Eseménynaptár
Toplista
Bejelentkezés:
emlékezz:  
[ Tudnivalók | Regisztráció ]
•FŐOLDAL
MAGUNKRÓL
SZAKMAI SEGÉDLETEK
ESEMÉNYNAPTÁR
HÍRLEVÉL
ARCHÍVUM
KERESŐ
KAPCSOLAT
MÉDIAAJÁNLAT

Összes esemény
A Magyar Villamosenergia-rendszer hosszú távú kapacitásmérlege
Frissítve: 2010. szeptember 06.
Szerző: Gerse Ágnes, Kozma B. Imre, Kovács Péter, Velényiné Andó Éva
Ez a dokumentum eddig 127 látogatónak tetszett  
A MAVIR-ral szembeni egyik elvárás az általa irányított villamosenergia-rendszer forrásoldali fejlődésének jelzése. Ez kétévente ismétlődő tevékenységet, ciklikus munkát jelent, ezért a társaság minden páratlan évben megvizsgálja a rendszer forrásoldalát (erőműveket, beszerzéseket).
A villamosenergia-rendszer forrásoldalának elemzésénél az alábbi sarokéveket vették figyelembe:
2015. év (jelenlegi erőmű-építések hatásai),
2020. év (erőmű-létesítési lehetőségek követése),
2025. év (a hazai forrásoldal változásainak lehetséges útjai).
Az elemzés nem országos erőmű-létesítési terv, hiszen a sokszereplős, privatizált és liberalizált villamosenergia-rendszerben a forrásoldali versenyt a MAVIR alapvetően nem határozhatja meg. Az elemzésben a várható követelményeket jelezzük, irányításmutatást adunk, de nem befolyásoljuk a szereplőket, nem foglalunk állást egy erőműtípus vagy erőműnagyság mellett. A tanulmány nem azt mutatja be, hogy milyen erőműveket kell, hanem azt, hogy milyeneket lehet építeni reálisan másfél évtized alatt. Elsősorban a mennyiségi hatásokat mutatja be, nem foglalkozik a gazdasági következményekkel, hiszen mindenki saját kockázatra épít erőművet az állam által megszabott és ellenőrzött versenyben.
A vizsgálat fontos kiindulási adatsora a várható villamosenergia-igények elemzése. A várható villamos csúcsterhelés alakulásához kell illeszteni a teljesítőképességeket.
Az EU előírás, és vállalásunk szerint a megújuló energiaforrások részarányának 2010-re el kell érnie a bruttó villamosenergia-fogyasztás 3,6%-át. Erre reális lehetőségek vannak, hiszen ezt az értéket korábban – 2005-ben – már elértük. Az újabb EU előírás 2020-ra vonatkozik, és megköveteli, hogy a bruttó végső energiafelhasználásból 13%-ot kell adniuk a megújuló forrásoknak.
Feltételezzük, hogy a villamos importszaldó 2009-ben tapasztalt növekedése megszűnhet, és a fokozatos, tartós mérséklődése megkezdődik. A térségben az új nagyerőmű-építési tervek – elsősorban energia- és környezetpolitikai okokból – halasztódhatnak. A konszolidálódó piaci helyzet alapján az import és az export különbsége jelentősen mérséklődhet, ha a régiónkban a tartalékok csökkennek. Csak a régió atomerőmű-építései mérsékelhetik ezt a csökkenést.
Biztonsági alapkövetelményként azt a korábbi UCTE feltételt tekintjük, hogy az ún. maradó teljesítmény legyen nagyobb, mint a nettó beépített villamos teljesítőképesség 5%-a.

Villamosenergia-igények
A magyarországi villamosenergia-igények alakulásából az ország nettó villamosenergia-fogyasztásának közelmúltját és várható jövőjét mutatjuk be (1. ábra). Támaszkodva több, gazdaságkutatók által készített tanulmányra, valamint arra, hogy a világban uralkodó megítélés 2010-től gazdasági növekedést prognosztizál, feltételezhető, hogy 2010 után évente átlagosan 1,5% növekedés lesz a hazai nettó villamosenergia-fogyasztásban. Mindezt megerősíti az is, hogy egyes társaságok (pl. IEA – International Energy Agency) 1%-os növekedést prognosztizálnak az EU villamosenergia-fogyasztására, és azt mindenképpen feltételezni lehet, hogy Magyarországon az európai átlagnál nagyobb lesz a növekmény, hiszen felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el.


1. ábra: Az ország nettó villamosenergia-fogyasztása (múlt és jövő)

Bár szándék látszik az EU-n belül a villamosenergia-hatékonyság növelésére, azonban ezek még csak elméleti lehetőségek, megvizsgálásuk jelenleg is tart. Nem szabad összetéveszteni a már kötelező érvényű (a CO2 kibocsátásra és a megújuló energiára vonatkozó) célkitűzésekkel. Ugyanakkor konszenzus alakul abban a vonatkozásban, hogy az összes energiafelhasználáson belül a villamosenergia-felhasználás javára tolódik el az arány, éppen a fenntartható fejlődés és a hatékonyság érvényesülése következtében.
A tanulmányban feltételezett igénynövekedés a fentiek alapján reálisnak tűnik. Ha ettől eltérően alacsonyabb az érték, az az elemzés szempontjából biztonságot jelent, és a következő tervkészítési ciklusban vehető figyelembe.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy alapvetően nem a fogyasztói igénynövekedés határozza meg a forráslétesítési igényeket, hanem a meglévő erőművek helyettesítésének szükségessége. Kisebb hatása van az importcsökkenésnek is.


2. ábra: A forráslétesítés szükségessége

Csúcsterhelések
Az üzembiztos villamosenergia-szolgáltatás szempontjából a csúcsterhelés várható változása legalább olyan fontos számadat, mint az éves villamosenergia-igény növekedésének mértéke. Itt a felvett évi 100 MW többletre mutatjuk be a bruttó csúcsterhelés alakulását, illetve jelezzük a várható teljesítőképességet (3. ábra).


3. ábra: A VER évi csúcsterhelésének alakulása (múlt és jövő)

Az évi 100 MW átlagos növekedési ütem azt jelentheti, hogy a 2010-re várható, legfeljebb mintegy 6500 MW bruttó évi csúcsterhelés 2025-re közel 8000 MW-ra emelkedhet.

Reálisan azzal lehet számolni, hogy a csúcskihasználási óraszám 6400 6500 óra/év között állandósulhat. Sem jelentős növekedésére, sem nagyobb csökkenésére nem lehet mértékadó irányt mutatóan gondolni.

Hosszabb távon – feltehetően 2015 körül vagy után – fel kell készülni arra is, hogy az éves csúcsterhelés nem télre, hanem nyárra esik.

Kiindulási alapadatok – 2010
A vizsgálatban a 2010-ben várható adatokból lehet kiindulni, amelyeket az elmúlt évek tapasztalataiból, a tavalyi mérlegből, az idei tervekből és az eddigi változásokból lehet nagy biztonsággal meghatározni (1. táblázat). Itt mind a bruttó, mind a nettó beépített teljesítőképességek (BT) szerepelnek – különféle felosztásban, kerekített számokkal. A nettó értékek még hazánkban nem terjedtek el, de a nemzetközi statisztikákban főleg ezek szerepelnek, így most és a későbbiekben ezekre is ki kell térnünk.


1. táblázat: Beépített névleges teljesítőképességek várható értékei 2010-ben

Látható, hogy a hazai erőművek bruttó, névleges BT-je 2010-ben várhatóan 9000 MW körül lesz, míg a nettó elérheti a 8450 MW-ot. A teljes bruttó forrásoldali villamos teljesítőképesség a még jelentősnek látszó importszaldóval együtt jövőre 9500 MW körül lehet.

Amennyiben váratlan események nem következnek be, ez az együttes teljesítőképesség még néhány esztendeig elegendőnek látszik a biztonságos magyarországi villamosenergia-ellátáshoz, ha az importszaldó nem csökken.

A 2010-re tervezett összes villamos energia felhasználás 41 600 GWh (ebből a nettófogyasztás 35 400 GWh), mely gyakorlatilag a 2009. évivel megegyezik. Ahogy az már említésre került, a 2010-es bruttó csúcsterhelés legfeljebb 6500 MW.

Rövid távú mérleg – 2015
A szükséges forrásoldali teljesítőképesség 2015-re a következő lehet:
- várható évi csúcsterhelés 7000 MW
- szükséges tartalék 1500 MW
- várható teljesítőképesség-hiány 1500 MW
- szükséges teljesítőképesség 10 000 MW

Összesen tehát kereken 10 000 MW BT-re lenne szükség. Ebből a még jelentősnek mondható importszaldó fedezhet mintegy 300 MW-ot, tehát a hazai erőművekben szükséges együttes bruttó beépített teljesítőképesség 9700 MW legyen.

Feltételezhető, hogy a leállítások folytatódnak a hazai erőműrendszerben, és a ma meglévő erőművekből ekkor már csak 7900 MW áll rendelkezésre (nagyerőművekből kb. 6700 MW), hiszen leáll sok régi szénerőműves egység (pl. Oroszlányban), sőt elkezdődik a hetvenes években épült „olajerőművek” egységeinek a selejtezése is (pl. két 215 MW-os blokk a Dunamenti Erőműben). A mai kiserőművekben is szükség lehet cserékre, leáll néhány régi üzemi erőmű is, így az együttes kapacitásuk alig több mint 1200 MW maradhat öt év múlva.
Rövid távon tehát létesíteni kell 9700 – 7900 = 1800 MW új erőműves beépített teljesítőképességet Magyarországon.

Az elkezdett építések alapján, az ismert alapkőletételek után már négy nagyerőműves fejlesztéssel számolhatunk legkésőbb 2011-2012-re:
- Dunamenti Erőműben a G3-as CCGT egység 420 MW,
- Gönyűi Erőműben az első CCGT egység 433 MW,
- Vásárosnaményi Erőmű teljes kiépítése 230 MW,
- Bakonyi Erőmű OCGT csúcserőműves egységei 116 MW.

Mindez összesen gyakorlatilag 1200 MW-ot jelent két év alatt. Még sok ilyen egységet terveznek 2015-ig (Dunamenti G4, Gönyű II., Nyírtass, DUFI, Csepel stb.), amelyek közül több üzembe is kerülhetne, de elemzésünkben ezeket tartalékként vettük figyelembe. Aláírt csatlakozási szerződése van a Mátrai Erőműnek, ezért szóba jön, hogy 2015-ben már az új lignitblokk is üzemképes lesz.

A kiserőművek területén is van, lesz fejlődés, hiszen az EU előírását teljesíteni kell. A kapcsolt termelések is tovább terjedhetnek, ha mérsékelt ütemben is. Elsősorban a szélerőműveknél, a biotechnikai megoldásoknál (biomassza, biogáz stb.) lehet nagy a fejlődés, és a számítások szerint öt év alatt legalább 600 MW együttes kapacitás létrehozható ezen a területen. Még így is kétséges, hogy a Magyarországra vonatkozó célkitűzést 2015-re teljesíteni tudjuk a megújulóknál.

A mintegy 10 000 MW bruttó és 9 470 MW nettó BT elegendőnek látszik a felvett növekedéshez. Természetesen a jelzett kiserőmű-bővítés csak feltételezés, amelytől a valóság jelentősen eltérhet. A nagyerőmű-bővítés nagyobb biztonsággal jelezhető előre, hiszen az építkezések elkezdődtek, a befejezés 2012 előtt megtörténhet.

Középtávú mérleg – 2020
A szükséges forrásoldali teljesítőképesség 2020-ra a következő lehet:
- várható évi csúcsterhelés 7500 MW
- szükséges tartalék 1500 MW
- várható teljesítőképesség-hiány 1500 MW
- szükséges teljesítőképesség 10 500 MW

Összesen 10 500 MW teljesítőképességre lenne szükség. Ebből az importszaldó már igen keveset fedezhet, csak legfeljebb mintegy 100 MW-ot, tehát a hazai erőművekben szükséges együttes, névleges bruttó beépített villamos teljesítőképesség 10 400 MW lehet.

Feltételezni kell, hogy a leállítások 2015 és 2020 közötti időszakban lesznek a legnagyobbak a hazai erőműrendszerben, és a ma meglévő erőművekből már csak 5600 MW áll rendelkezésre (nagyerőművekből kb.  4500 MW). Feltehetően leállnak a még megmaradt régi szénerőműves egységek, és csak a kétszázas mátrai blokkok lehetnek még üzemben. A hetvenes években épült „olajerőművek” gyakorlatilag mind leállnak. A mai kiserőművekben szükséges cserék miatt tíz év múlva a megmaradó kiserőművek együttes villamos teljesítőképesség is kevesebb lehet 1100 MW-nál.

Középtávon tehát létesíteni kell 10 400 – 5600 = 4800 MW új erőműves beépített teljesítőképességet Magyarországon. Ebből azonban le kell vonni a rövid távon szükség szerint létesítendő 1800 MW-ot. Ennek megfelelően 2016 és 2020 között hazánkban mintegy 4800 – 1800 = 3000 MW új erőműves beépített teljesítőképességet kell létrehozni. Ez lehet a minimum.

A nagyerőművek között megjelenhetnek újra a szénerőművek, ezeknek a korszerű változatai. A Mátrai Erőműben a következő évtized közepén üzembe kerül egy 500 MW-os, lignit- és biomassza-tüzelésű új egység. Az MVMT néven alakult új társaságban az állami részarány megfelelő többsége biztosíthatja ennek a létesítésnek a reális megvalósulását.

Természetesen folytatódhat a földgáztüzelésű, korszerű CCGT technológiával megépíthető nagyerőműves-létesítés. Elsősorban a már megkezdett erőműfejlesztéseknél (Gönyű és Dunamenti) a második egységek jöhetnek szóba, ha ezeket korábban, 2015-ig még nem helyezték volna üzembe. Leginkább a Tisza II. Erőmű helyettesítése valószínű két, egyenként 430 MW-os CCGT-vel (esetleg a Dunamentinél kialakult megoldással). Az ipari nagyerőműben az ISD Power is korszerűsíthet, ha a kohászat megmarad Magyarországon, és az ötvenes évek technológiáját felválthatja a XXI. század műszaki megoldása – például egy kisebb, mintegy 200 MW-os egységgel.

A jelzések, engedélykérelmek és egyéb tájékoztatások szerint Magyarországon több magánbefektető akar a tízes években 420-450 MW közötti új, kondenzációs nagyblokkot létesíteni földgáztüzelésre. Például számolni lehetne - Nyírtass térségében 2-6 egységgel (EMFESZ),
- Százhalombattán (DUFI) 2 egységgel (MOL-ČEZ),
- Csepelen egy újabb egységgel (ATEL) stb.

A kiserőművek „jelenlegi” kb. 1400 MW-ja rövid távon megnövelhető legalább 2100 MW-ra. Most itt az újabb növelés már csak 600-700 MW-ot jelent öt év alatt úgy, hogy az EU elvárásai teljesüljenek, és a saját vállalásunk szerinti megújulós termelésben se maradjunk le.

A kapcsolt termelésű kiserőműveknél tart még a fejlődés, és a 2015-re várható 960 MW körüli együttes teljesítőképesség megnőhet az évtized végéig 1030 MW fölé. A leállításokat és a cseréket is figyelembe véve 2016 és 2020 között összesen mintegy 160 MW kapcsolt kiserőmű-teljesítőképesség épülhet.

A megújuló forrásokkal működő kiserőművekből sokkal több kell, mert a nagyerőműves „együttes” biomassza-tüzelés csökken a régi szénerőművek egy részének leállításával. Rövid távon feltételeztük, hogy beindul a biotermikus kiserőművek fejlődése (szilárd, cseppfolyós és gáznemű biogén tüzelőanyagok, valamint a szerves hulladékok eltüzelése nő), és ez a fejlődés folytatódik. Most el kellene érnünk 680 MW-ot, tehát a „jelenhez” képest 530 MW többlet kellene. Ha valóban megépülne az előző öt évben a feltételezett kb. 320 MW, akkor ebben az öt évben már „csak” összesen 360 MW többletre lenne szükség.

A primer megújuló források (víz, szél, nap) területén a feltételezések szerint az évtized közepére már elérjük a 800 MW-ot, a végére a 980 MW-ot, a többlet tehát már nem sok (további szél- és vízerőművekkel, több napelemmel), alig 180 MW.

Megjelenhet már a geotermikus energia villamosenergia-ipari hasznosítása – becslésünk szerint mintegy 50 MW nagyságrendben – elsősorban a nagyobb hőmérsékletű forrásoknál.

Összesen 2020-ra a megújuló forrásokkal üzemelő kiserőműveknél valamivel több mint 1700 MW forrásoldali BT-t lehetne tervezni. Ez mintegy 600 MW-tal nagyobb, mint az öt évvel korábban már elérhetőnek látszó mintegy 1100 MW. Mivel a ma meglévő erőművek egy része leállhat az évized második felében, a ténylegesen megépítendő új megújulós kiserőmű kereken 700 MW-ra tehető.

Meg kell jegyezni, hogy még ilyen sok új megújuló forrással is csak megközelíteni lehet az EU célja szerinti mintegy 8 TWh-t meghaladó nettó megújulós villamosenergia-termelést, hiszen – számításaink szerint – kedvező esetben is alig haladjuk meg a 6,2 TWh-t, a mainak nem egészen a háromszorosát. Reálisan szemlélve a helyzetet, a mai támogatási rendszer mellett nehezen képzelhető el ennél nagyobb fejlődés egy évtized alatt, különösen a nagyobb kihasználást adó, de drágább biotermikus és geotermikus erőműrendszerekkel.

Hosszú távú mérleg – 2025
A szükséges forrásoldali teljesítőképesség 2025-re a következő lehet:
- a várható évi csúcsterhelés 8000 MW
- a szükséges tartalék 1600 MW
- a várható teljesítőképesség-hiány 1400 MW
- a szükséges teljesítőképesség 11 000 MW

Összesen 11 000 MW beépített névleges villamos teljesítőképességre lenne szükség másfél évtized múlva. Ebből az importszaldó semmit sem fedez a feltételezésünk szerint, tehát ilyen nagynak kell lennie legalább a hazai erőműparknak.

Várható, hogy leállítások még ekkor is lesznek a hazai erőműrendszerben, és ezzel a ma meglévő erőművekből már csak mintegy 4800 MW áll rendelkezésre (nagyerőművekből kb.  3800 MW). Feltehetően leáll már az egész mai Dunamenti és Tisza II. Erőmű, sőt a Mátrai Erőműből is csak a két felújított egység maradhat. A mai fővárosi és debreceni nagyerőművek mellett csak a gázturbinás tartalékok üzemeltethetők még ekkor.

Hosszú távon létesíteni kell 11 000 – 4800 = 6200 MW új erőműves beépített teljesítőképességet Magyarországon. Ebből azonban le kell vonni a 2020-ig feltehetően létesülő 4800 MW-ot. Ennek megfelelően 2021 és 2025 között hazánkban 6200 – 4800 = 1400 MW új erőműves beépített teljesítőképességet kellene létrehozni.

A nagyerőművek között megjelenhetnek az atomerőművek, a szénerőművek, a földgázerőművek, a nagy tározós és folyami vízerőművek.

A Paksi Atomerőműben üzembe helyezhető az V. hsz. egység, amelyet a közeli jövő vizsgálatai és versenyeztetései alapján 1000-1600 MW teljesítőképesség közötti nagysággal lehet figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a meglévő atomerőmű pótlására úgyis szükség lesz, a későbbiekben még legalább egy ilyen nagy egységet üzembe kell helyezni. Figyelembe kell venni, hogy ezek az egységek még 2070-2080 között is üzemelhetnek, így a ma legkorszerűbb harmadik generációs típusból lehetőleg két egyformát célszerű választani – bár ez nem követelmény.

A megfelelően nagy kihasználás, a rendszer jó szabályozhatósága érdekében a húszas évek elején egy szivattyús tározós vízerőművet is célszerű tekintetbe venni, amelynek nagysága – több gépegységgel – legalább 600 MW. Ezzel az erőművel a napi vagy a heti ciklusoknak megfelelő töltés és ürítés elvégezhető, tehát az atomerőművek visszaterhelésére kisebb mértékben kerülne sor.

A nagy egység-teljesítőképesség miatt figyelembe kell továbbá venni a rendszer irányításához a nagyobb tercier tartalékot. A mai mintegy 500 MW-ot tehát meg kell növelni legalább 500 MW-tal (pl. 3 egységet építve gyorsan indítható OCGT megoldással). A magyar szabályozási zóna szekunder szabályozását ez a vezérléssel indítható tercier tartalék biztonságossá, nemzetközileg elfogadhatóvá teszi az ENTSO-E kontinentális rendszerében.
A felsorolt erőművek elegendőek lehetnek a szükséges többletkapacitáshoz, elvben tehát többlet kiserőmű már nem is kellene.

Nem mondhatjuk, hogy a kiserőmű-létesítés leáll, hiszen mind a kis kapcsolt termelésre (akár háztartási méretben is), mind a megújulók növelésére szükség van. Nem nagy növekedés, ha öt év alatt évi 100 MW-ot tartunk reálisnak, tehát 2700 MW-ról 3200 MW-ra nőhet a kiserőművek együttes kapacitása. Elsősorban a megújulók területén számítunk nagyobb fejlődésre. Nem nagyon becsülhető még hosszú távon az új technológiákra – például a tüzelőanyag-elemekre – alapozott kiserőmű-fejlesztés, de arra számítani kell, hogy a háztartási méretű kiserőművek egyaránt támaszkodnak a kapcsolt termelésben a földgázra és a különféle megújuló forrásokra.

A megújuló forrásokra épített kiserőművek teljesítőképessége már kétszerese lehet a kapcsolt termelésűek együttes villamos teljesítőképességének. Gondolni kell arra, hogy nagyon sok primer megújuló forrású (elsősorban nap- és szél-) erőmű kapacitásértéke kicsi, sőt az energetikai szerepük sem túl nagy a magyarországi környezeti feltételek mellett. A növekedés célja azonban az, hogy legalább az energetika területén teljesítsük az EU elvárásait, amelyek 2020 után még nagyobbak lehetnek az eddigieknél is.

A villamosenergia-rendszerünk bruttó névleges forrásoldali villamos teljesítőképessége 12 700 MW körül várható, míg a nettó teljesítőképessége 12 140 MW körül. Ez mintegy 3700 MW-tal több, mint a mai, és 1700 MW-tal nagyobb a szükségesnek látszónál. Természetesen a biztonsághoz, a „maradó teljesítményhez” a megfelelő ténylegesen igénybe vehető teljesítőképességre (TIT-re) van szükség, ez pedig tározós erőműnél nem értékelhető olyan egyszerűen. (A szivattyús tározós vízerőmű például a ciklikus üzemében nem jelent teljesítőképesség-tartalékot, ha turbinás üzemben jár (ürítik a tárolót). Maga a tároló nagysága is hatással van arra, hogy miként értékelhető tartalékként egy ilyen erőmű. Természetesen „tartalék céljára” nem érdemes egy ilyen drága erőművet építeni, azt használni kell az adott rendszerben vagy a régióban, hogy a kereskedés gazdaságossá tegye a befektetést.)

Importforrásra bizonytalanul lehet számítani, nem is vettünk fel behozatali kapacitást. Exportálni viszont lehet a többlet kapacitásból, ezzel azonban nem számoltunk a vizsgálatunk alapfeltételeinek megfelelően.

Természetesen a szükséges villamos teljesítőképességnek az új atomerőműves egység üzembe helyezések előtt is meg kell lennie a hazai erőműparkban. Tehát akkor, ha az új egység 2022-ben lesz csak kereskedelmileg üzemben, bejáratási próba utáni állapotban, akkor 2021-ben más nagyblokkokkal (vagy sok kiserőmű-létesítés előbbre hozásával) kell a biztonságos ellátáshoz szükséges, ténylegesen igénybe vehető kapacitást megteremteni. Adott esetben épülhet tehát még földgáztüzelésű vagy széntüzelésű nagyblokk is. Ezekkel itt most nem foglalkozunk, mert nem vállalhatjuk a nagyerőműves verseny eredményének megbecsülését, és a vállalkozói szabadságot sem akarjuk befolyásolni. Gazdasági, ellátásbiztonsági és környezetvédelmi szempontból több típussal teljesíthetők az európai elvárások, a térség villamosenergia-kereskedésében minden típussal részt lehet venni.

Energiahordozó-felhasználás
A bruttó villamosenergia-fogyasztás, azaz a nettó termelés és az importszaldó összege bemutatható (4. ábra) energiahordozó-fajtánként.


4. ábra: A bruttó villamosenergia-fogyasztás összetétele

Látható, hogy az atomerőműves nettó villamosenergia-termelés 14 TWh/évről a húszas évek első felében már 20 TWh/év közelébe növekedhet.

A földgázzal megtermelt, majd hálózatra adott villamos energia a jelenlegi 12-13 TWh/évről egy évtized alatt megnőhet 18 TWh/évre, majd a hasadóanyagos fejlesztés hatására 17 TWh/év alá mérséklődhet. Az olaj szerepe elhanyagolható.

A szén (lignit, barnaszén) a jelenlegi 5-6 TWh/évről csökkeni fog. Átmenetileg az új lignitblokkal 5 TWh/év körüli érték tartható, de az újabb, másik típusú alaperőmű, az atomerőmű üzeme miatt ez a termelés is 5 TWh/év alá csökkenhet.

A megújuló forrásokkal megtermelt nettó villamos energia a jelenleg elért 2,4 TWh/év körüli mennyiségről a következő évtized végére megháromszorozható ugyan, de még 2025-ben sem várható 7,3 TWh/évnél sokkal több, ami kevésnek látszik az EU elvárásaihoz, a célkitűzéseinkhez képest.

Látható az importszaldó feltételezett fokozatos csökkenése. Feltüntettük a szivattyúzás miatti veszteséget is az ábrán.

Ez egy lehetséges termelési kép, amelytől az építési és a kereskedelmi feltételek függvényében többé vagy kevésbé a valóság eltérhet.

Környezetvédelem
Környezetvédelem tekintetében ma leginkább a szén-dioxid-kibocsátás változását figyelik. A hazai erőművek várható összes CO2-emissziója közelítően meghatározható. Mivel az erőművek nem csak villamos energiát, hanem más hasznos energiát is előállítanak – például hőt –, ezért külön felosztva a felhasznált energiahordozókat, tájékoztatás adható arról, hogy csak a villamosenergia-termelésre vonatkoztatva mekkora ez a kibocsátás (2. táblázat).


2. táblázat: Várható szén-dioxid-kibocsátás a villamosenergia-iparban

A táblázatban már a jellemző fajlagos szén-dioxid-kibocsátást is feltüntettük, amit a kiadott villamos energiára határoztunk meg. Itt külön vettük a fosszilis tüzelőanyagokat (szenet, gázt, olajt) felhasználó erőművekre jellemző értéket, és külön az összes kiadott villamos energiára vonatkozót (a hőt leszámítva).

A táblázat adatai jelzik, hogy az erőművek szén-dioxid-kibocsátása már 2020-ig csökken, de az igazi mérséklődést az új atomerőmű-egység megjelenése okozhatja: a közel 16 Mt/év kibocsátás 13 Mt/évre mérséklődhet a húszas évek első felében. Amennyiben csak a villamos energiára számítjuk a CO2-emissziót, akkor a csökkenés 12 Mt/évről 10 Mt/évre való mérséklődést jelent.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátásban külön vehető a fosszilis tüzelőanyagból előállított, kiadott villamos energiára vonatkozó adatsor. Az eddigi legnagyobb villamosenergia-felhasználási évünk 0,59 kg/kWh-s értéke a tízes évek végére 0,49 kg/kWh-ra csökken, majd a húszas évek elején mintegy 0,45 kg/kWh-ra.

Amennyiben az összes kiadott villamos energiát és az előállításához szükséges összes felhasznált energiát tekintjük, akkor a csökkenés még nagyobb. A jövőre várható 0,30 kg/kWh-ról egy évtized alatt 0,27 kg/kWh-ra javulhat ez a hazai fajlagos mutatószám, majd 2025-re már 0,22 kg/kWh közelébe kerülhet a hasadóanyag nagyobb felhasználási aránya miatt.

Ezek a változások is csak tájékoztató adatok a feltételezett energetikai fejlődés hatására. A százalékos csökkenés 2007 és 2025 között azonban így is jelentős:
- az összes kibocsátásra 25%,
- a villamos energiára vonatkoztatva 24%,
- a fajlagos a fosszilis erőműves termelésre 22%,
- a fajlagos az összes villamos energiára 33%.

Ebből jól látszik, hogy e területen az EU célkitűzéseinek várhatóan eleget tudunk tenni.

Összefoglalás
Rövid távon a meglévő erőművek korszerűsítései, bővítései, a két új nagyerőmű építése (Gönyű, Vásárosnamény) és a kiserőmű-építések elegendőnek látszanak a kívánt tartalék tartásához. A jelentős kiserőmű-létesítés ugyan még zavartalanul folytatódik, de a hosszabb távú ösztönzés megalapozottsága nem tűnik egészen megnyugtatónak.
Középtávon a villamosenergia-rendszerünkben a jövőre várható teljesítőképesség-mérlegből kiindulva nem okoz jelentős nehézséget, ha leállnak a szennyező és a drágán termelő erőművek egységei, ugyanakkor azonban több mint 3000 MW új kapacitást teremthetnek a befektetők.

Hosszú távon még több új forrásoldali teljesítőképesség szükséges. A várható villamos teljesítőképesség mérlegéből kitűnik, hogy 11 000 MW-ra kellene növelni a hazai erőművek együttes bruttó beépített teljesítőképességét 2025-ig. Csak ez teheti lehetővé a növekvő igények biztonságos kielégítését. A fogyasztói csúcsterhelések évente 100 MW-tal növekedhetnek, és a csúcsterhelés 8000 MW-ra nőhet.

Az egyes időszakokban jelzett tényleges változásokat a következő (3. táblázat) adatok jelzik – az eddigiek szerinti nagy- és kiserőműves felbontásban. Amíg a kiserőművek teljesítőképessége közel egyenletesen bővül, addig ez a nagyerőműveknél elsősorban 2020 után nő nagyobb mértékben.
Látható, hogy a ténylegesen várható nagyerőmű-építés kerekítve 5650 MW lehet.


3. táblázat: Várható teljesítőképesség-változások ötéves bontásban, BT, MW

Összesíthető végül az egész teljesítőképesség-változás is (4. táblázat). Közel 8000 MW létesülése várható, miközben több mint 4000 MW-ot leállíthatnak másfél évtized alatt. Nagyerőművekből természetesen több áll le (közel tízszerese a kiserőműveknél várhatónak), de sokkal több is épül, közel 6000 MW. Arányaiban azonban a kiserőművek fejlődhetnek a legjobban, hiszen itt viszonylag kevesebb leállításra lehet számítani, összességében azonban mintegy 2000 MW építésére.


4. táblázat: Várható teljesítőképesség-változások eredője

Összefoglalva, azzal lehet számolni, hogy a hazai villamosenergia-rendszer bruttó csúcsterhelése évente mintegy 100 MW-tal növekedik, és ehhez kell forrásoldali kapacitáslétesítéssel illeszkedni. Természetesen nagyobb építési ütem is elfogadható, hiszen a területi (regionális) villamosenergia-kereskedelem nyitott, így az eddigi importszaldót adott esetben exportszaldó válthatja fel.

Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a forráslétesítési verseny nyitott, és minden befektető a saját kockázatára létesít erőművet, ő hoz létre megfelelően értékelhető teljesítőképességet a teljesen megnyílt szabad piacon való értékesítésre.

Természetesen az energiapolitika változhat, de a befektetők kockázatát csökkenteni látszik az EU tagságunk, így az európai változásokhoz való fokozott alkalmazkodásunk.
Ez a dokumentum eddig 127 látogatónak tetszett  
[ Nyomtatható változat ]

A fórumban megjelent hozzászólások nem tükrözik az e-villamos.hu portál szerkesztőségének véleményét.
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:

Név:
- regisztrálok
Jelszó:


maradjak bejelentkezve
emlékezzen rám (cookie-használat!)

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):

(Még karaktert írhat)

Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése
2017-11-22 22:39:37,

professzoremeritus: Feltételezem nem gondolják komolyan, hogy nagyon rövid időn belül nem lesz legalább azonos, de ismerve [...]
Megjelent az "Elektromosipari szakemberek kézikönyve"
2017-10-31 23:58:54,

Sz.L.Erika: Tisztelt Kolléga! Az "Épületvillamosság " könyvet az ÉTK-nál lehet megvenni. Részletek megkérdezhetők:Ziffer [...]
Egyetlen fix dolog van, a változás - interjú Kun Gáborral, az Elektrotechnikai Tagozat elnökével
2017-08-14 13:39:19,

Szilágyi Miklós: Horváth Gábor hozzászólására reagálnék: kérem figyelmesen olvassa el a hozzászólásomat, ugyanis én nem [...]
Világítástechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
(2017. augusztus 16.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke világítástechnikai szakmérnöki szakon történő másoddiplomás képzést indít. A képzés célja az épített környezet korszerű és energiahatékony világítástechnikai ismereteinek átadása. A képzésre egy félévben maximum 60 személy jelentkezését a jelentkezés sorrendjében fogadják el.
Tovább
A BIM egyre nagyobb teret hódít – Felhasználók véleményét kérdezik
(2017. augusztus 16.)
A Lechner Tudásközpont dolgozik a BIM rendszerekkel összefüggő kérdésekkel és erre vonatkozó átfogó felmérést tett közzé a napokban.
Tovább
Búcsúzunk Éhn Józseftől
(2017. augusztus 14.)
Életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Éhn József okleveles építőmérnök. Családja és szerettei mellett mély fájdalommal búcsúznak tőle barátai, pályatársai és mérnök kollégái.
Tovább
Lassan teltházas a Construma kiállításcsokor
(2017. február 22.)
A jelentkezési határidő január közepén járt le, és a kiállítás csokor szinte minden eleme teltházas. Ez azt jelenti, hogy nagyon színvonalas kiállításra számíthatnak a látogatók április 5-9. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Tovább
Energiatakarékos megoldások Budapest legzöldebb irodaházában
(2016. december 09.)
Mitől lehet intelligens egy iroda? Miként hasznosítható a munkahelyen a napenergia vagy az esővíz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Budapest új irodaépülete, a Nordic Light, amely jelenleg az egyik legmodernebb és leghatékonyabb irodaháznak számít az országban.
Tovább
LpS 2016 – A világítástechnikai innovációk, trendek és technológiák nemzetközi szimpóziuma
(2016. szeptember 08.)
Magyar vonatkozása és előadója is lesz a Symposiumnak. Szabó Ferenc, a Pannon Egyetem tanára szeptember 21-én délután tart előadást a „Spektrálisan-hangolható LED és OLED világítás” workshop keretében „Kihívások és megoldások a LED-es múzeumvilágítás területén” címmel.
Tovább
63. Vándorgyűlés - Innováció és trendek az elektrotechnikában
(2016. szeptember 07.)
2016. szeptember 14-16. között 63. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás nevű rendezvénye.
Tovább
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2016-17-ben is!
(2016. szeptember 07.)
Trendek és új lehetőségek az elektrotechnikában és a kapcsolódó előírásokban" címmel, aktuális témákkal folytatódik az InfoShow, immáron 9 helyszínen.
Tovább
Az építőipar és otthonteremtés hazai csúcsrendezvénye: CONSTRUMA
(2016. március 09.)
Április 6-10. között ismét megnyitja kapuit az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a CONSTRUMA. A kiállítási csokor kihagyhatatlan fóruma a szakmai érdeklődőknek, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2016-ban már az otthonteremtés teljes spektrumát lefedi.
Tovább
Kiváló magyar beszállítók az E.ON-nál
(2016. február 29.)
A E.ON 2009 óta minden évben díjazza a legjobb minőségű szolgáltatást nyújtó beszállítóit.
Tovább
MEKH bírságok lejárt hitelességű fogyasztásmérők miatt
(2015. szeptember 10.)
Hhárom elosztótársaságot bírságolt meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lejárt hitelességű mérőórák miatt.
Tovább
Hobbim az elektrotechnika - eredmények
(2015. szeptember 08.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület több éve hirdeti meg és bonyolítja le sikeresen „Hobbim az Elektrotechnika” pályázatot.
Tovább
Kiemelkedő villamosenergia-fogyasztás
(2015. szeptember 07.)
A MAVIR kiemelkedő villamosenergia-fogyasztást mért az idei, hosszan elhúzódó kánikulában: június-augusztusban 10 744,4 gigawattóra volt az ország fogyasztása.
Tovább
A világ első gázzal szigetelt kapcsolóberendezése
(2015. augusztus 27.)
Jelentős áttörést értek el a gázszigetelésű kapcsolóberendezések technológiai fejlesztése terén azáltal, hogy üzembe helyezték a világ első olyan nagy- és középfeszültségű gázszigetelésű (GIS) kapcsolóberendezés egységeit.
Tovább
Folytatódik a közbeszerzési szabályozás előkészítése
(2015. július 01.)
A Parlament előtti tárgyalás szakaszában van a közbeszerzési törvény, ezért időszerűvé vált a végrehajtára szolgáló jogszabályok előkészítése is.
Tovább
Elektrotechnikai tematikus séták
(2015. június 26.)
Több mint 60 érdeklődő vett részt a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett tematikus sétákon.
Tovább
Világítástechnikai szakmérnök képzés indul ősztöl
(2015. május 26.)
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Mikroelektronikai és Technológia Intézete 2015 szeptemberétől világítástechnikai szakmérnök képzést indít.
Tovább
Együttműködik a MEKH és az MMK
(2015. május 14.)
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Tovább
Óriás transzformátort gyártott az ABB a MAVIR-nak
(2015. április 14.)
Az ABB 2014 szeptemberében egy 500 MVA-es, 3-fázisú auto-transzformátor leszállítására kapott megbízást a hazai villamos energia átviteli-rendszerirányító MAVIR Zrt-től. A transzformátort, ami a mai napon érkezett a MAVIR martonvásári alállomására az ABB a lengyelországi Lódzból speciális szállítójárművekkel szállította hazánkba.
Tovább
Föld órája: 172 ország fényei hunytak ki
(2015. április 01.)
Minden eddiginél több ország csatlakozott idén a Föld órájához: a Természetvédelmi Világalap (WWF) által meghirdetett kampány során a világ 1400 ikonikus pontján hunytak ki a fények.
Tovább
Teljes hírarchívum
© Minden Jog Fenntartva.