Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
Kína: Világelső az energetikában is!
Frissítve: 2012. október 04.
Ez a dokumentum eddig 116 látogatónak tetszett  
2012. szeptember 15‐én rendezte meg az Energetikai Szakkollégium az őszi, Jubileumi félévének nyitó előadását, amelyet Kimpián Aladár tartott Kína energetikájáról. Előadónk a bevezetőben röviden felvázolta Kína történelmét, földrajzi elhelyezkedését, adottságait. Kína: Világelső az energetikában is?!

Kína: Világelső az energetikában is!

2012. szeptember 15‐én rendezte meg az Energetikai Szakkollégium az őszi, Jubileumi félévének nyitó előadását, amelyet Kimpián Aladár tartott Kína energetikájáról. Előadónk a bevezetőben röviden felvázolta Kína történelmét, földrajzi elhelyezkedését, adottságait.


Kína: Világelső az energetikában is?!
A kérdőjel nem véletlenül vetődött fel. 2010‐ben Kína rendelkezett az Egyesület Államok után a 2. legnagyobb elméleti beépített teljesítőképességgel (EBT) [GW] és éves villamosenergia‐termeléssel [TWh]. A 2005‐ös és 2010‐es évek között Kína energetikai mérőszámai rohamosan nőttek, ahogyan azt az 1. és 2. táblázatban láthatjuk.

1. táblázat. Elméleti beépített teljesítőképesség [GW]

2. táblázat. Éves villamosenergia‐termelés [TWh]

  Akkor miért is lett a címe előadásunknak „Kína: Világelső az energetikában is?!”? Ennek oka, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) becslése szerint Kína 2011‐ben mind az erőművi EBT‐ben (~1150 GW), mind az éves villamosenergia‐termelésben (~4500 TWh) felülmúlta az USA megfelelő jellemzőit. A fejlődés nem csak erre a rövid időszakra jellemző, hanem a jövőre vonatkozó tervekben is komoly előrelépést várnak az energetikai szektorban. A tervezett növekedésről a 3. táblázatban láthatunk néhány sarkalatos számot.

3. táblázat. Tervezett villamosenergia szükségletek az elkövetkező 20 évre

Fosszilis tüzelőanyagok

A világ ma ismert szénkészleteiről és öt legnagyobb széntermelőjéről láthatunk adatokat 4. táblázatban.

4. táblázat. Az öt legnagyobb széntermelő ország termelése és készlete

Kína villamosenergia‐termelő kapacitásának 3/4 részét főleg a keleti országrészben lévő, mintegy 1000 db széntüzelésű erőmű alkotja. Mivel a szénkészletek és a szénbányák zöme az északi és az északnyugati országrészben, Belső Mongólia és Hszincsiang‐Ujgur tartományokban található, óriási vasúti és vízi szállítási feladat a kitermelt milliárd tonna/év nagyságrendű szénmennyiség eljuttatása az erőművekbe és más felhasználókhoz. Évtizedünkben a legtöbb szenes erőművet 600 MW‐os blokkokkal építik, ezekből hetente átlagosan 4 db‐ot helyeznek üzembe. Kína egyik legnagyobb szenes erőműve, a Santung tartománybeli 4540 MW‐os Zouxian erőmű, 4×335, 2×600 és 2×1000 MW‐os blokkokkal. Az 1000 MW‐os blokkok ultra‐szuperkritikus, 254 bar, 604°C kezdő gőzparaméterű kazánjait a Babcock Hitachi cég licence alapján a kínai Dongfang Boiler Company gyártotta. Kínai gyártmány a gőzturbina is. Egy blokk építésszerelése mindössze 22,6 hónapig, üzembe helyezése csupán 23 napig tartott. Terveznek 8 db 1 GW‐os ultra‐szuperkritikus blokkból álló szenes erőművet is. A szemléltetés kedvéért, hogy lássuk milyen nagy számok is ezek: Magyarország csúcsterhelése 2011‐ben 6492 MW volt, vagyis közel 6,5 db 1 GW‐os ultra‐szuperkritikus blokkból álló szenes erőmű el tudná látni Magyarország teljes energiaigényét! Az új szenes erőművek ilyen tempójú létesítése mellett nagy ütemben folyik a régi, rossz hatásfokú, különösen környezetszennyező erőművek leállítása, illetve rekonstrukciója. 2008‐ban például 14 000 MW kapacitást állítottak le, részben azért, hogy az olimpia idején elfogadható értékre szorítsák le Peking légszennyezését. 2006‐ban a kínai kormány beindította a „Kicsi helyett nagy” („Large Substitute for Small” – LSS) programot. Ennek során a 11. ötéves tervben, 2006‐2010 között 50 GW‐nyi elavult, rossz hatásfokú szénerőművi kapacitás leállítását tervezték a következő kategóriákban:


• 50 MW‐nál kisebb teljesítményű, hagyományos hőerőművi gépek,
• 100 MW‐nál kisebb teljesítményű, 20 évesnél idősebb hagyományos gépek,
• 200 MW‐nál kisebb teljesítményű hagyományos gépek, amelyek tervezett élettartamuk végére értek,
• hagyományos gépek, amelyeknek a fajlagos szénfogyasztása 10%‐kal több, mint a tartományi átlag, vagy 15%‐kal több, mint az országos átlag,
• minden gépegység, amely nem teljesíti a környezetvédelmi, törvényi és szabályzati előírásokat.

 A programot túl is teljesítették: 2010 júliusáig 71,4 GW kapacitást állítottak le és helyettesítették újjal. A széntermelés világelsőségével együtt jár a széndioxid‐kibocsátás világelsősége is. A világ legnagyobb CO2 kibocsátói, ahogyan azt az 5. táblázatban láthatjuk.

5. táblázat. A világ legnagyobb CO2 kibocsátói

Az egyre növekvő mennyiségű CO2‐t nem lehet büntetlenül rászabadítani a földi légkörre. Megoldást jelenthet a CCS (carbon dioxide capture and storage – széndioxid leválasztás és tárolás) technológia: a füstgázból vegyi úton leválasztott CO2 gázt cseppfolyósítják, elszállítják a tárolás helyére, ahol föld alatti üregekbe, pl. felhagyott bányajáratokba, kimerült kőolaj‐ és földgázmezőkbe, illetve egyéb geológiai tárolókba sajtolják. Ennek a tárolási módnak is meg vannak a kockázatai:

• Nem egyszerű a tároló szivárgásmentességét biztosítani 100 vagy 1000 évre.
• Ha egy adott országnak nincs elegendő tárolókapacitása, akkor szóba jöhet a bértárolás a maga nemzetközi jogi bonyodalmaival.
• Nem ismert, hogy miként hat a tömény CO2 a talajvízre és az élővilágra.
• A meglévő és működő erőműpark CO2‐mentesítése óriási költségekkel jár.
 

Ígéretes a „coal gasification” (szén‐elgázosítási) technológia, mellyel a szenet kémiai úton szintetikus földgázzá alakítják, kéntelenítik és tisztítják. A Siemens Energy által gyártott 500 MW teljesítményű, 18 m hosszú, 3 m átmérőjű, 200 t tömegű reaktor naponta 2000 t szenet dolgoz fel. A Hszincsiang‐Ujgur tartománybeli Yili város „földgázgyárában” 8 db ilyen reaktor működik, évi kapacitásuk 2 milliárd m3 gáz.

Vízerőművek

Az ország évezredek óta szenvedett az árvizektől (pl. csak 1644‐1911 között 214 nagyobb gátszakadást jegyeztek fel). A XX. század öt nagy árvize (1931, 1954, 1991, 1996, 1998)
• 20‐200 millió főnyi népességet érintett,
• 30 000‐150 000 km2 megművelt terület elöntésével járt,
• 2‐7 millió ház sérült meg vagy dőlt össze,
• 3‐20 milliárd USD kár keletkezett,
• a halálos áldozatok száma 3000 és 150 000 között volt.
Árvízi szempontból a nyárvégi‐koraőszi időszak a legveszélyesebb, mert ilyenkor az ország középső részén, a két legnagyobb folyó, a Jangce (kínaiul Csang Csiang – Hosszú Folyam) és a Huang‐ho (Sárga‐folyó) középső vízgyűjtő területén lezúduló monszunesők 10‐15 m‐rel emelik meg a folyók szintjét. Különösen fontos az árvízvédelem és a folyamszabályozás a Jangce középső folyásának Csunking és Jicsang közötti 600 km‐es szakaszán. Itt az árvíz nélküli max. átfolyási képesség 60 000 m3/s, azonban a max. vízhozam 90 000 m3/s! Ezért épült itt a Három Szoros (Szurdok) Vízerőmű (Three Gorges Power Plant‐TGPP). A létesítmény műtárgyai és fő jellemzőik:


• Háromrészes, 2310 m hosszú, 185 m koronamagasságú, tömör vasbeton súlygát, a jobb‐ és bal parti, összesen 1228 m hosszú erőművi gépcsarnokkal és a középső, 1082 m hosszú vízátbocsátó (árapasztó) szakasszal, amely 483 m hosszú bukóhoz csatlakozva, 22 db felső mozgatható gáton és 23 db mélyfenéki nyíláson keresztül engedi le a fölös vizet, illetve a hordalékot.
• Bal parti 120×18 m‐es hajóemelő.
• Bal parti, iker‐rendszerű, ötlépcsős, kamránként 280×34 m‐es hajózsilip‐rendszer, amelyen keresztül 10 000 tonnás hajók is át tudnak kelni, egyidejűleg folyásirányban és folyással ellentétes irányban („vízi autópálya”).
• Az alvízi oldalon a két partot összekötő kötélhíd (a gát tetején nincs közút, csak darupálya). A Jangce e szakaszán a korábbi 10 millió t/év áruszállítás a TGPP megépítése után 50 millió t/év‐re emelkedhet; ennek tekintélyes része szén a keleti országrész hőerőműveinek. Az erőmű az 1. képen látható.

1. kép. Három Szoros Vízerőmű

A létesítmény fő műszaki és gazdasági jellemzői:


• Elméleti beépített teljesítőképesség: 32×700 = 22 400 MW.
• 2 db 50 MW‐os háziüzemi hidrogenerátor, azaz Σ EBT = 22 500 MW, világcsúcs! • A 2010 évi villamosenergia‐termelés: 84,37 TWh.
• A kínai kormány által becsült beruházási költség 180 milliárd jüan, ebből 45‐45% az építési költség, illetve a duzzasztás által érintett lakosság (kb. 1,5 millió ember) áttelepítésének költsége és 10% a finanszírozási költség.
• Számított megtérülés: 10 év teljes kapacitású üzem után.

Jellemző anyag- és munkamennyiségek:

• Föld‐ és sziklakiemelés                                 102 millió m3
• Föld‐ és sziklabeépítés                                   30 millió m3
• Beton                                                             27 millió m3
• Betonacél                                                      355 000 t
• Betonozási csúcsteljesítmény                          500 000 m3/hónap

A 32 hidrogenerátor közül az egyik egység ünnepi üzembe helyezéséről láthatjuk a 2. képet. Jól látható, hogy mekkora is lehet ez az építmény, hiszen 32 ilyen gigantikus méretű gépegység található benne.

2. kép. A 32 db 700 MW‐os hidrogenerátor egyikének ünnepélyes üzembe helyezése

A Jangce felső szakaszán, a Jinsa folyón tervezett további vízerőművek:

1. fázis: a Jinsa alsó folyásán, 2005‐2015 között 4 erőmű, egyenként 7 400,
      14 000, 12 600 és 6 000 MW                                         Σ 40 000   MW
2. fázis: a Jinsa középső folyásán 8 erőmű                               Σ 21 150 MW
3. fázis: a Jinsa felső folyásán 8 erőmű                                     Σ 8 980 MW
A Három Szoros Erőmű  22 500 MW
                                                                        Összesen        92 630 MW

Előadónk kitért még egy, a vízerőműveknél gyakran felmerülő kérdésre:
Okozhat-e földrengés-veszélyt, hogy a 660 km-es, 40 km3-es tározó 40 milliárd tonnával terheli az alatta fekvő tektonikai lemezt?
Tározó által okozott földrengések
(RIS – Reservoir‐induced seismicity) A Kínai Földrengéstani Hivatal (China Earthquake Administration) Szeizmológiai Intézetének öt kutatója 2010. szeptemberében tanulmányt írt a Három Szoros Tározó vízszintje és a tározó környezetének földrengései közötti viszonyról (A study on the relationship between water levels and seismic activity in the Three Gorges reservoir).
A tanulmány fő megállapításai a következők:


1. A tározó töltésének kezdete, 2003. júniusa és 2009. december 31. között – ebben az időszakban már többször is elérték a maximális vízszintet – 3429, a Richter‐skála szerinti M2,9 magnitúdójúnál gyengébb, ún. „mikrorengést” regisztráltak, időarányosan 30‐szor többet, mint a feltöltés előtti időszakban, de volt egy M4,1‐es rengés is, amikor a tározót egy közbülső szintről túl gyorsan, 3 m/nap szintemelkedéssel töltötték a maximumig.
2. A mikrorengések száma annál nagyobb volt, minél magasabb szintre töltötték a tározót.
3. A mikrorengések száma annál nagyobb volt, minél gyorsabban töltötték vagy ürítették a tározót.


A mikrorengések feltételezett okai:


• A tározó töltésekor a víz közvetlenül befolyik, vagy közvetve, a kőzet pórusain és repedésein keresztül behatol a felhagyott bányákba és a karsztos barlangokba, amelyek beomlanak, ezzel rengést keltve.
• Töltéskor a lejtős partok vízbe merülő része a felhajtóerő következtében kisebb „súlyerőt” képvisel, így kevésbé tud ellenállni a felső partrész nyomásának, ezért földcsuszamlás (suvadás) jöhet létre, amely rengést kelthet.
• Ha a parti kőzet kevéssé átjárható (impermeábilis), akkor a tározó gyors szintcsökkenésekor a lassabban csökkenő talajvízszint többlet hidrosztatikai nyomása instabillá teszi a part anyagát, ami hegycsuszamláshoz vezethet, amely rengést kelthet. A gyakori mikrorengések intenzív tektonikai rengéshez vezethetnek.

Kína nagy- és ultranagy feszültségű átviteli hálózata


A világ legnagyobb villamosenergia-ipari cége a 2002-ben létrehozott állami tulajdonú Kínai Állami Átviteli Hálózati Társaság (State Grid Corporation of China – SGCC). 2008 végén 620 000 km hosszú volt a 35 kV-nál nagyobb feszültségű hálózata, 1,6 TVA transzformátor-kapacitása, 1,5 millió munkatársa és 1 milliárd fogyasztója volt. 2007-2011 között 28,6 milliárd USD-t ruháztak be a hálózaton. A Három Szoros Vízerőműben termelt 22 400 MW teljesítményt 500 kV-os távvezetékeken juttatják el a bal- és jobbparti csomóponti alállomásokba, ahonnan 500 kV-os váltakozó áramú, és ± 500 kV-os egyenáramú vezetékekkel szállítják tovább. Az SGCC 2004-ben elfogadott hálózatfejlesztési stratégiája alapján 2006- ban elkezdték és 28 hónap múlva, 2009. január 6-án üzembe helyezték a világ első 1100 kV-ra szigetelt és 1000 kV-on üzemelő váltakozó áramú távvezetékét. Beruházási költsége 830 millió USD volt. A 650 km-es vezeték a Három Szoros Erőműtől keletre eső Jingmen alállomásból indul észak felé, 290 km múlva eléri a Nanyang-ban lévő kapcsolóállomást, majd 360 km múlva a Jindongnan-ban lévő, ez idő szerinti végponti alállomást. 3,7 km-es keresztezéssel íveli át a Huang-ho-t (a Sárga-folyót) és 2,9 km-essel a Hanjiang folyót. Kínai számítások szerint 10 000 MW teljesítmény 3000 km-re történő szállításához a különböző nagy- és ultranagy feszültségű és rendszerű távvezetékekből a 1. ábrán látható darabszámú szükséges, azok mekkora veszteséget okoznak. Az átviteli veszteség a ± 1000 kV-os egyrendszerű egyenáramú távvezeték esetén a legkisebb.„Coal by wire” – „inkább áramot szállítsunk, mint szenet”.

1. ábra. 10 GW teljesítmény szállítása 3000 km-en mekkora veszteségekkel jár különböző vezetékrendszerekkel

Befejezés Az idő szűkössége miatt az előadásból kimaradt három meghatározó energiahordozó bemutatása (szél, atom és napenergia). Az előadást nagy érdeklődés övezte, így reméljük a későbbiekben még lesz lehetőség meghallgatni a kimaradt részeket.

Muth Gergely

Energetikai Szakkollégium tagja

Ez a dokumentum eddig 116 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése
2017-11-22 22:39:37,

professzoremeritus: Feltételezem nem gondolják komolyan, hogy nagyon rövid időn belül nem lesz legalább azonos, de ismerve [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-10-31 23:58:54,

Sz.L.Erika: Tisztelt Kolléga! Az "Épületvillamosság " könyvet az ÉTK-nál lehet megvenni. Részletek megkérdezhetők:Ziffer [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.