említett 1985. évi környezeti hatástanulmány a kérdésnek – a vízügyi szakemberek szerint – csak egy részére tudott választ adni, az ökológiai vizsgálat hiányosságait nem szüntette meg, alternatív műszaki megoldásokkal egyáltalán nem foglalkozott.

9. A jelentés a vízlépcsőrendszer második legfontosabb hatásaként a hajózási feltételek közvetlen javulását említi. A Külügyminisztérium ismeretei szerint hajóparkunk a jelenlegi feltételek mellett sincs kihasználva, a BNV megépülésével sem változnak a budapesti hidak és kanyarulatok nehézségei.

10. A Külügyminisztérium információi szerint Ausztriában tilos vízi erőművekben „csúcsenergiát” termelni. Ezért nem tűnik helytállónak az osztrák vízerőművek csúcsra járatásával kapcsolatos hivatkozás (II. sz. melléklet, 26. oldal).

11. A különböző információk szovjet, osztrák, nyugatnémet és csehszlovák forrásból azt erősítik, hogy a síkvidéki vízi erőművek környezeti ártalmai már pontosabban valószínűsíthetők. Például a hainburgi vízlépcső ellen a csehszlovák kormány is tiltakozott (lásd Rudé Pravo-cikkeket) a pozsonyi partszakasz és a parti szűrésű vízkészlet várható károsodása miatt. Azokhoz hasonló érvekkel, mint amelyekről most a szentendrei part és parti szűrésű vízkészlet károsodásának lehetősége kapcsán hallani. Ezzel a tervezet nem foglalkozik. Az ivóvízkészletre vonatkozó hatást szintén kizárólag pozitív hangsúllyal említi (lásd a tervezet 10. oldalának 1. és 2. mondatát, valamint a II. sz. melléklet 11. oldalának 2. és 3. bekezdését). Egy másik példa: a várkirályfalvi vízlépcső hatására a galántai járásban több ezer hektár kitűnő minőségű termőföld elvizenyősödött. Ez ellentmond a tervezet II. számú melléklet 26. és 27. oldalán említetteknek. A jelentés a várkirályfalvi tapasztalatról nem tesz említést. A Rudé Pravo 1988. február 5-i cikkében arról is beszámolt, hogy Csehszlovákiában a közvélemény nyomására törölték azt a tervet, amely a Berounka folyón (a Vltava egyik mellékfolyója) Krivoklát térségben tározós vízi erőmű felépítését ajánlotta, lényegében olyan indokkal, amelyekről Bős–Nagymaros kapcsán vita folyik.

12. Eltérések vannak a Lipták-féle 26 pontra adott minisztériumi válasz, és a mostani jelentésben szereplő adatok között. A tervezet most következetesen 5,75 milliárd ATS kölcsönről beszél. A Lipták-féle észrevételekre adott válaszban viszont 7 milliárd ATS szerepelt. A Bős–Nagymarosi vízlépcsőrendszer teljes energiatermelése az országos igény 4,5 százalékát teszi majd ki (ha nem lenne áramkiszállítási kötelezettségünk). Az állami energia-felügyelet számítása szerint viszont 2015 után ez csak az országos igény 2,5 százalékát fogja fedezni. A II. sz. melléklet 6. oldalának első bekezdése szerint az adósságtörlesztés után a kiszállított áram 25-28 százalékáért keményvalutát kapnánk. A Liptáknak adott válasz 5. pontja szerint csak egyötödéért.

13. A jelentés szerint a vízlépcsőrendszer gépeit nemzetközi tapasztalatok szerint 50-60 évig használják. Ennek folytán a jelentésnek fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy a most megvásárolt gépek működésére 2015 után csak 25-30 évig lehet számítani.

14. A II. sz. melléklet 6. oldalának utolsó bekezdése kapcsán – ami arról szól, hogy miért előnyös az osztrákoknak villamos árammal fizetni – hozzá kellene tenni: az osztrákoknak az előny, de mi ezt saját energiagazdaságunktól megvonva tesszük.

Mindent összefoglalva: a Külügyminisztérium elengedhetetlenül szükségesnek tartja a jelentéstervezet kiegészítését, pontosítását, annak érdekében, hogy a kormány minden lényeges körülményt és adatot ismerjen a döntéskor.

Budapest, 1988. augusztus 3.

Elvtársi üdvözlettel:
dr. Horn Gyula

(Egyes vélemények szerint Horn Gyula hozzászólása az Országgyűlésen, amelyben közölte, hogy a nemzetközi jog szerint nincs mód a szerződések felmondására, döntő hatású volt a vita sorsára.)

2.

KÜLÜGYMINISZTER-HELYETTES
Perczel György elvtársnak, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes
Budapest

Kedves Perczel Elvtárs!

A Bős–Nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről készülő minisztertanácsi jelentés kapcsán az elmúlt napokban ismertettük a Külügyminisztérium állásfoglalását (3296-3/1988). Ennek kiegészítéseképp közlöm az alábbiakat.

1. Az 1977. szeptember 16-i magyar–csehszlovák szerződés IX. fejezetének 22. cikke 1. bekezdése „az államhatár kisebb mértékű módosításáról és a határvonal jellegének megváltoztatásáról” rendelkezik. Ugyanakkor e bekezdés d) pontja előirányozza, hogy a két állam 10-10 hektárnyi nagyságban területeket cserél ki egymással. A 2. bekezdés előírja, hogy „az államhatár módosítását és a területek kicserélését az első bekezdés szerint a szerződő felek külön szerződésben rendezik”. Az államhatár mindennemű módosítása az Országgyűlés által alkotott törvény elfogadását teszi szükségessé. Az államhatár módosítását a trianoni és párizsi békeszerződések meghatározott feltételekhez kötötték, s mindkettőt törvény hirdette ki. A határok módosítása, kiigazítása a békeszerződések nyomán a szövetséges és társult hatalmak hozzájárulását vagy legalábbis utólagos értesítését teheti szükségessé. A minisztertanácsi jelentésben éppen ezért ezekről említést kell tenni.

2. A párizsi magyar békeszerződés II. rész 1. cikk 4. bekezdés c) pontját, vagyis a határleírásban szereplő rajkai zsilipet és visszaeresztő csatornát a határmódosítás mindenképpen érinteni fogja. Ez további indokot jelent a határmódosításról rendelkező törvénytervezet gondos megfogalmazására.

3. A trianoni és párizsi békeszerződés betűjével és szellemével akkor biztosítható az összhang, ha az „öreg Duna” valóságos határfolyó marad, ha a szükséges vízmennyiség ehhez biztosítva lesz. (A trianoni békeszerződés II. rész 27. cikk 4. bekezdése a határról megállapítja, hogy a Duna hajózási fővonal. A 30. cikk a „hajózási meder” kifejezést értelmezi, és a hajózható főmeder középvonalát tekinti annak. Ugyanezeket a jogi meghatározásokat veszi át az 1977. szeptember 16-án aláírt magyar–csehszlovák szerződés.) A Külügyminisztérium ennek fontosságára korábbi átiratában felhívta a figyelmet. Ezt ismételten megerősítem.

Budapest, 1988. augusztus 9.

Elvtársi üdvözlettel:

dr. Bényi József

Ez a dokumentum eddig 64 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-04-24 13:08:05,

HorGa: Tisztelt Kollégák! Részben minden hozzászólással egyetértek, de azért írom, hogy csak részben, [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-03-20 20:51:06,

Radványi László: Tisztelt Kollégák! Én a fentebb említett kormányrendeletnek estem áldozatául, s lassan 1 éve keresem [...]
A Parlament előtt az egyszerű bejelentés kiterjesztése
2017-03-07 14:01:56,

kismiska: abba kéne hagyatni ezt az ész és értelem nélküli rendelet-módosítgatásokat! Már követhetetlen, mikor-miért-miként [...]
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Kecskeméten tárgyaltak a Magyar Mérnöki Kamara vezetői
(2015. március 20.)
Kecskemétre látogatott március 17-én és 18-án a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tanácsa és elnöksége. A mintegy 18 ezer jogosított szakági tervezőt, szakértő mérnököt számláló, és csaknem 13 ezer műszaki ellenőrt és felelős műszaki vezetőt nyilvántartó köztestület vezetői az ország egyik leggyorsabban fejlődő településén – városi és megyei vezetőkkel tárgyalva – igen sűrű és sikeres programot bonyolítottak.
Tovább
Kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnököt keresnek
(2015. február 27.)
Békés megyei vizműtelepek épitéséhez keresnek kivitelezői gyakorlattal rendelkező villamosmérnök szakembert, projektvezetői munkakörbe. Jelentkezés a 06/70 624-3707 számon.
Tovább
Állás az SZTNH-nál
(2014. november 18.)
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Főosztály Villamossági Osztályára 2 db szabadalmi elbírálói állást hirdet meg.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.